Megjelentek a legfrissebb statisztikák az önkéntes nyugdíjpénztárakról, kiderült, mennyi pénzt tartottak szeptember végén a magyarok ilyen megtakarításban. Ebből már tudni lehet, hogy legfeljebb mekkora összeg mehet az ingatlanpiacra az önkéntes nyugdíjpénztáraknál kezelt vagyonból. Ebből a szempontból persze az is nagyon lényeges, hogy az egyes megtakarítóknak mennyi pénzük van.
A megjelent statisztikák alapján 2024. szemptember végén 1 069 383 főnek volt ÖNYP számlája hazánkban, a pénztáraknál kezelt teljes vagyon pedig piaci értéken meghaladta a 2164 milliárd forintot. Az egy főre jutó átlagos megtakarítási összeg kicsivel meghaladta a 2 millió forintot.
A jövő évben egy rendkívüli intézkedésnek köszönhetően az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lévő összeg lakáscélra is felhasználható. A szabályok értelmében a befektetők legfeljebb a 2024. szeptember végi egyenlegüknek megfelelő összeget fordíthatnak lakáscélra. Vagyis legfeljebb ez a 2164 milliárd forint mozdulhat meg. A várakozások alapján azonban egy jóval kisebb összeg, mintegy 300 milliárd forint áramlik majd ki a számlákról és mozdul át a lakáspiacra.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyi tervezetten felüli lakásvásárlást eredményezhet az intézkedés?
Alapvetően több elkölthető pénz kerül ezzel az intézkedéssel a lakásvásárlók kezébe, ez értelemszerűen valamilyen mértékben megemelheti a lakásárakat. Illetve megjelenhetnek az ingatlanpiacon olyan szereplők is, akik ezen plusz forrás miatt tudják megvalósítani lakáscéljukat.
A pontos hatás vizsgálatához nem elég az átlagot ismerni, hiszen az egyes szereplőknél érdemben magasabb, míg másoknál érdemben kisebb összeg összpontosulhat. Szerencsére a Magyar Nemzeti Bank ezen adatokat is publikálta.
Az adatok alapján tényleg óriási a különbség az egyes megtakarítók állománya között. Rengeteg megtakarítónak – 459 ezer fő, azaz a teljes ügyfélállomány 42,91 százaléka – a számlaegyenlege nem érte el a félmillió forintot. Ők is felhasználhatják befektetésüket valamilyen lakáscélra, de jó eséllyel ezen plusz összeg miatt nem köttetnek tömegesen új, előre nem tervezett adásvételi szerződések. (Természetesen egyes esetekben előfordulhat, hogy pont ez az összeg hiányzott a kiszemelt ingatlan megvételéhez.)
Ugyanakkor 37 600 főnek a megtakarítási állománya eléri a 10 millió forintot. Ez az összeg már érdemi hozzájárulást jelenthet egy lakásvásárláshoz. A KSH adatai alapján 2024. II. negyedévében egy átlagos fővárosi használt lakás 52,6 millió forintért cserélt gazdát.
A kérdéses megtakarítók egyenlege tehát elegendő lehet egy ilyen fővárosi lakás megvásárlásához szüksége minimális 20%-os önerőre. Vidéken még többre lehet elég a kérdéses megtakarítók pénze, ugyanis országosan egy átlagos használt lakásért 32 millió forintot fizettek a magyarok.
Ezen nagyobb megtakarítási egyenleg mellett is lakáshitelre lenne szükségük az érintetteknek, erről sem szabad megfeledkezniük.
Természetesen ezen 37 600 fő megtakarítási egyenlege sem homogén: a csoporton belül több mint 2400 főnek a megtakarítási egyenlege eléri a 30 millió forintot, ők már vidéken nagyságrendileg meg tudnának venni egy átlagos használt házat a befektetésük felszabadításával.
Vélhetően ebből a 37 600 fős csoportból kerülhetnek ki azok, akik ténylegesen ezen megtakarítás felhasználása nélkül nem vásárolnának lakást, vagyis ezek a szereplők jelenhetnek addicionális keresletet a lakáspiacon. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy nem minden megtakarítónak lehet valamilyen lakáscélja.
Vélhetően a 37 600 fő között többen lehetnek idősek, akiknek már a tényleges nyugdíjcélú felhasználás is fontos, valós cél lehet. (Az MNB adatai alapján a legmagasabb átlagegyenleggel a 60 feletti korcsoport rendelkezik: joggal feltételezhető, hogy ez a csoport az igazán magas egyenlegűek között is jelentős arányt képviselhet.)
Ha csak az érintett 37 600 főből minden ötödik ember dönt végül lakásvásárlás mellett, akkor ténylegesen 7520 adásvétel szerződés születne. Természetesen a többi megtakarító is elköltheti a befektetését lakásvásárlásra, de jó eséllyel ezen felhasználások jelentős részénél a már amúgy is tervezett ingatlanvásárlásokba folyna bele az összeg.
Alternatívaként pedig még ott lehet az ingatlanfelújítás, melyre a kisebb megtakarítással rendelkezők is fel tudják használni befektetésüket.
