Decemberre felgyorsult az áremelkedés, az éves infláció 4,6% lett a KSH adatai alapján. Novemberhez képest átlagosan 0,5%-kal drágultak a termékek. A teljes 2024-es év átlagos áremelkedése 3,7% volt. De miért tér el a decemberi inflációtól az éves átlagos áremelkedés?
A KSH adatai alapján az éves áremelkedés 4,6% volt decemberben, novemberhez képest 0,5%-kal emelkedtek átlagosan az árak hazánkban. Ez valamelyest meghaladta az elemzői várakozásokat.
2023 decemberéhez az egyes termékcsoportok ára az alábbiaknak megfelelően változott:
- Az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt egy év alatt.
- A szolgáltatások ára 6,8%-kal nőtt egy év alatt.
- A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3%-kal emelkedett egy év alatt.
- A háztartási energia ára 0,5%-kal csökkent egy év alatt.
- A tartós fogyasztási cikkek ára 0,6%-kal emelkedett egy év alatt.
A decemberi adat ismeretében már meg tudjuk mondani, hogy a 2024-es éves átlagos áremelkedés 3,7% volt.
Hirdetés
Hirdetés
Miért tér el az éves infláció a decemberi értéktől?
Joggal merülhet fel sokakban a kérdés, hogy miért tér el az éves áremelkedés a decemberi adattól. Hiszen a decemberi adat gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy egy év alatt a 2023. decemberi adatokhoz képest hogyan alakultak az árak. Nem ez mondja meg azt, hogy mennyivel drágult az élet 2024-ben?
A felvetés jogos, a 2024-es éves áremelkedést azonban a KSH nem így számolja ki. Gyakorlatilag megnézi minden hónapban az adott hónapra érvényes éves áremelkedés nagyságát és ennek veszik a számtani átlagát.
A 2024-es éves áremelkedési adatok:
- 2024. januárban 3,8% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. februárjában 3,7% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. márciusában 3,6% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. áprilisában 3,7% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. májusában 4,0% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. júniusában 3,7% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. júliusában 4,1% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. augusztusában 3,4% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. szeptemberében 3,0% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. októberében 3,2% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. novemberében 3,7% volt az éves áremelkedés mértéke.
- 2024. decemberében 4,6% volt az éves áremelkedés mértéke.
Ennek a 12 adatnak a számtani átlaga 3,7%, így jött ki a 2024-es áremelkedés nagysága. De miért ezzel kalkulálnak?
Van ennek is logikus magyarázata. Nézzünk egy olyan terméket, amit minden hónapban rendszeresen vásárolunk. Ilyen például a kenyér. Tételezzük fel, hogy 1 kg kenyér ára januárban 1000 Ft volt és havonta 5 kg terméket vásárolunk. Ez havi 5 ezer Ft kiadást jelent, ha nem változnának az árak, akkor évi 60 ezer Ft-ba kerül nekünk a kenyér.
Tételezzük fel, hogy december elején 10%-ot emelkedik a kenyér ára. Ha abból indulunk ki, hogy a decemberi érték megfelel az éves árváltozásnak, akkor az éves „kenyér infláció” is 10% lenne. Igen ám, de ha a kiadásainkat nézzük, akkor az valójában 60 500 Ft lesz, hiszen csak a decemberi vásárlást terhelik a magasabb árak. Vagyis éves szinten a pénztárcánkat nem 10%-kal magasabb kiadás terheli. Ebben az esetben tényleg jobb megközelítés az, ha a havi áremelkedést átlagoljuk le. Ez ugye jelen esetben 11 alkalommal 0%, míg egy alkalommal 10%, ami átlagosan 0,83% inflációt eredményez.
Természetesen egy ritkábban vásárolt terméknél (egy tartós fogyasztási cikket például) akár reális is lehet egy másfajta mérés. Bár ott természetesen az a lényeges, hogy az éves árváltozás előtt, vagy után vásárolnánk-e meg a terméket.
Az alacsony infláció mellett is egyes szolgáltatások ára érdemben emelkedett
A decemberi 4,6%-os infláció már kicsivel a célsáv felett van, de az elmúlt időszakhoz képest még mindig egy kedvező érték. De még ezen átlagos inflációs szint mellett is vannak olyan termékek, szolgáltatások, amelyeknek az ára érdemben emelkedett.
A lakás bérleti díja 12,6%-kal emelkedett egy év alatt, a lakásjavítás, karbantartás költsége 8,9%-kal emelkedett. Ezek azért fontos üzenetek egyes embereknek. Az albérletben élők számára ez komoly havi kiadásemelkedést jelent. Felmerülhet a kérdés, hogy nem éri-e meg jobban egy saját lakás vásárlása (ha van megfelelő önerő természetesen), hiszen lakáshitelt már találhatunk 6,5%-os kamat mellett is.
A lakásjavítás, karbantartás szolgáltatási költsége gyakorlatilag a felújításhoz kapcsolódó munkadíjat fedheti le. Ez a drágulás azt sugallja, hogy nem érdemes elhalasztani az ilyen munkákat sem, mert a potenciális drágulás még egy kedvező inflációs környezetben is igen magas lehet. Lehet meglepő, de egy 8,9%-os áremelkedéshez kapcsolódó kiadás emelkedés meghaladhatja egy 10%-os személyi kölcsön kamatkiadását.
Természetesen hitelt felvenni csak átgondoltan érdemes és csak olyan célra, ami ténylegesen kifizetődő az érdeklődők számára.
