Aki arra számított, hogy 2024-ben esetleg stagnálnak, vagy akár csökkenek a lakásárak, az csalódhatott. A legnagyobb mértékű drágulást a községekben mértek, míg a városok közül Szeged tört az első helyre.
Berobbantak a szegedi lakásárak
Aki ingatlanba fektetett 2024-ben, az a legtöbb esetben szép reálhozamot zsebelhetett be, hiszen a nagyvárosokan 8-25 százalékkal nőttek az árak tavaly az Ingatlan.com adatai szerint, miközben az éves átlagos infláció 3,7% volt. A legnagyobb mértékű, 25% feletti drágulás Szegeden történt, amiben a kínai BYD autógyártó megjelenése biztosan szerepet játszott, de Pécsett (19,25%), Debrecenben (18%), Miskolcon (12%) és Győrött (8%) is bőven infláció feletti volt az áremelkedés. Budapest a maga 12%-os drágulásával inkább a sereghajtók kötött volt, ám ennek ellenére még mindig itt a legmagasabbak a négyzetméterárak.
Persze a magyar ingatlanpiac nem kizárólag a nagyvárosokból áll, érdemes megnézni a különböző településtípusok árváltozásait is. Ehhez az MNB lakásárindex legfrissebb, III. negyedévi adatai szolgálhatnak alapul, amelyekből az is kiderül, hogy hol gyorsult, illetve hol lassult az áremelkedés üteme ebben az időszakban.
Hirdetés
Hirdetés
A községek drágultak legjobban
Éves alapon a községek drágultak legnagyobb mértékben (19,7%), miközben a városokban 12,3% volt a drágulás. Ha régiók szerint nézzük a városokat, akkor az észak-alföldi városok voltak a befutók (15,6%), amit a dél-dunántúli (15,1%), a nyugat-dunántúli (12,6%), a Pest vármegyei (12,6%), a dél-alföldi (11,2%), a nyugat-dunántúli (13,4%), valamint az észak-magyarországi városok (7%) követtek.
Ugyanakkor az is kiolvasható az MBN lakásárindex adataiból, hogy míg a Dél-Dunántúlon 6,9%, az Észak-Alföldön pedig 4,6% volt a drágulás negyedéves alapon, addig a dél-alföldi városokban 2,5%-os csökkenést mértek, ami azért is különös, mert az első két negyedévben még 7,8%, illetve 5,7% volt a drágulás, így valószínűleg korrekciót láthatunk.
Jól járt, aki akár hitelből vásárolt
Érdemes megvizsgálni a lakáshitelesek helyzetét is a fenti áremelkedések tükrében. Az alábbiakban egy olyan szegedi lakásvásárló helyzetét vizsgáltuk meg, aki 2024 elején egy 50 millió Ft-os ingatlant vásárolt 20 millió Ft lakáshitellel. Ha az adott ingatlan a szegedi átlagnak megfelelő mértékben drágult, akkor ez 12,6 millió forint értéknövekedést jelent, miközben a hitel törlesztői 1,8 – 1,9 millió Ft-ot tettek ki, vagyis az áremelkedés körülbelül 7 évnyi hitelköltséget fedezne. De ha a 20 millió Ft lakáshitelre eső értéknövekedést nézzük, akkor is 5 millió Ft áll szemben az 1,8-1,9 millió Ft hitelköltséggel.
Amennyiben ugyanez az ingatlan Győrben volt – ahol a legkisebb volt 2024-ben a drágulás -, akkor 3,9 millió Ft-tal lett értékesebb 2024-ben, míg a 20 millió Ft lakáshitelre eső értéknövekedés 1,6 millió Ft volt. Ha befektetési ingatlanról van szó, akkor a kiadásból származó bevétellel is számolni lehet természetesen.
Persze az lakásárak változása előre nehezen kiszámítható, ám valójában csak annak mértéke kérdéses, általános csökkenésre aligha lehet számítani.
