Az értékpapírszámla nagyon hasonlít egy „közönséges” bankszámlára, azzal a különbséggel, hogy ezen nem csak pénzt, hanem értékpapírokat, például tőzsdei részvényeket, befektetési jegyeket, vállalati kötvényeket vagy akár állampapírt tarthatunk. Ha pedig TBSZ értékpapírszámlán tartjuk a befektetéseinket, akkor jó eséllyel az elért hozam után sem kell adóznunk.
Az állampapírvásárlók túlnyomó többsége a Magyar Államkincstárnál vezet értékpapírszámlát, és ezen keresztül kezeli a befektetéseit. Nem is nagyon van ennek alternatívája, hiszen a szolgáltatás ingyenes, a Webkincstár online felülete jól használható, valamint előre tudhatjuk, hogy milyen árfolyamon lehet akár idő előtt eladni az állampapírokat, ha pénzre van szükségünk, az állampapírnál jobb befektetési lehetőség akad, vagy csak diverzifikálnánk a porfóliónkat.
Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!
A diverzifikálás, vagyis a saját befektetési portfolió kiépítése fontos lépés lehet egy kezdő befektető életében, ám ennek meglépése ugyancsak nem egyszerű. Az állampapír mellett ugyanis lehet például befektetési jegyeket, vállalati kötvényeket, tőzsdei részvényeket, ETF-eket, de akár ingatlanokat is vásárolni, ám nem csak a különböző eszközosztályok célja, likviditása és kockázata eltérő, az egyes eszközosztályokon belül is óriási különbségek lehetnek. Elég csak arra gondolnunk, hogy micsoda különbség van egy részvényalap és egy tőkevédett befektetési alap között a várható hozamot vagy éppen a kockázati szintet illetően.
A Magyar Államkincstárnál vezetett számlán ugyanakkor kizárólag állampapírt tarthatunk, ezért, ha más típusú értékpapírban gondolkodunk, akkor szükségünk lesz egy banknál vagy brókercégnél vezetett értékpapírszámlára.
Hirdetés
Hirdetés
Nagy különbség lehet a számlák költségei között
Mivel óriási a kínálat, felmerül a kérdés, hogy mi alapján válasszunk szolgáltatót. Mindenképpen fontos szempont, hogy milyen költsége van magának a számlának, ami elsősorban a számlevezetési díjat jelenti. Ezen kívül a kereskedés költsége is fontos, hiszen vételkor és eladáskor díjat számolnak fel, ami egy túlmozgásos befektetőnél komoly kiadást jelenthet.
Előfordul, hogy bár a vétel ingyenes, az eladásnak borsos költsége van, valamint szinte mindig van egy minimum díj, ami rendkívül megdrágíthatja a kisértékű tranzakciókat. (Ha például 8 000 Ft a részvényvásárlás minimális költsége, mi pedig 50 000 Ft-ért veszünk részvényt, akkor ez bizony máris 16%-os terhet jelent.) A külföldi brókercégeknél találkozhatunk úgynevezett „inaktivitási díjjal” is, amit akkor számolnak fel, ha meghatározott ideig nem történik adásvétel a számlán.
Amennyiben a forintunkat külföldi piacokon is szeretnék befektetni, vagy magyarországi, ám devizás befektetésben gondolkodunk, akkor a forintot át kell majd váltanunk. Emiatt fontos az eladási és a vételi árfolyam közötti különbség, ami már önmagában költség, hiszen valamit olcsóbban tudunk csak eladni, mint amennyiért megvásároltuk. Sajnos a vételi és az eladási árfolyam közötti különbséget – spread – előre nehéz megtudni, ugyanis az árfolyamok folyamatosan változnak.
Mi a helyzet a külföldi szolgáltatókkal?
Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a magyar és a külföldi befektetési szolgáltatók befektetővédelmi mechanizmusa nem feltétlenül azonos. A magyarországi bankok és brókercégek esetében a BEVA – Befektető-védelmi Alap – kártalanít 100 ezer euró összeghatárig, az euróban meghatározott összeghatárnak forintra történő átszámítása pedig a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. Ugyanakkor van önrész is. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, az efölötti részre ugyanakkor csak kilencven százalékot fizetnek ki. A külföldi szolgáltatók esetében a székhelyükön hatályos szabályozás a mérvadó, például van olyan, ahol nincs önrész, mint ahogy arra is van példa, hogy a kártalanítás maximális összege alacsonyabb. Ezért erről mindenképpen célszerű előre tájékozódni.
TBSZ-ként is nyitható értékpapírszámla
Az értékpapírszámlák is nyithatók TBSZ-ként (Tartós Befektetési Számla), ami azért előnyös, mert 5 éven túli feltörés esetén nem kell adózni (15% Szja + 13% Szocho) az elért hozam után. A TBSZ-ek sajátossága, hogy csak az első, úgynevezett gyűjtőévben lehet befizetni a számlára, így sokan évente újabb TBSZ számlát nyitnak, így a befektetések adómentességéhez szükséges 5 év más-más időpontokban jár le. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy minden egyes számla után díjat kell fizetnünk, vagy az újabb számlanyitások már ingyenesek.
Ha külföldi brókercéget választanánk, akkor tudnunk kell, hogy a NAV állásfoglalása szerint egy ilyen számla csak akkor számít TBSZ-nek, ha a külföldi szolgáltató valódi, magyar szabályok szerinti TBSZ számlát hoz létre. Ilyen azonban nem sok van.
Nyitási akciók, kedvezmények
Akárcsak a bankszámlák esetében, az értékpapírszámláknál is találkozhatunk nyitási akciókkal. A K&H Bank például 100 000 Ft kedvezményt ad a kereskedési díjakból – az akció február 28-ig tart – akkor, ha náluk nyitunk számlát. Ez azért lehet előnyös, mert a kezdeti vásárlások komoly egyszeri kiadással járhatnak, a kedvezménnyel pedig éppen ezt úszhatjuk meg.
Az Erste Bank 40 000 Ft jóváírást ad akkor, ha értékpapírszámlát nyitunk náluk, és teljesítjük a megadott feltéteteket. Ha pedig ezzel együtt bankszámlát is nyitunk, akkor 80 ezer Ft-ra tehetünk szert. (Ez az akció egyébként 2025. március 31-ig tart.)
Az Erste Bank másik kedvezménye a 30 év alatti fiataloknak szól, akik díjmentes számlevezetést és kedvezményes díjakat kaphatnak. A fenti akciók kecsegtetők, ám nem célszerű kizárólag az egyszeri kedvezmények alapján választani, ugyanis a havi számlavezetés és a tranzakciók költsége összességében ennél nagyobb tételt jelenthet.
Ráadásul az Erste Banknál a Bankmonitoron keresztül nyitott lakossági számla akár teljesen ingyenes is lehet így a jóváírás is elnyerhető és a sima lakossági számla után sem kell fizetni. (Az értékpapírszámlához kapcsolódó díjakat azonban a döntéskor mindenképpen figyelembe kell venni.
