Vonzónak találod a részvény befektetések hatalmas hozamait, ugyanakkor nem szeretnél olyan magas kockázatot vállalni? Éppen erre a helyzetre találták ki a vegyes alapokat, amelyek olyan összetett, részvényeket és kötvényeket is tartalmazó megtakarítási formát nyújtanak, amelyek az alacsonyabb kockázat mellett is képesek akár 10% körüli hozamokra. Hogyan is működnek ezek pontosan, és milyen hozamokra számíthatunk a vegyes alapoktól, kiderül az alábbiakból!
Mit tehet egy olyan megtakarító, aki az alacsony kamatkörnyezet miatt a bankbetéteknél és az állampapíroknál nagyobb hozamra vágyik, és vonzzák is a (főként külföldi) részvénypiacok elmúlt években mutatott szárnyalásai, de mégsem akar olyan magas kockázatot vállalni? Ezek a megtakarítók a vegyes alapokban találhatják meg a számukra legmegfelelőbb befektetési formát.
A vegyes alapok olyan befektetési alapok, amelyek mind részvényeket, mind kötvényeket tarthatnak, ennek köszönhetően adott esetben mindkét piac fellendüléséből részesülhetnek. De az eszközosztályok közötti megosztás az esetleges veszteségek csökkentése szempontjából is hasznos szerepet játszik. Nem is csoda, hogy folyamatosan nő ezeknek a népszerűsége. A BAMOSZ adatai szerint csak az elmúlt egy évben közel 260 milliárd forint áramlott vegyes alapokba, az általuk kezelt összvagyon ezzel már a 760 milliárd forintot is túllépte.
A kötvények és a részvények eltérő kockázati szintet képviselnek (a részvények sokkal kockázatosabbak), az értékpapírtípusok aránya ezért alapvetően befolyásolja a vegyes alapok kockázati szintjét. Ez alapján a BAMOSZ három típusra osztotta a vegyes alapok csoportját, ezt a klasszifikációt követi az összes magyar szolgáltató is:
- óvatos (vagy stabil) vegyes alapok – a nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-ot,
- kiegyensúlyozott vegyes alapok – a nem kötvény típusú eszközök aránya 35% és 65% között van,
- dinamikus vegyes alapok – a nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-ot.
Hogyan néz ez ki a gyakorlatban?
A nagyobb alapkezelők vegyes alapjaikat gyakran olyan termékcsaládokba rendezik, amelyek közül a különböző kockázati profillal rendelkező megtakarítók könnyen megtalálják a hozzá legjobban passzolót. Ilyen például az Ersténél a YOU Invest, az OTP-nél a Prémium, vagy a K&H-nál a Válogatott alapcsalád. Ezeknek legalább három tagjuk van, így lefedik az összes altípust.
Az alapok belső felépítésre nézzünk is egy konkrét példát, amiből könnyedén meg is érthetjük, miért kockázatosabb az egyik, és miért biztonságosabb a másik alap! Vegyük a K&H Válogatott alapjait, amelynek négy tagjában összesen több mint 125 milliárd forintnyi megtakarítást kezelnek.
Ezeket az alapokat is – hasonlóan sok más vegyes alaphoz – un. alapok alapja struktúrában építették fel, a befektetett pénzt többségében tehát egyéb befektetési alapok befektetési jegyeibe fektetik. A négy tag közül a Válogatott I. és Válogatott II. óvatos besorolású, a kezelt vagyon nagy részét állampapírokba és pénzpiaci alapokba fekteti, a kissé kockázatosabb II. jelűnél ugyanakkor már a részvények is jelentősebb arányban képviseltetik magukat.
A Válogatott III-ban a részvények és kötvények aránya szinte teljesen megegyezik, ez nem is meglepő, hiszen egy kiegyensúlyozott alapról beszélünk. A legkockázatosabb, IV. számú vegyes alapban pedig a kezelt vagyon közel kétharmada már részvényalapokba kerül, a kötvényalapok hányada 7 %-ra esett vissza.
Mennyibe kerül mindez és milyen hozamokra számíthatunk?
A vegyes alapok ugyanakkor a költségek szempontjából is igen kedvező képet mutatnak, hiszen számos alapot akár vételi díj nélkül is megvásárolhatunk. Ilyenek például Pioneer Alapkezelő vegyes alapjai, vagy az OTP Prémium alapok, de ezek közé tartozik a legrégebb óta sikerrel működő kiegyensúlyozott vegyes alap, a Concorde 2000. De ne feledjük azonban, hogy az egyes forgalmazóknál a vételi díj akár jelentősen eltérhet. A Concorde 2000 alapot például forgalmazótól függően megkaphatjuk díjmentesen, de könnyen előfordulhat, hogy akár a befektetett pénzünk 2-5%-a is levonásra kerül vételi díj címén.
A vételi jutalék pedig csak egy a befektetési alapokat terhelő díjak közül. Számos egyéb, az alap kezelésével kapcsolatos olyan költség merülhet még fel (pl. alapkezelési díj, letétkezelési díj), ami a hozamainkat nagyságát visszavetheti. A díjak értékét a befektetési alapok kezelési szabályzata pontosan meghatározza, befektetési döntés előtt ezeket is mindenképpen érdemes számításba venni.
Legvégül pedig nézzük, milyen teljesítményre voltak képesek a legjobb vegyes alapok!
Az elmúlt 1 év legjobban teljesítő vegyes alapja a fentiekben már alaposabban megvizsgált K&H Válogatott IV. volt, a kevésbé kockázatos, óvatos és kiegyensúlyozott kategóriában pedig a Pioneer vegyes alapjai érték el a legmagasabb hozamokat.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
