160 ezer katás aggódhat a nyugdíja miatt!

160 ezer katás aggódhat a nyugdíja miatt!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2017-02-10 Frissítve: 2021-07-01
 

Nagyon népszerű a kedvező adózású kata, azonban sokan nem gondolnak arra, hogy mit is kell beáldozniuk azért, hogy havonta több maradhasson náluk. Az egyetlen hátrány nyugdíjasként következik majd be, hiszen a legolcsóbb megoldást választva a nyugdíjba beszámítható kereset és a ledolgozott évek száma is erősen visszaesik. Aki nem akar magának 30 ezer forintot el sem érő minimálnyugdíjat, annak marad az előtakarékosság.

Ma Magyarországon a statisztikák alapján megközelítőleg 400 ezer egyéni vállalkozó lehet, közülük sokan pedig úgy próbálják a lehetőségeiket maximálisan kihasználni, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (rövidítve kata) alá szervezték be a cégüket. Tették ezt azért, mert rendkívül vonzó az adózás, 2017-ben már évi 12 millió forintos bevételig havonta mindösszesen 50 ezer forintot kell fizetni főállásúként és minden adót ezzel az egy tétellel ki tudunk váltani.

Az egyszerűség és a kedvező adózás miatt 2016 elején már közel 160 ezren voltak regisztrálva katásként, ami jól mutatja, hogy mennyire nagy népszerűségre tett szert az adózási forma röpke négy év leforgása alatt. A rendszerre viszont érvényes az idézet, miszerint túl szép, hogy igaz legyen. Egyetlen nagy hátulütője, hogy a nyugdíjazás szempontjából kifejezetten rosszul járhatunk, hacsak nem vagyunk körültekintőek.

Csak a nyugdíjvárományunkat nézve a kata több szempontból is visszavet minket egy hagyományos keresőhöz képest. Az állami nyugdíjunkat két tényező határozza meg, a szolgálati idő (hány évet dolgoztunk le) és mekkora volt a keresetünk. A katát választva mind a kettő esetében hátrányból indulunk.

Hirdetés

Hirdetés

Ugyanannyit dolgozunk, de más után kapunk nyugdíjat

Vegyük azt az esetet, ha a havi 50 ezer forintos adózást választjuk. Ekkor a nyugdíjjárulék alapját képező keresetünk 90 ezer forint lesz – bármekkora is legyen a havi hivatalos keresetünk -, ami elmarad a hatályos minimálbértől (ami bruttó 127,5 ezer forint). A szabályok szerint, ha ez a helyzet áll fent, akkor arányosan csökkenteni kell az adott évre a szolgálati időt.

Magyarra fordítva, 1 ledolgozott év nekünk katásként csak 0,71 évet jelent (a nyugdíjra való jogosultság vizsgálatánál viszont nincs arányosítás). Gondoljunk bele, hogy ha valóban az aktív pályánk alatt katásak maradnánk, akkor a 40 év munkaviszonnyal a nyugdíjszámítás szerint kicsivel több mint 28 évet szereznénk. Korántsem mindegy az eltérés, mivel a kezdőnyugdíjunk a nettó átlagkeresetünkhöz képest nem 80% lenne, hanem csak 66%. Számszerűsítve, ha az átlagkeresetünk 150 ezer forint lenne, akkor 120 ezer forint helyett 99 ezer forintot kapnánk.

Ezt a helyzetet még csak-csak orvosolni tudjuk, viszont már ehhez is arra van szükség, hogy külön jelezzük, mi magasabb tételes adót választunk, az 50 ezer forint helyett havi 75 ezer forintot. Ilyenkor a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset azonnal 150 ezer forintra ugrik. Mivel ez magasabb a hatályos minimálbérhez képest, így ekkor nincs arányosítás a szolgálati időnél.

Nézd meg a kalkulátorunkkal, hogy mekkora nyugdíj gyűlhet össze előtakarékossággal!

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor

Katásként sokat kereshetünk, de a nyugdíjban nélkülöznünk kell

További hátrány, ami a kedvező adózásból következik, hogy teljesen különbözik a kezünkbe kapott havi nettó kereset és a nyugdíjszámításnál figyelembe vett kereset. Hagyományos esetben, ha a nettó átlagkeresetnek megfelelő bért keressük, akkor ugyanaz a 190 ezer forint számít be a nyugdíj alapjának számító keresetbe.

A katások esetében viszont a jogszabályokban döntik el, hogy ennek mértéke pontosan mekkora. Jelenleg úgy áll, hogy az 50 és 75 ezres tételes adózáshoz 90 és 150 ezres bruttó kereset tartozik. Ezt, ha nettósítjuk, akkor 60 és 100 ezer forintot kapunk, míg a valós havi jövedelmünk az ábra alapján 236 és 211 ezer forint.

Míg munkavállalóként a nyugdíjunk alapja marad az átlagkeresetnél, vagyis a 190 ezer forintnál. Addig, ha a katát a legolcsóbb formában használjuk ki, akkor ennek kevesebb, mint a harmada számít bele a nyugdíjba, míg a drágább verziónál is mindössze a fele.

Ha a nyugdíj számít, akkor azonnal lépni kell

Vegyük észre, hogy a kisebb adófizetés miatt jóval több fizetés marad a kezünkben, a legolcsóbb esetben 46 ezer forint, míg a magasabb tételes adónál közel 21 ezer forint. Minden bizonnyal a többség a kisebb közteher jóvoltából felszabaduló összeget elkölti, miközben látva a korábbiakat, azon kellene leginkább lenni, hogy egyéni megtakarítást képezzünk célzottan nyugdíjra.

Ha semmit sem teszünk, akkor az államtól meglehetősen alacsony nyugdíjra számíthatunk. Becsléseink szerint, ha a minimálbérnek megfelelő jövedelem az alapja a nyugdíjunknak, akkor mai értéken évtizedek múlva 40-45 ezer forintos nyugdíjra számíthatunk. Mivel a katások sok esetben még ennél is jóval alacsonyabb a beszámítható jövedelmük, várhatóan a minimálnyugdíj kaphatnák meg, ami most 28 500 forint.

Már akkor sokat teszünk az időskori jövedelembiztonságunkért, ha a magasabb átalányadót választjuk a katánál, azonban ez önmagában nem lesz elegendő. Feltétlenül szükséges egy nyugdíjcélú megtakarítási formát is keresni, mert különben az aktív évek alatti dőzsölést a nyugdíjban nélkülözés fogja felváltani.

A jelenlegi szabályok szerint a hosszú távú megtakarítási formánál, így az önkéntes nyugdíjpénztárnál is az állam adó-visszatérítést ad. A katát választó vállalkozók viszont ebből nem részesedhetnek, ahogy például a családi adókedvezményből sem, mert nincs befizetett személyi jövedelemadójuk. Egyedül az marad, ha külön félreteszik a fölös összegeket, hiszen ha a pénztáruk magas hozamot ér el és nem kell a hozamok után adózni, akkor legalább több tízezer forintos nyugdíj-kiegészítést kaphatnak.

Hirdetés
Hirdetés