Tetszik, vagy sem, de mindenkinek idővel el kell gondolkoznia azon, hogy mi lesz nyugdíjas korában. Többek között olyan fontos kérdésekre is választ kell találni, mint hogy hány évesen mehetek nyugdíjba és mekkora állami nyugdíjra számíthatok. Vannak azonban ezeken kívül kevésbé nyilvánvaló tényezők, amik könnyedén csapdába vihetnek minket. Ezek közül mutatunk be hármat a CNNMoney alapján.
Használd nyugdíj-megtakarítás kalkulátorunk, és megtudhatod, mennyivel egészítheted ki a nyugdíjad!
1.) Teljesen elfeledkezünk az inflációról
Nyilvánvaló, hogy már önmagában azt nehéz elképzelni, hogy miként lehet évtizedek múlva egy jelentősebb megtakarítást összegyűjteni. Éppen ezért sokan elfeledkeznek, hogy nemcsak ezzel kellene foglalkozni, hanem az inflációval is, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A magyar infláció a jövőben átlagosan 3% körül lehet, ami nem hangzik túl nagy értéknek, de több évtized alatt elég komoly csapást tud ránk mérni a pénz értékének csökkenése. Csak egy példa, ha most 40 éves vagy és van 10 millió forintod, amit a nyugdíjra tartogatsz, akkor 65 éves korodban a 10 millió nem fog ennyit érni, hanem 3%-os éves infláció mellett már alig 4,8 millió forintot.
A 25 év elegendő ahhoz, hogy az évi 3%-os infláció „megegye” a megtakarításod bő felét. Másként fogalmazva, ha azt gondolod, hogy sok pénzzel vágsz neki a nyugdíjnak, akkor tévedsz és egészen biztosan az infláció miatt kevesebbet fog érni a pénzed.
A következtetés, hogy többet kell havi szinten félretenned, hogy a várakozásaidhoz passzoló összeget gyűjts össze és ne kelljen az életszínvonaladból nagymértékben visszaadni. Gyaníthatóan ez nem jó hír, de minél hamarabb belátod ezt, annál egyszerűbben korrigálhatod a tévedést.
A legjobban akkor jársz el, ha előre megtervezed, hogy mekkora összegre lesz szükséged a nyugdíjban. Például, ha jelenleg 150 ezer forintból tudsz megélni, akkor 25 év múlva a 3%-os inflációt feltételezve már 315 ezer forintra lesz szükséged. Egyszerűen azért, mert az élet ennyire meg fog drágulni.
2.) Nem számolsz az időskori kiadásokkal
Fiatalabb korban el sem tudjuk képzelni, hogy 60-70 évesen milyen kiadásokkal kell majd szembenéznünk. Pedig bármelyik hazai és nemzetközi kutatás is megmondhatja, hogy valamilyen egészségügyi probléma előbb vagy utóbb felüti a fejét, ami természetesen extra kiadással jár együtt.
Sok függ attól, hogy egy-két évre kell csak ezekkel a költségekkel megbirkózni, vagy akár életünk végéig ellátásra szorulunk. De egy közös, hogy olyan kiadási tétel nyomja majd a vállunk, amivel korábban nem számoltunk. A váratlan kiadások gyorsan elvihetik a nyugdíjunkat, vagy akár az évtizedekig gyűjtögetett megtakarításunk.
Érdemes elgondolkozni olyan előtakarékossági formákban, mint amilyen az egészségpénztár, ami több évtized alatt az állami támogatás jóvoltából megoldást nyújthat a megugró egészségügyi kiadásokra. Vannak olyan egészségbiztosítások is, melyek az állami ellátás mellett vagy a felett nyújtanak szolgáltatást. Ezek némelyike költséges lehet, viszont abban egyet lehet érteni, hogy minél hamarabb készülünk fel a legrosszabbra, annál könnyebben lehet vele megbirkózni.
De azt se felejtsük el, hogy az egészségügyi kiadásokon felül más tételek is felmerülhetnek, ami a visszaeső jövedelem miatt egyébként is nagy megterhelést tud okozni. Nyilvánvaló, hogy bizonyos mértékű életszínvonal-csökkenést el kell fogadni, de ahogy ma állunk itthon, sokak számára sajnos öngondoskodás hiányában nem igazán kerülhető el az időskori szegénység. Mindig tartsuk azt szem előtt, hogy csak a bejelentett fizetésünk után leszünk jogosultak állami nyugdíjra.
Szeretnéd tudni, te mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz nyugdíjasként különböző megtakarítás mellett? Használd kalkulátorunkat és kiderül!
3.) Alulbecsüljük, mennyit töltünk nyugdíjban
Gyakori hiba nemcsak nálunk, hanem a világ legfejlettebb országaiban is, hogy az emberek rosszul tippelik meg, hogy a nyugdíjban mennyi időt tölthetnek el. Vannak például, akik azt hiszik, hogy a nyugdíjban sokkal kevesebb évük adatik meg, mint a munkával, miközben a statisztikák azt mutatják, hogy aki megéli a nyugdíjkorhatárt, azok közül relatíve sokan megélhetik a 90 feletti életkort.
Érdekes példa, hogy miközben egy átlagos amerikai 63 éves korban megy el nyugdíjba, addig a 65 éves korban várható élettartam megközelítőleg 20 év. Egy tengerentúli kutatás szerint a 65 évesek közül minden negyedik megéri a 90 éves kort és minden tizedik a 95 éves kort is. Mindez azt a következményt vonja maga után, hogy egyesek akár 30 évet vagy még annál többet is nyugdíjban töltenek.
Mondani sem kell, hogy mekkora problémát tud ez okozni. Csak egy példa, ha 10 millió forintot egyszerűen 20 év alatt akarnánk felélni, akkor havi szinten 42 ezer forintot kaphatnánk, míg ha 30 év alatt, akkor csak 28 ezer forintot. Ha 10 évvel tovább élünk, akkor ugyanaz a megtakarítás havi szinten harmadával kevesebb nyugdíj-kiegészítésre lesz elegendő. (Az esetleges hozamokkal most nem számoltunk, de az eltérés úgy is hasonló lenne).
Ezért sem mindegy, hogy amikor egy nyugdíjcélú-megtakarítást építünk fel, akkor jól becsüljük-e meg a várható élettartamot. Magyarországon még néhány évet várni kell, de itt is eljön az idő, amikor a 65 éves korban várható élettartam 20 év lesz. A KSH 2013-as adatai alapján a férfiak 14,5 évet, míg a nők átlagosan 18,4 évet éltek 65 éves koruk után.
Az egészben az a könnyebbség, hogy ha a megtakarításunkat életjáradékként vesszük fel, akkor a szolgáltatónak (biztosító, pénztár) az életünk végéig fizetnie kell nekünk, még akkor is, ha eredetileg a megtakarításunkból nem lenne arra fedezet. Erre azért van lehetőség, mert a kockázatközösségben lesznek olyanok, akik a várakozásokhoz képest korábban mennek el, így lesz elegendő fedezet a kifizetésekre.
