Az elmúlt évek egyik slágerbefektetése volt a deviza – ezen belül is az euró – vásárlása. Ezzel a befektetők megpróbálják kihasználni a korábbi mozgás alapján továbbra is várt forintgyengülést. De mit kezdjünk a vásárolt eurónkkal és mi az amit ne csináljunk vele? A Bankmonitor szakértői ezekre a kérdésekre keresik a választ.
Jó befektetés devizát venni? Érdemes most euróra váltani a megtakarításomat? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket rendszeresen kaptak a Bankmonitor szakértői az elmúlt időszakban. Érthető a hatalmas érdeklődés, hiszen a forint árfolyama az elmúlt években érdemben gyengült a főbb devizákkal szemben.
Nézzük például a tavalyi évet. Az MNB által jegyzett árfolyamok alapján egy év alatt a forint 8,86 százalékot gyengült az euróval szemben. (A 2022. január eleji 367,66 forintos árfolyamról december végére 400,25 forintos szintre gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.) Vagyis ennyit nyert az, aki tavaly év elején forint megtakarításából eurót vásárolt.
A devizavásárlás tehát sokunkban felmerül, amikor a pénzünk befektetéséről gondolkodunk. Ugyanakkor az már sokkal ritkábban jut eszünkbe, hogy mit is kezdjünk a vásárolt euróval. Pedig ez legalább ilyen fontos kérdés.
Hirdetés
Hirdetés
1. Ne pánikoljunk, az árfolyam ingadozhat
Ha hosszú időtávot nézünk, akkor az euró vásárlása jó döntésnek tűnik, hiszen a forint korábban jelentősen gyengült a főbb devizákkal szemben. Ha viszont rövidebb időszakra tekintünk, akkor a hazai fizetőeszköz árfolyamának alakulása már inkább egy hullámvasútra emlékeztet magas csúcsokkal és mély völgyekkel.
Az egész tavalyi évet nézve a forint érdemben gyengült az euróval szemben. Ha szűkebb időszakot veszünk, akkor azonban egészen más eredményt kaphatunk. Elég akár az elmúlt hetek eseményeit megvizsgálni: az MNB árfolyamjegyzése alapján január 25-én egy euróért 389,46 forintot kellett fizetni, ami az év végéhez képest 2,7 százalékos erősödést jelent, ha azonban a tavaly októberi mélyponthoz viszonyítunk, akkor már 10 százalékos ugyanez. (2022. október 13-án 432,94 forint volt az euró jegybanki árfolyama.)
A legfontosabb ilyenkor, hogy ne ijedjünk meg, nézzünk a dolgok mögé. Milyen okból változott az árfolyam, meddig állhat fent ez a tényező? Mit várhatunk hosszú távon? Ezen információk alapján kell döntenünk az euró visszaváltásáról, nem pedig az aktuális kilengés alapján.
2. Ne tartsuk otthon a párnánkban az eurónkat sem
Sokszor azt gondoljuk, hogy meghoztuk a befektetési döntést az euró vásárlásával és a pénzt ezt követően lekötetlenül a bankszámlánkon, vagy otthon tartjuk. Vagyis a vásárolt euró után semmilyen kamatot, hozamot nem kapunk.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy valójában az euró vásárlása még nem tekinthető feltétlenül befektetésnek. Az így vásárolt eurónkat is elhelyezhetjük még valahova a további hozamok reményében. A további hozam a jelenlegi gazdasági helyzetben még fontosabb lehet: a tavalyi évben az éves átlagos infláció hazánkban 14,5 százalék volt, ezzel szemben önmagában az euró vásárlásával 8,86 százalék nyereséget lehetett elérni. Vagyis forintban kifejezve még mindig csökkent a pénzünk vásárlóereje.
Ezt a hatást érdemes kivédeni – lehetőleg pozitív reálhozam elérésével – az euró befektetésével. Bármilyen befektetés jó lehet, jelen körülmények között azonban az inflációkövető lakossági állampapír eurós változata komoly potenciált hordoz magában. Ennek kamata ugyanis az előző időszak inflációját haladja meg 0,25 százalékponttal. Az eurozóna fogyasztóiár-indexének emelkedése elmarad ugyan a hazaitól, de 2022-es évre becsült 8,4 százalékos áremelkedés alapján számolható 8,65 százalékos éves kamat már érdeminek tekinthető. Ez lehet érvényes a 2024-ben esedékes kamatfizetésre.
Kisebb összegek esetén ne feledkezzünk meg arról sem, hogy akár rendszeres megtakarítás is indítható euróban. Havi rendszerességgel gyűjthetünk, befektethetünk euróban, legyen szó nyugdíjcélú megtakarításról, vagy épp valamilyen más hosszú távú cél megvalósításáról.
3. Ne számoljunk az árfolyam változásával, ha nem tervezzük visszaváltani a pénzt
Sokszor azért választjuk az eurót befektetésként, mert később magát a megtakarítást is euróban szeretnénk felhasználni. Például gyűjtünk egy külföldi nyaralásra, vagy valamilyen nagyobb értékű árut szeretnénk devizában megvásárolni.
Ebben az esetben az euróra váltás azért lehet jó döntést, mert megvédjük magunkat a későbbi árfolyamingadozásoktól, kvázi csökkentjük a kockázatunkat. Viszont ez azt is jelenti, hogy a vásárolt eurónk nem ér többet számunkra, nem lesz lényeges a forint árfolyamának jövőbeni alakulása, hiszen később is euróban szeretnénk elkölteni azt. Ebből a szempontból pedig az eurózóna inflációját kell szem előtt tartanunk, ugyanis a drágulás miatt még veszíthet is az értékéből a devizánk. Ebben a helyzetben is nagyon fontos, hogy az euróra váltott összeget mibe fektetjük be.
4. Ne fektessük az eurónkat nagyon kockázatos eszközbe
Természetesen mindenkinek az egyéni ízlése, hogy mekkora kockázatot vállal a befektetési döntése során. Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy önmagában az euró vásárlása is egyfajta kockázatot hordoz magában. Hiszen nincs garancia arra, hogy a forint a vásárlás után tovább gyengül. Ezt jól mutatja az elmúlt néhány hónap is, hiszen december közepe óta, rövid pihenőkkel ugyan, de folyamatosan csökken az árfolyam.
Egy magas kockázatú befektetés választása – legyen szó egyedi részvényről, részvény alapról, vagy más eszközről – tovább növelheti a kockázatot. Éppen ezért megfontoltan érdemes választani a befektetési lehetőségek közül.