Az elmúlt években az ingatlanárak dinamikusan növekedtek, ez igen vonzóvá tette az egész lakáspiacot a befektetők számára. Ezt támasztja alá, hogy a fővárosban a Duna House kimutatása alapján még júniusban is a befektetési célt jelölte meg a legtöbb vevő a vásárlás okaként. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ingatlan egy nagyon speciális befektetés, fokozottan figyelni kell számtalan dologra. A Bankmonitor szakértői összeszedtek 5 szempontot, amit mindenképpen számításba kell vennünk mielőtt lakásba fektetnénk a pénzünk.
1. Mennyire biztonságos az ingatlanbefektetés, hogyan alakultak a lakásárak az elmúlt években?
Az ingatlanbefektetést sokan az egyik legbiztonságosabb megtakarítási formának tartják. Ez abból a szempontból igaz, hogy a lakásnak – magából a funkciójából eredően is – mindig lesz értéke, a pénzünk nem veszíthetjük el teljes egészében. Azt azonban már egyáltalán nem jelenthetjük ki, hogy a lakásárak mindig emelkednek.
A Duna House lakásárindexéből is kiderül, hogy az elmúlt 10-15 évben volt olyan időszak, amikor az ingatlanárak estek. Az előző gazdasági válság idején például 4-5 év alatt 20 százalékkal csökkentek az ingatlanok értéke: ez jól mutatja, hogy a lakásbefektetés egyáltalán nem tekinthető kockázatmentesnek.
Hosszú távon azonban az ingatlanárak szépen emelkednek, éppen ezért csak olyan pénzből érdemes lakást vásárolni, amelyre előreláthatóan hosszú távon – akár 10-20 évre – várhatóan nem lesz szükségünk.
Hirdetés
Hirdetés
2. Mennyire likvid a befektetésünk, hogyan adhatunk el egy lakást?
Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan, mennyi idő alatt juthatunk hozzá a befektetett pénzünkhöz, ez különösen akkor fontos, ha megszorultunk, valami miatt sürgősen szükségünk lenne a befektetett összegre. A Duna House elemzése alapján jelenleg a fővárosban átlagosan 150-160 nap alatt kel egy meghirdetett lakás – ingatlantípustól, az ingatlan elhelyezkedésétől ez nagy mértékben függ -, vagyis várhatóan hosszú idő, amíg a befektetésünk pénzzé tudnánk tenni. Ez a 4-5 hónapos várakozás pedig egyáltalán nem előnyös abban az esetben, ha tényleg gyorsan szükségünk lenne az összegre. Természetesen az eladási időt le lehet rövidíteni, ez azonban azzal járna, hogy áron alul kellene eladásra kínálnunk lakásunkat.
Éppen ezért tényleg csak olyan pénzösszeget érdemes lakásvásárlásra fordítani, amire előreláthatóan nincs szükségünk hosszú időre. Nem érdemes a teljes megtakarításunk ingatlanba tenni, mindenképpen legyen egy olyan kockázatmentes, könnyen felszabadítható része is a befektetéseinknek, amihez bármikor hozzányúlhatunk, ha a szükség úgy hozza.
3. Van lehetőség részben kivenni a befektetett összeget?
Könnyen előfordulhat, hogy befektetett összeg egy részére lenne csak szükségünk. A legtöbb megtakarítás esetében – legyen az lakossági állampapír, befektetési alap, vagy épp egyedi részvény – a megtakarításunk akár részben is felszabadíthatjuk: eladjuk a birtokunkban lévő kötvények, részvények egy meghatározott részét. Így nem szükséges a teljes befektetésünk mozgatni.
A legtöbb bankbetét esetében nincs arra lehetőségünk, hogy részben kivegyünk a lekötésünkből. Azt azonban megtehetjük, hogy a megtakarított pénzünk több részletben kötjük le, így az egyes részeket akár külön is tudjuk mozgatni, vagyis részösszeghez is hozzá tudnánk jutni, ha arra lenne szükség.
Egy lakás esetében erre nincsen lehetőség, részben nem fogja azt megvenni senki tőlünk, nem is lenne sok értelme egy ilyen adásvételi tranzakciónak. Éppen ezért a teljes befektetésünk pénzzé kellene tennünk akkor is, ha csupán egy részösszegre lenne szükségünk.
4. Nem tudjuk, hogy pontosan mennyi is ér a megtakarításunk
A legtöbb megtakarításnál pontosan nyomon követhető mennyi is ér a befektetésünk. Az állampapírok eladási hozama, a részvények tőzsdei árfolyama ismert, vagyis mindig tudjuk éppen milyen áron tudnánk kiszállni a befektetésünkből.
Egy ingatlan esetében ilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Elérhetők információk arról, hogy az utóbbi időben a hasonló elhelyezkedésű, típusú ingatlanokat milyen áron vették meg, ez azonban egyáltalán nem garancia arra, hogy a miénket ugyanolyan értéken el tudnánk adni.
Ez természetesen összefüggésben van azzal is, hogy a lakások eladása eléggé nehéz, időigényes folyamat, hiszen nincs minden sarkon egy potenciális vevő.
5. A bérbeadás nem ér véget a bérleti szerződés aláírásánál
Sokan azt gondolják, hogy ingatlanbefektetésük bevételének jelentős része nem a lakás vételárának emelkedéséből, hanem az albérleti díjakból fog származni. Ez egy teljesen logikus gondolat, hiszen Budapesten akár 100-120 ezer forintos havi bérleti díj mellett ki lehet adni egy garzonlakást.
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy nem elég egy jónak tűnő albérlőt keresnünk, rengeteg dolgunk van még a bérleti szerződés aláírását követően is. Mindenképpen érdemes időnként ellátogatni a lakásba – megtekinteni, hogy milyen állapotban van -, erre ideális alkalom lehet a bérleti díj beszedése.
Érdemes a közüzemi számlákat a mi saját nevünkre és címünkre kérni: ezzel elkerülhető az, hogy nagyobb tartozásokat halmozzon fel az albérlőnk, melyet utólag majd nekünk kelljen kifizetni. Érdemes hosszú távú bérleti szerződést kötni – ha kiszámítható bevételt szeretnénk elérni -, ez azonban megnehezítheti azt, hogy adott helyzetben lakásunk sürgősen értékesíteni tudjuk.
A Bankmonitor szakértői éppen ezért mindenkinek azt javasolják, hogy csak akkor fogjon bele ingatlanbefektetésbe, amennyiben az alábbi pontok alapján megfelelő számukra ez a megtakarítási forma:
- Csak olyan megtakarításunk helyezzük el ingatlanba, amire hosszú távon nincs szükségünk.
- Ne vásároljunk a teljes megtakarításunkból lakást: mindig legyen pénzünk egy része olyan befektetésben, ami alacsony kockázatú és könnyen felszabadítható.
- Ha bérbe adjuk ingatlanunk, akkor fokozottan figyeljünk az ingatlan állapotára és ne adjuk ki kezünkből a közüzemi számlák kezelését. Érdemes a szerződést közjegyzői okiratba foglalni, ezzel is védve magunk.
- Ha lakáshitelre lenne szükségünk a vásárláshoz, akkor keressük meg a legolcsóbbat. Fontos, hogy a havi törlesztőrészleteket, egyéb rendszeres kiadásokat a bérleti díj fedezze.
