Nem elég, hogy a bank hitelképesnek tart minket, a saját költségvetésünkbe is bele kell férnie a kölcsön törlesztőrészletének. Vagyis a bevételeinkből ki kell gazdálkodnunk az új kölcsön törlesztőrészletét is. A Bankmonitor szakértői összeszedtek 5 figyelmeztető jelet, ha ezekkel találkozunk megszólalhat a fejünkben egy csengő: valamit át kell gondolnunk a lakásvásárlással, hitelfelvételével kapcsolatban.
Mekkora törlesztőt tudunk bevállalni a jelenlegi fizetésünk, kiadásaink és életvitelünk mellett? Mi történne, ha valami váratlan esemény történne? Mindezeket saját magunknak is át kell gondolnunk, hiszen ezeket a pénzintézet nem tudja teljeskörűen felmérni, ez nem is elvárható tőle. A Bankmonitor szakértői összeszedtek öt figyelmeztető jelet, ha ezekkel találkozunk, akkor érdemes újra átgondolni a kölcsönigénylést, vagy épp az ingatlanvásárlást.
Hirdetés
Hirdetés
1. Jelenleg is elköltjük minden hónapban a teljes fizetésünket
Ha hitelt igényelnénk, akkor meg kell fizetnünk a havi törlestőrészleteket a teljes futamidő alatt, ezt a plusz kiadást pedig ki kell tudnunk gazdálkodni minden hónapban. Már sok mindent elárulhat a saját fizetőkésességünkről az is, ha jelenleg – a hitelfelvétel előtt – elköltjük minden hónapban a teljes jövedelmünket.
Így a törlesztőrészlet kigazdálkodásához mindenképpen le kellen mondanunk valamiről, amit eddig megvásároltunk, amiért eddig fizettünk. Természetesen már az is problémát sejtet, ha eddig havonta félre tudtunk tenni egy összeget, de a hitelre fizetendő részlet ennél magasabb lenne. Ebben az esetben is át kell valamilyen szinten alakítanunk az életünk – le kell mondanunk valamiről – a hitelfelvétel miatt.
Más a helyzet akkor, ha meglévő hitelünket kiváltanánk az új kölcsönnel. (Az új hitelből kifizetnénk a korábbi kölcsönünkből fennálló tartozást.) Ebben az esetben ugyanis a jelenlegi törlesztőrészletünk helyébe lépne az új. Addig nem kerülünk rosszabb helyzetbe, amíg az új törlesztőrészlet kisebb, mint a jelenlegi. Ha albérletből költöznénk saját lakásba, akkor a lakáshitel törlesztőrészletét érdemes az albérleti díjjal összevetni: nem leszünk anyagilag rosszabb helyzetben, amíg a kölcsönre fizetendő összeg kisebb, mint az albérleti díj.
2. Túl sok mindenről kellene lemondani a hitelfelvétele miatt
Természetesen mondhatjuk azt, hogy eddig nem takarékoskodtunk, de a kölcsön igényését követően könnyedén át tudjuk alakítani az életünket és a törlesztőrészletet meg tudjuk fizetni. Ez azonban azt is jelenti, hogy le kell mondanunk bizonyos dolgokról: nem járhatunk el rendszeresen moziba, nem ehetünk étteremben, nem vehetjük meg a drágább sonkát.
Érdemes egy listát készíteni arról, amiről hajlandóak lennénk lemondani a kölcsönigénylés miatt. Ha ezek után sem lenne elég a fizetésünk a hitel tölesztésére, akkor rossz úton járunk, a kölcsönfelvételt el kellene halasztanunk.
Az is lényeges, hogy mennyi ideig kellene a listán szereplő dolgokról lemondani. Egy áruhitel esetén hónapokról, egy évről lehet beszélni, egy személyi kölcsön esetében azonban már 3-8 évig is nélkülözni kellene az összeírt szolgáltatásokat, árukat. Egy lakáshitel felvétele pedig akár több évtizedes lemondással is járhat. (Arra ugyanis nem alapozhatunk, hogy a jövőben emelkedni fog a fizetésünk, kapunk bónuszt, extra juttatást.)
3. A lakásvásárlást követően nem maradna vésztartalékunk
Az is egy nagyon fontos jelzés, ha a hitelcélunk megvalósítását követően – legyen az lakásvásárlás, autóvásárlás, vagy bármi más – nem maradna semmilyen vésztartalékunk. Vagy a havi költségvetésünk alapján nem tudnánk egy éven belül érdemi megtakarítást összerakni.
Bármikor történhet olyan esemény, ami miatt egy relatív nagyobb összeget ki kellene fizetnünk. (Például tönremegy az autónk, elromlik a mosógép, tűzhely. De egy újonnan vásárolt lakásnál is gyakran felmerülhet egy váratlan kiadás.)
Ezeket pedig ki kell tudnunk fizetni: nem lenne ideális megoldás ezeket a váratlan kiadásokat is hitelből rendezni. Ez könnyen elindíthatna eg adósságspirált, amiből nagyon nehéz kikeveredni.
4. A törlesztőrészlet megfizetését követően nem tudnánk félretenni
Ideális esetben a havi részletek megfizetése mellett tudunk még valamennyit félretenni is, ez azonban alapesetben nem lehet feltétlenül elvárás. Különösen akkor nem, ha van még valamennyi vésztartalékunk is a váratlan kiadások fedezésére.
Van azonban olyan élethelyzet, amikor igenis létkérdés, hogy hagyjunk valamennyit a kasszában minden hó végén. Ha változó kamatozású kölcsönt vettünk fel – a hitel kamatát a bank akár éven belül egyoldalúan módosíthatja -, akkor a havi törlesztőrészletünk igen gyosan megemelkedhet. (Lekövetheti a piaci folyamatokat és a kölcsön kamatához kapcsolódó referencia mutató változását.)
Márpedig a törlesztőrészlet megváltozása csődbe viheti a családunkat, erre a devizahiteles válság alatt számos példa volt. Emiatt a Bankmonitor szakértői azt javasolják, hogy biztonságos – fix kamatozású, vagy hosszú kamatperiódusú – kölcsönt igényeljünk. Ha mégis a rövid kamatperiódus mellett döntünk, akkor mindenképpen számoljunk a tölresztők lehetséges emelkedésével is. Vagyis a költségvetésünkben mindenképpen tervezzünk havi megtakarítást is.
5. A teljes vételárat hitelből finanszíroznánk
Ha egy nagyobb kiadásnak egy részét sem tudjuk saját megtakartásból megfizetni az már egy intő jel lehet. Ha lakásvásárlásról beszélünk, akor a jogszabály elvár egy minimális önerőfelhasználást, ugyanis a vételárnak legfeljebb a 80%-ig nyújthat lakáshitelt egy pénzintézet pótfedezet bevonása nélkül. (Sőt ettől még a pénzintézetek szigorúbb irányba el is térhetnek.)
Vannak azonban önerőt helyettesítő, kiegészítő eszközök, amelyek igénybevételével akár tényleges saját megtakarítás nélkül is meg lehet venni egy lakást. A Babaváró hitelnek a 25%-át tekintik ingatlant terhelő résznek, a maradék 75% lehet önerőt helyettesítő támogatás is. Míg a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegét akár teljes egészében felhasználhatjuk önerőként egy lakás megváslárásakor. (Vállalt gyermekekre kért csok támogatást a legtöbb pénzintézet azonban nem fogadja el önerőként.)
Ha támogatásokból, támogatott hitelkonstrukciókból szeretnénk a minimális önerőnk kiegészíteni, akkor fel kell készülnünk a legrosszabbra is: a támogatásokat akár el is veszíthetjük. Át kell gondolnunk azt, hogy a kedvezmények elvesztésével hogyan alakulnának a kiadásaink. Csak akkor érdemes önerő nélkül – vagy minimális önerővel – a támogatásokra alapozva lakást vásárolni, ha a kedvezmények elvesztése után is nagy biztonsággal ki tudnánk fizetni a havi terheinket.
Természetsen nem kizáró oka egyik fenti probléma sem egy hiteligénylésnek. Ugyanakkor ezeket az intő jeleket érdemes komolyan venni: egy kis áttervezéssel elkerülhetjük a későbbi anyagi problámákat. Ebben természetesen segítei tudnak a Bankmnitor szakértői is, akik komoly tapasztalattal rendelkeznek a hitelezés terén.
