A befektetések szent grálja nem is olyan tuti?

A befektetések szent grálja nem is olyan tuti?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2018-09-22 Frissítve: 2018-09-21
 

A tőkepiacokon az előző évtizedek legnagyobb találmánya az ETF-ek (Exchange Traded Fund), azaz a tőzsdén kereskedett befektetési alapok voltak. Ezek egy-egy indexet, például részvényindexet követve nagyon olcsón megadták a lehetőséget a befektetőknek arra, hogy akár egyetlen ETF megvásárlásával is egy nagy csomag részvénykosarat tudhassanak a kezükben. Az ETF-ek Amerikában terjedtek el a legjobban, egy friss adat szerint az amerikai részvényalapok eszközeinek 43 százaléka ilyen passzív alapokban található. Az Alapblogon olvashatjuk a részleteket.

Az utóbbi években érdekes tendencia kezdett kibontakozni, ha a vállalatok tulajdonosi szerkezetét vizsgáljuk. Az ETF típusú alapok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tulajdonosi körből. Az S&P 500 index vállalatainak 88 százalékánál 2018 tavaszi adatok szerint a három nagy ETF kibocsátó – BlackRock, State Street és Vanguard – a legnagyobb részvényes.

Ez felvet bizonyos kérdéseket. Például hogyan viselkednek tulajdonosként? A közgyűléséken az a jellemző, hogy megszavazzák a menedzsmentek javaslatát. Ez már gondot is okozhat, ha a kisbefektetők érdekeit nem képviselik eléggé a cégek menedzsmentjével szemben. A tulajdonos és a menedzsment áll egymással szemben, ami akár érdekellentéteket is eredményezhet. Erre a közgyűlésen lehet megfelelő válaszokat adni.

A menedzsment a vállalat növekedésében érdekelt, a tulajdonos pedig a megtérülést követi nyomon. Az sem véletlen, hogy a felvásárlások sokszor nem teremtenek értéket a tulajdonosok számára, hiszen a menedzsment nem ritkán azért igyekszik felvásárolni más cégeket, hogy az így létrejövő nagyobb vállalat irányításáért több pénzt kérhessenek.

Ez alapján az sem meglepő, hogyha az alapító irányítja a vállalatot, a cég nem annyira a felvásárlási lehetőségeket keresi, hanem inkább az organikus növekedésben bízva szeretne növekedni. Ha kíváncsi vagy arra, hogy a családi vállalkozások 2006 és 2017 között mennyivel teljesítették felül a részvénypiacokat, olvasd el Lombard „A passzív befektetési alapok veszélyei” című bejegyzését az Alapblogon!

 

Hirdetés
Hirdetés