Hirdetés

A válság meghozta a magyarok kedvét az öngondoskodáshoz

szerző: |
 

A korábbi évekhez képest ma lényegesen nagyobb fókuszt helyezünk a pénzügyi tudatosságra az OTP idei Öngondoskodási Index kutatásának megállapításai szerint. A magyar lakosságon belül rekordmagasra nőtt azoknak az aránya, akik rendelkeznek megtakarításokkal, miközben a gazdasági nehézségeket már mindenki megérzi. Egy másik felmérésből azt is megtudhattuk, hogy milyen befektetéseket választanának legszívesebben.

Már 11. éve rendszeresen megjelenik az OTP Bank által készített, a magyar lakosság öngondoskodási hajlandóságát vizsgáló, reprezentatív tanulmány. A héten a 2022-es kutatás eredményeit bemutató sajtótájékoztatón jártunk, ahol Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese, valamint Dr. Mihály Nikolett, az ELTE Pszichológiai Intézetének docense ismertették és értelmezték a legfrissebb megállapításokat.

Hatalmasat nőtt az Öngondoskodási Index!

A kutatássorozat kezdete óta a legnagyobb, 3 pontos emelkedést produkálta az index értéke, ezzel a tavalyi 34-ről idén 37 pontra nőtt. A példátlan növekedés hátterében az extrém gazdasági helyzetre adott válaszok állhatnak: a magyarok számára érezhetően fontosabb lett a pénzügyi tervezés, a szokások átalakítása és felülvizsgálata, miközben bizonyos megtakarítási célok előtérbe kerültek, mások háttérbe szorultak.

Megtudtuk, hogy egyértelműen meghatározó tényezővé vált az infláció: a válaszadók 95 százaléka számolt be a kiadásai növekedéséről, nagy többségük ráadásul kifejezetten jelentősnek érzi a költségemelkedést. A leginkább dráguló kategóriák között az élelmiszerek, az energia és rezsi, a közlekedés és üzemanyag, a vendéglátás, az építőanyagok és az elektronikai cikkek szerepeltek.

A nehéz körülményekre változatos reakciók születtek a lakosság körében: 96 százalék mondta azt, hogy visszafogja a fogyasztását, 87 százalék lemondott nagyobb anyagi jellegű terveiről, 55 százalék pedig plusz munkát vállal. Kevésbé jellemző stratégiának bizonyult a tartalékok felélése, illetve a hitelfelvétel.

Hirdetés

Hirdetés

Rekordmagas a megtakarítással rendelkezők aránya

Az egy évvel ezelőtti 40 százalékról idén 48 százalékra bővült a pénzpiaci megtakarítással rendelkezők aránya: ilyen magas értékre 10 éve nem volt példa! A felmérésben résztvevők 63 százaléka úgy vélekedett, hogy a jelenlegi körülmények között fontos tartalékot képezni.

A fő megtakarítási célok között a váratlan kiadásokra való felkészülés, a gyermekek jövője és az ingatlanfelújítás szerepeltek. Dr. Mihály Nikolett ezt úgy értékelte, hogy válság idején érezhetően felértékelődik az öngondoskodás jelentősége, míg nyugodt időszakokban ez könnyebben a háttérbe szorul.

Észre kell vennünk azonban azt az olvasatot is, hogy ma a magyarok 52 százaléka egyáltalán nem rendelkezik semmilyen pénzügyi megtakarítással. A válaszadók 29 százaléka pedig egyenesen úgy vélekedett, hogy nem is érdemes megtakarítást képezni a mostani gazdasági helyzetben.

Jó hír, hogy előtérbe került a pénzügyi tervezés: többségbe kerültek azok, akik megtervezik a soron következő hónap várható bevételeit és kiadásait, kisebb részben pedig ennél hosszabb időtávokra (akár 5-10 évre előre is) terveznek a magyarok.

Nem tudunk szabadulni a „nyugdíjparadoxontól”

A kutatás visszatérő eleme az úgynevezett nyugdíjparadoxon, amely idén is látványosan kimutatható volt a résztvevők válaszaiból. A megkérdezettek bő egyharmada (36%) azt felelte, hogy kizárólag az állami nyugdíjból fog megélni idős korában, további 20 százalék pedig nem tudná megmondani, hogy miből lesz jövedelme. Az elsöprő többség (74%) úgy vélekedett, hogy az állam feladata az időskori megélhetés biztosítása. Kovács Antal ezt úgy kommentálta, hogy erősen érződik a magyar lakosság paternalista attitűdje, amely a múlt századi szocialista korszak hagyatéka lehet.

Lesújtó eredmény ugyanakkor, hogy a válaszadók 67 százaléka azt mondta, az állami nyugdíja nem lesz elegendő a megélhetéshez. Ez alapján elsőként talán azt gondolnánk, hogy ők alternatív megoldásokat keresnek, például megtakarítást halmoznak fel, amelyből kiegészíthetik az időskori jövedelmüket. Itt szól közbe a nyugdíjparadoxon: mindössze 15 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy vállalná-e a 71 éves koráig tartó nyugdíj-előtakarékosságot. A többiek nagyjából fele-fele arányban mondták azt, hogy ezt nem vállalnák, vagy nem lennének rá képesek.

Láthatjuk tehát, hogy egyelőre kevesekre jellemző, hogy konkrét lépéseket tegyenek a megélhetési válság elkerülésének érdekében. Sokkal inkább az államtól várjuk a megoldást, holott a nagy többség tisztában van azzal, hogy ez csak vágyálom.

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
A részletes eredményedet
e-mailben fogjuk elküldeni számodra!

Szeretnéd megtudni, hogy
  • mennyi pénzed lesz nyugdíjas éveidre;
  • melyik számodra a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ;
  • mennyi állami támogatást kaphatsz?
Bízd magad független szakértőinkre!

Ingatlanba fektetnének a magyarok

Az OTP Öngondoskodási Indexszel sok ponton egybecsengő következtetésekre jutott egy közelmúltban napvilágot látott tanulmány: a Portfolio.hu megbízásából készült reprezentatív felmérés a magyarok megtakarítási ismereteit és képességét vizsgálta.

Jól szemlélteti az általános bizonytalanságot, hogy a résztvevők 70 százaléka nem elégedett az anyagi helyzetével, illetve 69 százalék mondta azt, hogy nem érzi magát anyagi biztonságban. 61 százalékra tehető azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek legalább 1 hónapra elegendő tartalékkal, azaz gyakorlatilag hónapról hónapra élnek. Ugyanakkor a leginkább tehetős réteg akár 1 évnél is tovább tudna hagyatkozni a megtakarításaira, amennyiben elveszítené minden bevételét.

Megtudhattuk, hogy magas infláció idején a magyarok leginkább az ingatlanban látják a pénz reálértéke megőrzésének lehetőségét: 36 százalék jó befektetésnek tartja ezt az eszközosztályt. A második helyen az állampapírok végeztek, 17 százalékos népszerűséggel. Valójában viszont ennél kisebb arányban vannak adott típusú befektetéseik a válaszadóknak: a legtöbben életbiztosításban (21%), forint készpénzben (20%), nyugdíjpénztárban (14%), illetve bankbetétben és állampapírban (12-12%) tartják a megtakarításaikat. Ingatlanbefektetéssel mindössze 6 százalék rendelkezik.

Mire figyeljünk megtakarítóként a mostani helyzetben?

Jelen helyzetben az infláció a legfontosabb tényező. amelyet érdemes szem előtt tartani. A 2022. októberi adat szerint 21 százalékra gyorsult az áremelkedés üteme, de az egyénileg érzékelt “szubjektív” infláció ennél lényegesen magasabb is lehet. Ilyen körülmények között mindenképpen érdemes megfontolni azokat az alacsony kockázatú vagy kockázatmentes befektetési lehetőségeket, amelyek számottevő hozamot biztosíthatnak a befektetők számára.

Mostanra az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír lett a leginkább keresett államkötvény, amelynek induló kamatozása évi 11,75 százalék. Jövőre pedig ez még magasabbra emelkedhet: ha beigazolódik a Magyar Nemzeti Bank prognózisa, azaz 14 százalék lesz az idei éves infláció, akkor jövőre akár 15,5 százalékra nőhet a hosszabbik futamidejű PMÁP kamata. Ha tehát valaki elmulasztja befektetni a tőkéjét, ő ez alapján minden 1 millió forinton elveszíthet évi 155 ezer forintnyi “meg nem szerzett” kamatot.

Kalkulálj
Ha te is szeretnél szakértői segítséget igénybe venni a megtakarításaid menedzselésében, használd a Bankmonitor kalkulátorait, és tedd fel kérdéseidet díjmentesen a tanácsadóinknak!

Hirdetés