Egy friss amerikai tanulmány szerint eluralkodott az aggodalom a nyugdíjmegtakarítók körében: sokan csökkentették a megtakarításuk mértékét, vagy akár átmenetileg szüneteltetik az előtakarékosságot. Fontos azonban tudni, hogy a nyugdíjmegtakarításról szóló döntés során a hosszabb távú szempontokat érdemes érvényesíteni. Ha valaki indokolatlanul csökkenti a megtakarítását, saját magát hozhatja hátrányos helyzetbe.
Napvilágot látott az Allianz Biztosító friss felmérése, amelyben az amerikai nyugdíjmegtakarítók attitűdjét és közelmúltbeli pénzügyi döntéseiket vizsgálták. A válaszaikból egyértelműen kirajzolódik, hogy mostanra meghatározóvá váltak az inflációval kapcsolatos aggodalmak.
Sokan aggódnak az infláció miatt
Az infláció nemcsak Európában, de a tengerentúlon is rekordokat dönt: az Amerikai Egyesült Államokban 8,2 százalékra rúgott a szeptemberi fogyasztói árindex. Ez ugyan némi enyhülést jelez, de még mindig kiugróan magasnak tekinthető – nem csoda, hogy a válaszadók hangulata alapvetően pesszimista volt a felmérés során. A kutatás legfőbb megállapításait az alábbi ábrán szemléltetjük.
Az őszi felmérésben résztvevők 54 százaléka mondta azt, hogy az infláció miatt csökkentette a nyugdíjcélú befizetéseit, vagy akár teljes egészében szünetelteti a megtakarítását; 43 százalék pedig ugyanezen okból már hozzá is nyúlt a felhalmozott pénzösszeghez. A nyugdíjmegtakarítók 62 százaléka aggódik amiatt, hogy hamarosan bekövetkezhet egy gazdasági visszaesés (recesszió), és 71 százalékuk mondta azt, hogy van olyan befektetetlen tőkéje, amelyet a potenciális veszteségtől kíván ilyen módon megvédeni.
Hirdetés
Hirdetés
Mások a lehetőséget látják a helyzetben
A megkérdezettek elsöprő többsége (78%) vélekedett úgy, hogy ha idős korában rendelkezne egy garantált egyenletes bevétellel, az enyhítené az inflációval kapcsolatos aggodalmát. Ez jó hír, hiszen a meglévő nyugdíjmegtakarításuk pontosan ennek a célnak az elérését biztosíthatja számukra. Továbbá kétharmaduk (67%) válaszolta azt, hogy bár nyugtalanságot érez a befektetések kapcsán, de egy recessziót követő tőkepiaci fellendülésből nem szeretne kimaradni.
Az X generáció tagjai – az 1965 és 1980 között születettek – nagy többségükben azt gondolják, mielőbb növelniük kell a nyugdíjcélú megtakarításaikat, különben kicsúsznak az időből, és nem lesznek képesek kényelmes időskori megélhetést biztosítani önmaguk számára. A leginkább vakmerőnek az Y generáció képviselői (az 1981-1996 között születettek) bizonyultak: 40 százalékban jelezték, hogy készen állnak befektetni a jelenlegi helyzetben.
Érdemes egyet hátralépni
A rövid távú gazdasági kilátások képesek ugyan jelentősen befolyásolni a kisbefektetői hangulatot, mégis érdemes egy lépéssel távolabbról szemlélni a nyugdíj-előtakarékosság ügyét. A fejlett világ társadalmai már évtizedek óta megállíthatatlanul öregszenek: ez a trend hazánkban is megfigyelhető. Ilyen körülmények között előbb-utóbb felüti a fejét a nyugdíjprobléma, miszerint a fogyatkozó létszámú aktív generáció nem lesz képes tisztes megélhetést biztosítani az egyre népesebb nyugdíjas korosztály számára.
A fentebb bemutatott tanulmánnyal párhuzamosan a K&H Biztosító is publikált egy felmérést a magyar középkorú réteg (30-59 évesek) vonatkozó vélekedéseiről. Ebből megtudhattuk, hogy a magyarok szerint havi 305 ezer forintból lehetne kényelmesen megélni nyugdíjasként. A szűkös megélhetés anyagi feltétele havi 184 ezer forint lenne, míg havi 143 ezer forintból már nem lehet kijönni.
Ennek fényében különösen lesújtó képet fest a jelenlegi magyar valóság. A Bankmonitor becslése szerint 2022. év elején mindössze 140 200 forintra rúgott a mediánnyugdíj, tehát az idősek több mint fele kevesebb pénzt kapott a puszta megélhetéshez is kevésnek titulált 143 ezer forintnál.
A megyei szintű nyugdíjstatisztikák azt is megmutatják, hogy az átlagnyugdíj csak Budapesten haladja meg a szűkös megélhetéshez kellő 184 ezer forintot, míg a 19 megye mindegyikében ennél alacsonyabb az átlagos összeg. (Igaz, hogy idén 13,4 százalékkal emelik a nyugdíjakat, de közben az éves infláció elérheti a 14 százalékot is.)
Havi 300 ezer forintnál magasabb nyugdíjat pedig csak a legszerencsésebb 5 százalék kap, tehát az idősek elsöprő többsége számára elképzelhetetlen egy ilyen mértékű ellátás, és ezzel együtt a kényelmesnek ítélt megélhetés is.
Mi a helyes döntés a mostani helyzetben?
Láthattuk, hogy a megtakarítók most alapvetően aggódnak az infláció miatt, és ez sokakat arra késztetett, hogy mérsékeljék vagy felfüggesszék a befizetéseiket. Ettől függetlenül azonban továbbra is igen súlyosnak látják a nyugdíjhelyzetet, amely ráadásul az idő előrehaladtával csak rosszabbodni fog. A K&H kutatásában résztvevők 75 százaléka arra számít, hogy nem tud majd megélni az állami nyugdíjból, és 87 százalékuk nagyon fontosnak tartja az öngondoskodást.
Racionális szemszögből nézve tehát a nyugdíjcélú megtakarítások fontossága megkérdőjelezhetetlen. Az aktuális gazdasági turbulenciák miatti óvatosság teljesen érthető, de ezzel együtt is kifejezetten érdemes folytatni a rendszeres megtakarítást. A tisztánlátás érdekében kiszámoltuk, hogy mai értéken mekkora anyagi veszteséget okozna a szüneteltetés, attól függően, hogy mikor indult az előtakarékosság.
A példában vizsgált megtakarítók havonta 30 ezer forintot tesznek félre idős korukra, amit 6 évvel ezelőtt kezdtek el, adott életkorban. Ezt követően valamilyen oknál fogva 2 évig szüneteltetik a befizetéseiket, majd 2 év elteltével visszatérnek a rendszeres öngondoskodáshoz.
Az ábra megmutatja, hogy mai értéken mekkora veszteséget okoz nekik ez a döntés, azaz mennyivel több pénzük lehetett volna, ha nem hagyják ki ezt a két éves időszakot. Például a 35 éves korában induló, ma éppen 41 éves megtakarító mai értéken 1,4 millió forintot veszítene azzal, ha két évig szüneteltetné a megtakarítását. Ugyanis ennyivel kevesebb pénzzel mehetne nyugdíjba, holott a kimaradó befizetései alig 720 ezer forintot tesznek ki ebből. A fennmaradó rész a meg nem kapott állami támogatásból, illetve az elveszített hozamokból adódik.
Tervezd meg a megtakarítási lépéseidet!
Az eredményes nyugdíj-előtakarékossághoz kulcsfontosságú egy előre meghatározott terv, amelyhez bizonyos bonyodalmak felmerülése esetén is tarthatjuk magunkat. Érdemes előre átgondolni a lehetséges forgatókönyveket, és felkészülni minden eshetőségre. Bárkivel előfordulhat, hogy átmeneti jelleggel pénzügyi nehézségei adódnak, de ideális esetben ez nem megy a megtakarításai rovására.
A nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek számára egy hasznos trükk lehet az, ha kihasználják az eseti befizetés lehetőségét. Ez a típusú tartalék különösen jól jöhet akkor, ha néhány hónapig nem tudnák félretenni a megszokott összegeket. Ilyenkor általában van mód arra, hogy a szabad felhasználású eseti befizetéseikből átvezessék a szükséges összegeket a nyugdíjcélú számlára, így gyakorlatilag díjcsökkentés vagy szüneteltetés nélkül is áthidalható a kérdéses időszak.
Minden megtakarításnak megvan a saját szerepe
Fontos alapelv, hogy először a pénzügyi célokat érdemes meghatározni, és csak azután lehet megfelelő befektetési formát választani hozzájuk. Mindenképpen ajánlott rendelkeznünk 6-12 havi megélhetésre elegendő biztonsági tartalékkal, amelyet egy könnyen hozzáférhető és biztonságos helyen tartunk: ez lehet például bankbetét vagy lakossági állampapír. A hosszabb távú pénzügyi célokra ezzel párhuzamosan választhatunk más típusú megtakarításokat: erre kézenfekvő példa egy nyugdíj-előtakarékosság.
A kiválasztott megtakarításokat ezt követően a célnak megfelelően – úgy is mondhatnánk: „rendeltetésszerűen” – érdemes használni. A biztonsági tartalék funkciója az, hogy egy váratlan kiadás vagy jövedelemkiesés esetén is rendelkezésre álljon egy kellő mennyiségű, felhasználható pénzösszeg. A nyugdíjcélú megtakarítás pedig az időskori jövedelemkiegészítés eszköze, amelyre mindenkinek égető szüksége lesz, tekintve a demográfiai folyamatokat, illetve a nyugdíjkassza mai helyzetét.
