Hírdetés

Újabb szög a nyugdíjrendszer koporsójába: kétségbeejtő a születésszám!

szerző: |
 

2022. első negyedévében korábban sohasem látott mélységbe zuhant a születésszám, így még egy lépéssel közelebb kerültünk a nyugdíjkatasztrófához.

Kétségbeejtő demográfiai hírek láttak napvilágot a közelmúltban: a KSH 2022. első negyedévében a valaha látott legalacsonyabb születésszámot mérte Magyarországon. A modern statisztika alkalmazása óta most először volt példa arra, hogy az első három hónapban 20.000 alá csökkenjen ez az érték. Az eddigi negatív rekordot a 2019-es év produkálta (20.854 születés), de az idei adat ezt is alulmúlta 5,5%-kal: mindössze 19.688 magyar gyermek született januártól márciusig.

Az utóbbi évtizedek tapasztalatai szerint az adott évi születések kb. 23-26%-a történik az első negyedévben. Ezekből arra következtethetünk, hogy 2022-ben várhatóan 75-85.000 között lehet majd a születésszám, ami szintén rekordalacsony érték lenne.

Hírdetés

Hírdetés

Hogyan alakultak a születésszámok?

Az utolsó kiugróan magas születésszámokat az 1970-es évek közepe hozta Magyarországon. Az akkori generációt Ratkó-unokáknak is nevezzük: ők még majdnem 200 ezren születtek évente. Az utóbbi 45 évben azonban erősen csökkenő trend uralkodott, így az ezredforduló óta már egyszer sem sikerült elérni a 100 ezres születésszámot. A 2022-es év pedig még ebben a környezetben is példátlanul kevés születést hozhat, hacsak az év hátralévő részében nem következik be egy váratlan fordulat.

Élveszületések száma Magyarországon (1970-2022.)

A magyar népesség villámgyorsan öregszik

A drasztikusan csökkenő születésszámok következtében a magyar népesség aggasztóan gyors ütemben öregszik. Ez különösen rossz hír az állami ellátórendszerek (nyugdíjrendszer, egészségügy) finanszírozásának szempontjából: hiszen azt eredményezi, hogy az adófizetők száma rohamosan fogyatkozik, míg az ellátásra szorulók száma egyre magasabbra nő.

A társadalom korösszetételének alakulását számos objektív mutatóval is vizsgálhatjuk. Két nagyon fontos mutatószám az öregedési index, illetve az idősek eltartottsági rátája, amelyek az egyes korosztályok egymáshoz viszonyított arányát írják le.

Az öregedési index az idősek (65 év felettiek) és a gyermekek (0-14 évesek) számának hányadosa: ha ez 100%-nál alacsonyabb, akkor a társadalom demográfiai utánpótlása biztosított. A 100%-nál magasabb érték azonban azt jelzi, hogy középtávon kevesebben fognak belépni az aktív korosztályba, mint amennyien az elmúlt években kiléptek onnan.

Az idősek eltartottsági rátája hasonlóképpen az idősek és az aktív korúak (15-64 évesek) létszámának hányadosa. Alacsony szám esetén a nyugdíjrendszer kilátásai kedvezőek, hiszen ilyenkor az adófizetők sokan vannak, a nyugdíjas korúak pedig hozzájuk képest kevesen. A növekvő érték ezzel szemben demográfiai problémát jelez: a nyugdíjasok és az adófizetők aránya rosszabbodik. Ilyenkor a “felosztó-kirovó” nyugdíjrendszer súlyos fenntarthatósági kihívással néz szembe.

A népesség öregedését mérő mutatók alakulása (1970-2050.)

Látható, hogy a mögöttünk álló évtizedekben ijesztő gyorsasággal öregedett a magyar lakosság. Ennél is rosszabb hír, hogy a KSH előrejelzései szerint a következő 30 évben a folyamat felgyorsulására kell számítanunk! Az öregedési index 1970-től napjainkig 54%-ról 143%-ra nőtt, de 2050-ben már a 200%-ot is elérheti. Az idősek eltartottsági rátája pedig 1970-től 2022-ig 0,17-ről 0,32-ra emelkedett, 2050-ben pedig akár a 0,50-ot is megközelítheti. (Azaz alig 2 aktív jut majd egy nyugdíjas korú lakosra!)

Mi lesz a nyugdíjkorhatárral?

A borús demográfiai kilátásokból egyenesen következik, hogy egészen biztosan fenntarthatatlan lesz a 65 éves állami nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkassza már ma is erősen deficites, azaz a bevételei nem elegendők a nyugdíjkiadások fedezésére. Nyilvánvaló, hogy a korhatárnak is igazodnia kell majd az egyre rosszabbodó helyzethez: könnyen elképzelhető, hogy a jövőbeli kormányok kénytelenek lesznek akár 70-75 évre emelni a nyugdíjkorhatárt.

Hogyan lehet stabil anyagi jövőnk öreg korunkra?

A magyar nyugdíjrendszer egyik sajátossága, hogy az idősek összes jövedelmének túlnyomó többsége (2018-as adatok szerint kb. 90%-a) az állami nyugdíjból származik. Más országokban ennél sokkal kiegyensúlyozottabban szerepeltek a különböző pillérek: az OECD-országokban átlagosan 58%-ot tett ki az állami nyugdíj súlya. Hazánkban ugyanakkor elenyésző a megtakarítások szerepe: nálunk az időskori bevételek alig 3%-a származott ebből a csatornából, szemben a 18%-os OECD-átlaggal.

A magyar nyugdíjrendszer tehát gyakorlatilag egyetlen lábon áll, emiatt kifejezetten sérülékeny a demográfiai folyamatokra. Elmondhatjuk, hogy aki a jelenlegi körülmények között kizárólag az állami nyugdíjra akar hagyatkozni, ő anyagilag nagyon kiszolgáltatott helyzetbe fog kerülni idős korában. Aki viszont rendelkezik több bevételi forrással is, őt kevésbé fogja megviselni az állami pillér – borítékolható – gyengülése. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy még aktív korunkban gondoskodjunk valamilyen kiegészítő időskori jövedelemről, például egy nyugdíjcélú megtakarítás segítségével. Akik rendelkeznek nyugdíj-előtakarékossággal, ők akár 5-10 millió forintot is felhalmozhatnak 65 éves korukra, így mai értéken több tízezer forint stabil bevételre tehetnek szert a nyugdíjukon felül.

Használd ki a támogatást!

A közelgő nyugdíjkatasztrófát az állam is felismerte, ezért már pénzzel is támogatja az öngondoskodást. Ma Magyarországon három nyugdíjcélú előtakarékossági forma is elérhető: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). A három típus közös tulajdonsága, hogy az éves befizetések után 20%-os (összesen maximum 280 000 forintos) személyi jövedelemadó-visszatérítés igényelhető. Aki például 40 éves korától kezdve havi 25.000 forintot tesz félre a számlájára, ő évente 60.000 forint “ingyen pénzhez” juthat hozzá ezen a jogcímen. Ez a támogatás a hozamaival együtt mai értéken +2,2 millió forintot (nominálisan +4,7 millió forintot) eredményezhet a lejárati egyenlegben.

Kalkulálj
Cselekedj most, és biztosítsd be magad a nyugdíjkatasztrófa ellen! A Bankmonitor szakértői segítenek megtalálni a számodra legmegfelelőbb nyugdíjcélú megtakarítást.

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
Hírdetés