Az állampapír biztos, egyszerű és relatív jól kamatozik. Ezen igazságok mentén nagyon sokan ténylegesen csak valamilyen hazai állampapírban tartották a befektetésüket. Hazánk állampapír mánia azonban mulandóban, ezt támasztja alá az a tény is, hogy már negyedévek óta a befektetési alapokban több pénzt tartanak a háztartások, mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban.
Az állampapírok hatalmas népszerűségnek örvendtek az elmúlt években. Nem kis részben volt köszönhető ez a Magyar Állampapír Plusz 2019-es indulásának, ekkor ugyanis ez a papír messze a hasonló kockázatú befektetések hozama felett fizetett kamatot.
Majd a magas inflációs időszakban igencsak népszerűvé vált a prémium állampapír, amelynek kamata az éves áremelkedéshez van kötve. Így már 20 százalék körüli éves kamatokat is lehetett látni az állampapíroknál.
Nem csoda tehát, ha az csapódott le a magyarokban állampapírban jó tartani a pénzt. Ez a nézet még úgy is sokáig erősödött, hogy megjelentek a másik oldalon olyan hangok, amelyek az állampapír vélt, vagy épp valós kockázataira, problémáira hívták fel a figyelmet.
Hirdetés
Hirdetés
Már több pénzt tartanak a magyarok befektetési alapokban, mint állampapírban
Az infláció elmúltával azonban az állampapírokban rejlő extra hozam lehetősége is elmúlt, márpedig ez együtt járhat a befektetői döntések változásával is.
Lehet meglepő, de ma már több pénzt tartanak a magyar háztartások valamilyen befektetési alapban, mint állampapírban. Legalábbis erre lehet következtetni az MNB 2026. I. negyedévi statisztikáiból.
- Tulajdoni részesedése (nem részvény jellegű) volt a háztartásoknak mintegy 34 812,6 milliárd forint. Ez a teljes állomány 27,98 százaléka.
- Készpénzben és betétben tartottak a háztartások 26 405,2 milliárd forintot. Ez a teljes állomány 21,23 százaléka.
- Befektetési jegyekben állt mintegy 16 871,2 milliárd forint. Ez a teljes állomány 13,56 százaléka.
- Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban volt a pénzügyi vagyonból 16 054,5 milliárd forint. Ez a teljes állomány 12,91 százaléka.
- A tőzsdei és nem tőzsdei részvényekben összesen 11 300,4 milliárd forintja áll a háztartásoknak. Ez a teljes állomány 9,08 százaléka.
- Az egyéb követelések összértéke 7487,5 milliárd forint. Ez a teljes állomány 6,02 százaléka.
- A biztosítástechnikai tartalék összértéke 7387,6 milliárd forint. Ez a teljes állomány 5,94 százaléka.
- A háztartások által nyújtott hitelek összege 4078,4 milliárd forint. Ez a teljes állomány 3,28 százaléka.
- A pénzügyi derivatívák összértéke 4,4 milliárd forint. Ez a pénzügyi eszközökön belül elhanyagolható részt tesz ki.
Összesen 124 401,9 milliárd forint pénzügyi eszköze volt a magyaroknak 2026. I. negyedévében. Ez 10,39 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi és 3,23 százalékkal az egy hónappal korábbi értéket.
A kötelezettségekkel csökkentve – ennek nagysága 19 364,2 milliárd forint volt az első negyedévben – a nettó pénzügyi vagyona a háztartásoknak 105 037,6 milliárd forint volt. Ez 9,67 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.
Többet tartanak a magyarok befektetési alapokban, mint állampapírokban
Befektetési jegyekben 16 871,3 milliárd forintot tartottak a hazai háztartások 2026. I. negyedévében. Ez már 800 milliárd forinttal meghaladja azt az összeget, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban állt. Ugye a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között szerepelnek a vállalati kötvények, jelzáloglevelek és az állampapírok is.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya is emelkedett egy év alatt 7,35 százalékkal, de a befektetési jegyekben tartott összeg ugyanezen időszak alatt jóval nagyobb mértékben 19,63 százalékkal növekedett.
Már 2015-ben is több befektetési jegy volt a háztartások birtokában, mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Azonban a trend 2016-ban megfordult, sőt 2020-ban gyakorlatilag dupla akkora értékben volt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírja a magyaroknak, mint befektetési jegye.
Aztán a magas inflációs időszak elhozta a befektetési alapok dinamikus felfutását is. Ez érthető, hiszen a jelentős áremelkedés miatt a konzervatívabb befektetések, megtakarítások – bankbetétek, sima kötvények – jó része nem tudott infláció feletti, azaz reálhozamot produkálni. Persze ekkor még az inflációkövető prémium állampapírban rejlő magas nyereség is vonzó volt a befektetőknek.
Aztán a prémium állampapírok nagy kamatfizetése – a „pénzesőként” is elhíresült időszak – 2025. első felében megtörtént. Ezt követően már nem voltak olyan kiemelkedő vonzó ajánlatok az állampapírok között. Vélhetően ez vezetett a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok növekedési trendjének megtöréséhez.
A befektetési alap egy olyan vagyontömeg, melyet professzionális befektetők helyeznek el különböző eszközökbe. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a befektetési jegyek között is komoly különbségek lehetnek. Nem mindegy például, hogy milyen eszközökbe helyezik el végül a pénzt: többek között lehetnek kötvényekbe, részvényekbe, árupiacba fektető alapok. De vannak olyan vegyes alapok, amelyekben ezen elemek vegyesen szerepelnek.
Lehet akár területi különbség is az egyes alapok között: például csak bizonyos régióból származó eszközökbe fekteti a pénzt az adott alap. De akadnak olyanok is, amelyek meghatározott ágazatban tevékenykedő vállalatok kötvényeibe, vagy épp részvényeibe helyezik el a begyűjtött forrást.
Éppen ezért a kockázati szintje is teljesen eltérő lehet az egyes alapoknak. Aki ezzel nem tud, vagy nem akar foglalkozni, az nyugodtan egy profi csapatra is bízhatja a pénzét, akik segítenek eligazodni a lehetőségek között.
Még nagyobb összeg hevert lekötés nélkül az embereknél
Még a befektetési jegyekben elhelyezett összegnél is több pénzt, mintegy 26 405,2 milliárd forintot tartottak a magyarok készpénzben és bankbetétekben 2026. I. negyedévében.
- Ebből 7762,5 milliárd forint volt készpénzben,
- 13 816,4 milliárd forint volt lekötés nélkül, látra szóló betétben,
- 4 826,3 milliárd forint lekötött betétben.
Talán a legfájdalmasabb, hogy bő 21 500 milliárd forint után a megtakarítók szinte semmilyen kamatot nem kapnak. Ez természetesen igaz a készpénzre, de manapság a látra szóló betétek jelentős részére is nagyságrendileg évi 1 százalékos kamatot, vagy annál is kevesebbet fizetnek. De mennyit veszítenek ezen a megtakarítók? Erről egy korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
A legnagyobb pénzügyi vagyon az egyéb tulajdonrészekben volt 2026. I. negyedévében. Azonban a több, mint 34 800 milliárd forint nem tekinthető teljes egészében klasszikus pénzügyi eszköznek. Ugyanis sokszor ez az adott személyek, háztartások saját azon – nem feltétlenül befektetésként kezelt – cégeiknek az értékét takarják, ahol dolgoznak, ahonnan a jövedelmük is származik.
