Hirdetés

Alábecsülték a kamatemelkedés mértékét a vállalkozások

szerző: |
 

Magasabb kamatokra és a közterhek növekedésére készülnek a mikro-, kis- és középvállalatok. A munkaerőpiaci helyzetet negatívabban értékelik, a vállalkozásbarát kormányzati intézkedésekre pedig kevesebb kkv-k számít mint a tavalyi utolsó negyedévében a K&H friss kutatása szerint.

Bő négy éve, 2018 utolsó negyedévében vett fel utoljára olyan alacsony értéket a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index, mint az idei első negyedévben. A mutató az előző negyedévhez képest 6 pontos csökkenéssel 5 ponton áll.

Aggasztóan magas az infláció

A visszaesés hátterében a magas infláció áll a felmérést értékelő összefoglaló szerint, amelynek híre már az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása előtt ismert volt. (A lekérdezés közvetlenül a konfliktus kitörése előtt kezdődött és az azutáni két hétben zajlott, amikor a kkv-k feltehetően még nem építették be várakozásaikba annak – esetleges hosszú távú – hatásait.)

Bankmonitor vélemény
A felmérése óta eltelt időben egyértelművé vált, hogy a fogyasztói árak az év elején vártnál is gyorsabb ütemben emelkedtek. Az infláció márciusban már 8,5 százalékra ugrott, és a meredeken emelkedő trendnek az előrejelzések szerint messze nincs még vége. A Bankmonitor szakértőinek várakozásai szerint akár kétszámjegyű infláció is jöhet, 12-15 százalékra is nőhet a következő hónapokban a pénzromlás üteme.

A K&H kkv bizalmi index csökkenését négy tényező okozta: a közterhek, a kormányzati intézkedések, a munkaerő és az alapkamat terén látható mérséklődő várakozások.

„Több piaci tényező kedvezőtlen hatásaként a vállalkozások várakozásai borúlátóbbak, hiszen a költségeik folyamatosan nőnek, többek között az energiaárak, a munkaerő- és alapanyag költségek emelkedése miatt, amelyekben rövidtávon nem várható jelentősebb pozitív változás” – idézte a témában kiadott közlemény Rammacher Zoltánt, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetőjét.

Hirdetés

Hirdetés

Borúsabbá váltak a várakozások

A közterhek mérséklődésére a tavalyi utolsó negyedévben még a megkérdezettek 27 százaléka, február végén viszont már csak 12 százaléka számított. Ez kifejezetten alacsony érték, utoljára 2016 második negyedévében várták ennél kevesebben ezt (8%). Az eredmények hátterében a minimálbér emelkedése és a foglalkoztatást terhelő adók korábbi csökkenése állhat.

A kormányzati intézkedéseket 2021. VI. negyedévében még a kkv-k 46 százaléka, az idén az első negyedévben viszont már csak 38 százaléka tartotta vállalkozásbarátnak. A kutatás készítői az adatok értelmezéséhez hozzátették, hogy ez nem kiugróan alacsony érték, inkább arról van szó, hogy az elmúlt időszakban – a járvánnyal kapcsolatos gazdasági hatásokat ellensúlyozó könnyítések miatt – kifejezetten magas volt a vállalkozásbarát intézkedésekre számító cégek száma, ami idő közben mérséklődött.

A gazdaság újraindításával összefüggő intézkedések közül még jelenleg is vannak elérhetőek. Ezek egyike a Széchenyi Kártya Program GO!, amely keretében rendkívüli kedvező 0,5-2,5 százalékos, fix kamattal lehet hitelhez jutni. A Bankmonitor szakértőinek tapasztalatai szerint még mindig sok olyan cég van, amely ezzel a lehetőséggel nem élt. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy – bár jelenlegi feltételek június 30-áig érvényesek – azoknak a cégeknek, amelyek nem akarnak lemaradni a lehetőségről, április végén, május elején be kell adniuk a hitelkérelmet.

Bankmonitor

Szintén fontos változás, hogy K&H kutatása szerint a munkaerőt illetően hét ponttal mínusz 5 pontra csökkentek a várakozások. Ebben a számban több foglalkoztatásra vonatkozó előrejelzés megmutatkozik, úgymint a további alkalmazottak felvétele, a prognosztizált bérnövekedés és a dolgozói létszám tervezett bővülése. Nem kell sokat visszamenni az időben, hogy ennél negatívabb eredményt találjunk: 2020 első negyedévében, vagyis a koronavírus-járvány kirobbanásakor mínusz 8 ponton álltak a munkaerővel kapcsolatos várakozások.

A fontos változások sorának végén, de nem utolsósorban a vállalati hitelkamatokban a tavalyi utolsó negyedévben még 3,4 százalékos, az idei első negyedévben viszont már 3,9 százalékos növekedéssel kalkuláltak a cégek. A jegybanki alapkamat és újabban az irányadó betéti kamat emelkedése közvetlenül tolja felfelé a vállalati hitelkamatokat is, vagyis a valóságban ennél akár jelentősebb is lehet a növekedés – áll a felmérésről készült összefoglalóban.

A Magyar Nemzeti Bank április 27.-étől már 5,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A vállalkozói hiteleknél irányadó 1 hónapos Budapesti Bankközi Hitelkamatláb (Bubor) egy év alatt 0,72 százalékról 6,47 százalékig emelkedett. A változások eredményeként a cégek banki költségei durván nőttek. Piaci alapon 7,5-8 százalékos induló kamatnál kedvezőbb piaci ajánlat vállalati hitelre jelenleg már nincs a piacon. (A vállalati hitelek kamata jellemzően változó, mértékét a leggyakrabban az 1 vagy a 3 havi Buborhoz kötik, így a pénzpiaci helyzet romlását szinte azonnal érzik a cégek.)

A középvállalatok és az agrárcégek még bizakodók

Méret szerinti bontásban a 300 millió forint éves árbevétel feletti középvállalkozások a legoptimistábbak (24 pont), esetükben két ponttal emelkedett az index az előző negyedévhez képest. A mikrocégeknél viszont tizenegy pontot esett a mutató (-1).

A középvállalkozásoknál tehát kismértékben nőtt ugyan az index értéke, de a mikrocégeknél jelentősen csökkent, így az összesített eredmények tekintetében is visszaesés látható.

A különböző ágazatok várakozásai között számottevő eltérés nem tapasztalható, mindegyik szektorban mérséklődött az optimizmus. A mezőgazdasági (14 pont), az ipari (8 pont) és a kereskedő (6 pont) cégek várakozásai derűsebbek a kkv szektor átlagához képest. A szolgáltatók várakozásai viszont 9 pontos csökkenés után 2 pontra estek vissza, ami elmarad az átlagtól.

Hirdetés