Hirdetés

Amit sokan nem tudnak a hitelesek szégyenpadjáról, a KHR-ről!

szerző: |
Frissítve:
 

Futótűzként szaladt végig a magyar médiában a hír nemrégiben, miszerint 12 éve nem tartottak nyilván olyan kevés „rossz adóst” a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), mint múlt év végén.  Ez számszerűen 680 ezer mulasztás, de mivel egy személy több hitellel is szerepelhet az adatbázisban, becslések szerint körülbelül félmillió adóst jelent. Ők pedig zömében nem kaphatnak banki hitelt jelenleg. De hogyan lehet bekerülni a KHR adatbázisba, és mikor kerülhet le onnan valaki?

A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) – amit sokan még mindig BAR-listaként ismernek -, minden olyan adós szerepel, aki egy meghatározott összeget meghaladó elmaradásban van egy vagy több hitelével. Lehet ez áruhitel, lakáshitel, személyi kölcsön, autóhitel, Babaváró hitel vagy éppen CSOK hitel, így aztán előfordulhat, hogy valaki több mulasztással is bekerül ide.

A KHR rendkívül fontos szerepet játszik a hitelezésben, ugyanis hitelbírálat során a bankok kötelesek ellenőrizni, hogy az igénylő szerepel-e benne, és ha igen, milyen státusszal? Az aktív státuszúak egyáltalán nem hitelezhetők, míg a passzív státuszúaknak néhány banknál van esélyük, ám a feltételek szigorúak, a döntés pedig mindig egyedi, ezért aztán a bírálat kimenetele is kiszámíthatatlan.

Hirdetés

Hirdetés

Mikor kerül be valaki a KHR adatbázisba?

A KHR-be azok kerülnek be, akik a minimálbér összegét kitevő tartozással rendelkeznek 90 napon túl. A minimálbér nettó összege 2023-ban 154 280 forint, ami 24 280 forinttal haladja meg a 2022 évit. Fontos, hogy a 90 napot akkor kezdik el számolni, amikor az adósság eléri ezt az összeget, ami több hónapnyi haladékot jelenthet az adósok számára. Emiatt, ha valakinek az elmaradása éppen 2023. januárban érte volna el az előző évi minimálbér összegét, az most kapott egy kis időt a dolgai rendezésére.

A KHR mechanizmusa miatt a többség tehát nem egyik napról a másikra lesz hivatalosan is rossz adós. Amennyiben például egy személyi hitel havi törlesztője 30 ezer forint, akkor egy esetleges elmaradás a 6. hónapban éri el a minimálbér összegét, feltéve persze, hogy közben egyetlen fillért sem fizet az adós. Vagyis, valamikor a 9. hónap elején kerül majd be az adós a KHR-be. Minél magasabb a törlesztő, természetesen annál gyorsabban indul be a gépezet, egy 200 ezer forintos hiteltörlesztőnél például az elmaradást követően azonnal elindul a visszaszámlálás.

Éppen ezért kell a nemrég publikált örvendetes KHR adatokat óvatosan kezelni, mert a viszonylag kisebb összegű törlesztésű elmaradások „átfutási ideje” hosszabb lehet. Nagyobb eséllyel ráadásul éppen a kisebb összegű hiteleket felvevők kerülhetnek bajba, hiszen egy magasabb hitelösszeghez több igazolt nettó jövedelmet várnak el a bankok, a jól keresők pedig gyakrabban rendelkeznek megtakarításokkal, amelyekhez nyúlni tudnak, ha megszorulnának. A száguldó infláció miatt ráadásul az alapvető szükségletek – például az élelmiszer – drágultak leginkább, ami az alacsonyabb keresetűeket érzékenyebben érinti.

Így nyerhető egy kis idő!

Fontos tudni, hogy a 90 napos türelmi idő azonnal újraindul, ha az elmaradás összege akár csak egyetlen alkalommal a minimálbér összege alá csökken, ami ugyancsak lehetőséget jelent az adós számára. Fontos tehát, hogy mindenki törlesszen annyit, amennyit csak bír!

Sokan nincsenek tisztában azonban azzal, hogy elmaradás esetén a befizetésekből a bankok először a díj- és a kamathátralékot csökkentik, és ha ezek elfogytak, akkor kerül sor a tőketartozás lefaragására! Ez különösen a lakáshiteleknél látványos, hiszen ezek havi törlesztője a kezdeti időszakban nagyobb arányban tartalmaz kamatot, ami a futamidő előrehaladtával azután folyamatosan csökken.

Akár 10 évre is elveszíthető a hitelképesség

Az persze már önmagában negatív történés, hogy valaki nem tudja szerződés szerint rendezni a tartozását, ám a KHR-be való bekerülés hosszú távra megnehezítheti az adós életét. Aki ugyanis rendezetlen elmaradással szerepel a rossz adósok között, az nem kaphat banki hitelt, vagyis elveszíti a hitelképességét. Ugyancsak rossz hír, hogy a tartozás kifizetése sem jelenti a hitelképesség azonnali helyreállását.

Az adósság rendezésének módjától függően három kimenetel lehetséges:

  • Azok, akik önerőből rendezték a tejes hiteltartozásukat, azok egy évre úgynevezett passzív KHR státuszba kerülnek.
  • Akik számára a bank valamilyen kedvezményt nyújtott az adósság rendezéséhez, azok 5 évig lesznek „kispadon”.
  • Akik pedig egyáltalán nem rendezték az elmaradásukat, azok a hitelszerződés megszűntét követően még 10 évig szerepelnek az adatbázisban.
Hirdetés