Az infláció, vagy másik nevén pénzromlás üteme napjaink egyik legtöbbet emlegetett pénzügyi mutatója. A jelentése közismertebb, mint például a BUBOR-é vagy a BIRS-é, viszont ennek ellenére is rengeteg tévhit kering róla. Úgy gondoltuk tehát, hogy most tiszta vizet öntünk a pohárba és egyetlen cikkben összegezzük, hogy mi az infláció, hogyan jön létre és mennyi az infláció mértéke.
A kifejezés eredete
Latin eredetű szó, a felfúvódást jelenti orvosi értelemben. A közgazdaságtan azt követően vette át a kifejezést, amikor az amerikai polgárháború során a papírpénzek jelentősen elértéktelenedtek a nemesfémből készült fizetőeszközökhöz képest.
Mi az infláció?
A piaci alapon működő gazdaságok velejárója, hogy az árak folyamatosan változnak. Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent egyszerre sok áru vagy szolgáltatás esetében, a pénz vásárlóértékének csökkenése mellett.
Egyszerű gyakorlati példával élve: 10 százalékos infláció mellett, ha valami tavaly 300 forintba került, idén már 330 forintot kell érte fizetni.
Általánosan elfogadott tény, hogy a hosszú távon magas infláció árt a gazdasági szereplőknek, ezért az országok jegybankjai folyamatosan küzdenek az árstabilitás fenntartásáért.
Hirdetés
Hirdetés
Az infláció okai és fajtái
A hagyományos közgazdaságtani definíció alapján akkor beszélünk inflációról, ha egy országban nagyobb mennyiségű pénz van forgalomban, mint amennyit a gazdasági növekedés indokolna.
A manapság tapasztalható pénzromlást azonban két egyszerű okra tudjuk visszavezetni:
- Költségek által generált infláció: Drágul az alapanyag, ezért drágulnak az abból készülő termékek is.
- Keresleti nyomás által generált infláció: többen akarnak vásárolni a termékekből és van is arra pénzük, mint amennyi termék rendelkezésre áll. A fizetőképes kereslet volumene megnő tehát a kínálatéhoz képest.
Ha pedig a mértéke szerint szeretnénk elkülöníteni az infláció fajtáit, akkor így érdemes megközelíteni a témát:
- Alacsony infláció: évente néhány százalékkal emelkednek az árak, minden gazdasági szereplő kalkulál vele, komolyabb problémát nem okoz.
- Magas infláció: Az árváltozás mértéke már két- vagy három számjegyű, és hatással van a mindennapokra. Nő a lakossági kereslet az ingatlanok és a nemesfémek iránt, a cégek beruházási hajlandósága pedig csökken.
- Hiperinfláció: Akár 3-4 számjegyű pénzromlást jelent, és jellemzően valamilyen rendkívüli gazdasági helyzet következménye. A pénzvagyon napok, órák leforgása alatt válhat semmivé.
Infláció Magyarországon
Mivel bizonyos termékek, szolgáltatások árváltozása a lakosság számára fontosabbak, mások pedig kevésbé azok, a Központi Statisztikai Hivatal egy termékkosarat alakított ki, és az abban szereplő cikkek árait viszonyítják az induló árakhoz.
Hazánkban az inflációs mérőszám hivatalos megnevezése: fogyasztóiár-index.
Ezt úgy kell elképzelni, mint egy igazi bevásárlókosarat, ami egy átlagos háztartás fogyasztói kosarát testesíti meg. A statisztikai hivatal minden hónap elején közzéteszi az aktuális számokat honlapján.
Infláció mértéke az elmúlt 5 évben
Az elmúlt években hazánkban átlagosan 2-3 százalék között mozgott a pénzromlás üteme, ami teljesen megszokottnak tekinthető. Az infláció mértéke 2021 nyarától kezdett el észrevehetően emelkedni, és ez a tendencia sajnos azóta is tart.
A közgazdászok előrejelzései szerint sajnos ez a trend egész évben folytatódik majd. Az Európai Bizottság 2022. júliusi előrejelzése alapján a várható infláció idénre átlagosan 11,8 százalék, míg a 2023-as infláció átlagosan 7,6 százalék lesz. A Magyar Nemzeti Bank prognózisáról az alábbi cikkben írtunk részletesen. Természetesen ezek az infláció előrejelzések nem vehetőek készpénznek, de támpontot adhatnak.
Ha pedig valakit a korábbi évek inflációs rátája érdekel, összevetve esetleg a jelenlegi számokkal, annak ajánlott kipróbálni egy inflációs kalkulátort.
Ki nyer és ki veszít a pénzromláson?
Természetesen az infláció nem egyenlő módon érinti a gazdaság különböző szereplőit, lesznek nyertesei és vesztesei is. Egy adós-hitelező viszonylatban fontos, hogyan alakul a nominál- és a reálkamat az árszínvonal alakulásához képest. Adósként általában nyerhetünk az inflációval, hiszen a felvett pénzösszeg értéke folyamatosan csökken, míg a fizetésünk (optimális esetben) nő. A hitelezők ellenben logikus módon hozamot veszítenek, amint az infláció az általuk kért kamatok fölé emelkedik.
Jelenleg hazánkban a pénzintézetek által nyújtott kamatok jóval az inflációs mutatószámok alatt vannak, tehát aki hitelfelvételt tervez, nyertese lehet a pénzromlásnak. Azt azonban semmi sem garantálja, hogy az arányok a jövőben is így maradnak, tehát nem érdemes kivárni.