Egy évvel ezelőtt még hét bank ajánlata közül választhatott egy átlagos jövedelemmel rendelkező magyar, ha 20 millió Ft lakáshitelt szeretett volna felvenni 20 évre. Ma egyetlen pénzintézet se adná meg számára a kért összeget. A kamatemelés nem csak megdrágítja a kölcsönfelvételt, sokak számára a hiteligénylés lehetőségét is elveszi.
Az emelkedő hitelkamatokról már fél éve lehet hallani, akkor kezdődött a jegybank kamatemelési ciklusa, mellyel megkezdte a magas infláció elleni küzdelmet.
Az éves áremelkedés még mindig magas – 2021. decemberében 7,4% volt -, emiatt további szigorítás, kamatemelés várható az MNB részéről. Ebben a gazdasági környezetben egyáltalán nem meglepő, hogy a kölcsönök kamata is emelkedni kezdett, idén február elején 7 banknál is drágultak a lakáshitelek.
Az emelkedő hitelkamatok természetesen megnövelik a törlesztőrészletet, vagyis többet kell fizetni a hiteligénylőknek a felvett összeg után. Van azonban a mostani folyamatoknak egy másik hatása is, melyről sokkal kevesebbet hallani.
Hirdetés
Hirdetés
Egyre kevesebb kölcsönre lehet jogosultak a hiteligénylők
A törlesztőrészletet ugyanis az igénylők jövedelmének el kell bírnia. Az emelkedő kamatok azt is eredményezhetik, hogy a családok már nem tudják felvenni az általuk kért hitelösszeget egyik banktól sem.
Egy 250 ezer Ft nettó jövedelmű érdeklődő – ez a fizetés kicsivel meghaladja a 2021. novemberi medián bért – egy évvel ezelőtt 7 banktól is fel tudott volna venni 20 millió Ft lakáshitelt 20 éves futamidőre. Az ajánlatok között szerepelt 10 éves kamatperiódusú és futamidő végéig fix kamatozású megoldás is.
Jelenleg ez a hiteligénylő egyik pénzintézettől sem kaphatná meg az általa kért összeget, a kamatemelkedés miatt ugyanis a jövedelme már nem bírna el a törlesztőrészletet.
Ez a 250 ezer Ft összegű jövedelem jelenleg 13,1-18,45 millió Ft lakáscélú jelzáloghitelre lehet elégséges. Egy évvel ezelőtt a kedvezőbb kamatok miatt ennél 2-3 millió Ft-tal magasabb kölcsönösszeget is fel tudott volna venni az adós.
Nem terhelhető korlátlanul a jövedelem
Ráadásul a bankok, ha akarnának se adhatnának ekkora fizetésre nagyobb összeget. A jelenleg érvényben lévő adósságfék szabályok ugyanis meghatározzák, hogy a jövedelem mekkora része fordítható hiteltörlesztésre, ezt nevezik JTM szabálynak is.
A jövedelem terhelhetősége lakáshitel esetében függ a kamatperiódustól és a nettó fizetés nagyságától is:
- Az 500 ezer Ft-ot elérő fizetés esetén a jövedelem 60 százaléka fordítható törlesztésre abban az esetben, ha legalább 10 évre fixált a hitel kamata. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek esetében ez az arány csupán 40%.
- Az 500 ezer Ft-nál kevesebbet keresők jövedelmének a fele költhető el a havi részletekre, amennyiben a kölcsön kamatperiódusa legalább 10 év. Az öt évig fix kamatozású konstrukciók esetében pedig 35 százaléknál ránt be az „adósságfék”.
Ráadásul a jogszabályi előírásoknál a bankok még szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak, a legtöbb pénzintézet pedig él is ezzel a lehetőséggel.
Mi várható a jövőben?
A magas infláció miatt további jegybanki szigorítások várhatók, ez pedig hatással lesz a hitelkamatokra is. A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint az új hitelek további drágulása várható, emiatt pedig az adott jövedelem mellet igényelhető kölcsönösszeg is tovább fog csökkenni.