loading
Hírdetés

Ekkora a magyar nyugdíjbaj valójában

Bankmonitor
szerző: Bankmonitor

A Bankmonitor elemzőinek segítségével utánajártunk, hogy mekkora is a nyugdíjprobléma hazánkban. A válasz az, hogy óriási, de jó hír, hogy még nem azonnali a fenyegetés és számos ponton van lehetőség beavatkozni. Ezek közül az egyik legfontosabb az öngondoskodás, amin belül az önkéntes nyugdíjpénztár tűnik a legjobb megoldásnak. Ha valaki 20 évesen havi 10 ezer forintot elkezd félrerakni és fegyelmezett marad, akkor akár 22 millió forintja gyűlhet össze nyugdíjig!

Megvan az a jelenet a Jóbarátok című sorozatból, amikor az elkényeztetett, korábban csak a szülein élősködő Rachel megkapja az első fizetését, amiért megdolgozott?

Sajnos csak angolul lelhető fel a YouTube-on, de nagyjából így foglalható össze az élettel ismerkedő fruska vicces kifakadása:

„Ki az a NAV és miért viszi el a fél fizetésem?!”

Sokan vagyunk ezzel így hó végén, amikor felvesszük a fizetésünket. Jó (vagy inkább nem is annyira jó) tudni, hogy ma Magyarországon minden 100 forintból, amit egy cég egy ember fizetésére elkölt, csak 52 kerül valójában annak az embernek a zsebébe. A többit elveszi az állam.

De mire megy el ez a rengeteg pénz, amit az állam bezsebel tőlünk és a cégünktől? Sok-sok mindenre. Például az egészségügy működtetésére, a munkanélküli segélyek finanszírozására, de a legnagyobb részét a nyugdíjak kifizetése emészti fel. Ebben az írásban ennek fúrunk picit a mélyére.

Hírdetés

Hírdetés

A magyar nyugdíjrendszer

A hazai nyugdíjrendszer a meglehetősen elavult felosztó-kirovó elvet használja. Ez azt jelenti, hogy az aktuális idős korosztálynak abból fizetik folyamatosan a nyugdíjat, amit a dolgozó korosztály fizetéséből éppen levonnak. Nincs tartalék, nincs félretett vagyon, amit a dolgozók befizetnek az államnak, azt az állam rögtön adja is tovább a nyugdíjasoknak.

Kalkulátorunk segítségével kiszámolhatod, mekkora nyugdíjra számíthatsz, ha előre gondolkozol.

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:

0 Ft

ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.

Van azonban ezzel egy komolyabb baj. 1975 óta igencsak meredeken csökken hazánkban a születések száma. A párok már nem vállalnak annyi gyereket, mint korábban, s ezért magyarok, s ezzel a dolgozók létszáma is esik. Az idősek száma viszont nem csökken, sőt, az orvostudomány fejlődésével az emberek egyre tovább élnek.

Az alábbi korfa ezt gyönyörűen szemlélteti. Olyan, mint egy felkopasztott fenyő. Vékony a törzse, terebélyes a koronája, de hegyes a csúcsa. Látszik, hogy milyen kevesen vannak ma a 35-40 év alattiak és milyen sokan az e felettiek.

De az is látszik, hogy most még hegyes a fa csúcsa. Ez egyben azt is jelenti, hogy most még nincs olyan sok idős, amennyi lesz kb 30 év múlva, amikor a mostani 35-40 évesek lesznek nyugdíjasok.

Akik gyorsan átlátják az összefüggéseket, máris látják a probléma gyökerét: ha kevesebb a dolgozó, ki fog eltartani ugyanannyi vagy több idős embert, mint amennyi eddig volt az országban? Azt is láthatják a fenti ábra alapján, hogy a nyugdíjrendszer számára a neheze még csak most jön! A születésszám csökkenése ugyanis úgy tűnik, hogy megállt, de nagyon nagy tömeg közelít a nyugdíj felé.

Nem kell (még) pánikba esni

Azért mielőtt fejvesztve pánikolni kezdenénk, menjünk egy picit mélyebbre. Képzeljük el a nyugdíjrendszert úgy, mint egy családi kasszát, vagy egy céget. A bevételekből kell finanszírozni a kiadásokat. Ha nincs meg az egyensúly, vagy a bevételeket kell növelni, vagy a kiadásokat kell csökkenteni.

Észre kell vennünk azonban, hogy a bevételek nem csak attól függnek, hogy mennyi gyerek születik, illetve hogy mennyire élünk sokáig. Számos dolog van még rá hatással. Például:

  1. Aktivitási ráta (Aki tudna dolgozni, az akar-e dolgozni?)
  2. Munkanélküliségi ráta (Aki tudna és akar is dolgozni, az kap-e lehetőséget dolgozni?)
  3. Alkalmazottak/vállalkozók aránya (Aki dolgozik, milyen formában dolgozik? Fizet rendesen járulékot?)
  4. Bérek alakulása (Aki dolgozik, mennyit keres? És ezáltal mennyi járulékot fizet?)
  5. Nyugdíjjárulék alakulása (Egységnyi bérből mennyit von el az állam arra, hogy nyugdíjat tudjon fizetni?)
  6. Kivándorlás (Hiába születik sok gyerek, ha inkább Angliába mennek dolgozni és az ottani nyugdíjasokat tartják el a hazaiak helyett.)
  7. Bevándorlás (Ha kevés gyerek születik, még mindig lehet pótolni őket, ha beengedünk az országba külföldieket dolgozni.)
  8. Stb

Hogy mennyi a nyugdíjkassza kiadása, az szintén nem egy tényezőtől függ, hanem nagyon soktól. Például:

  1. Meddig élnek az emberek?
  2. Hol van a nyugdíjkorhatár?
  3. Mekkora az induló nyugdíj, amit az állam hajlandó fizetni?
  4. Milyen ütemben szeretné az állam emelni a nyugdíjakat?

A fenti pontokból látszik: annyira sok tényezőtől függ a nyugdíjkassza állapota, hogy nem lehet biztosat mondani arra, hogy meddig stabil még. Pesszimistább becslések szerint már 10 év múlva hiányt fog felmutatni, az optimistább becslések szerint csak 25 év múlva következik ez be.

Ha bekövetkezik a dolog, akkor sincsen rögtön katasztrófa, hisz a kormány adott esetben dönthet úgy is, hogy pl. az autópálya díjbevételekből kistafírozza a felborult egyensúlyú nyugdíjkasszát.

Ennél persze valószínűbb, hogy a nyugdíjkorhatárt fogják megemelni és/vagy csökkenteni fogják a nyugdíjakat. De újra mondjuk, mindez egyáltalán nem biztos, a fenti tényezők között sok van, amely gyorsan tud változni és a változása nagy hatással lehet a nyugdíjkasszára.

Mit érdemes tenni?

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a magyar nyugdíjrendszerben nagy a baj, de nem fenyeget azonnali katasztrófa. Van még 10-20 éve az ország vezetőinek, hogy kitaláljanak valamit, de közben azt sem szabad elfelejteniük, hogy a kitalált intézkedéseknek idő is kell, hogy kifejtsék a hatásaikat.

A CSOK és a családi adókedvezmény például éppen azért támogatja annyira intenzíven a 3 és több gyerek vállalását, mert 3 gyermeknél kezdődik a növekedés. Ha egy párnak 2 gyermeke van, az még „csak” fenntartotta a nemzet létszámát, a növekedéshez nem járult hozzá. De itt számolni kell azzal, hogy pl. a CSOK hatására vállalt gyermekeknek kell 25 év, hogy felnőjenek és beszálljanak „a nyugdíjasok tömegének eltartásába”.

Erősen a politika kezében van tehát a nyugdíjhelyzet, miközben valószínűleg kevesen vannak azok, akik a nyugdíjuk sorsát szívesen bízzák politikusokra, pláne magyar politikusokra. Számukra van jó hírünk és rossz is.

A rossz hír az, hogy muszáj (lehetőleg havi rendszeres) takarékoskodással magunk kezébe vennünk egy szemmel jól látható nyugdíj összegründolását. A jó hír az, hogy Magyarországon vannak ilyen megtakarítási formák, három is. Mindhármat támogatja az állam, de van olyan, amelyik még állami támogatás nélkül is nagyon vonzó.

A befektetéseket összehasonlító Bankmonitor szakértői azt mondják, a leginkább önkéntes nyugdíjpénztárba érdemes félretenni, ha valaki idős korára szeretne pénzt összespórolni. A konstrukció előnye, hogy

  1. nagyon alacsonyak a költségei,
  2. a pénztárak egészen szép hozamokat termelnek,
  3. nem kell utána kamatadót fizetnünk,
  4. az éves befizetésünket az állam jelenleg hajlandó 20%-kal, de maximum 150 ezer forinttal megtoldani.

Jó, de mennyi pénzem lesz?

Ha valaki 20 évesen havi 10 ezer forintot elkezd félrerakni és fegyelmezett marad, akkor akár 22 millió forintja gyűlhet össze nyugdíjig! Ráadásul úgy, hogy csak alig több, mint 5 milliót fizetett be, tehát 15 millió forintnál is nagyobb a „nyerő”.

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy egyrészt ilyen hosszú idő alatt a kamatos kamatnak óriási a hatása, másrészt pedig az évi 20%-os állami támogatás is hozzátesz a pénzünkhöz.

Na de mennyien élnek ezzel a lehetőséggel? Egyelőre nem sokan. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak alig több, mint egymillió tagja van, ami azt jelenti, hogy a mintegy 8 millió felnőtt magyar közül csak minden nyolcadik rendelkezik ilyen megtakarítással. Nézzük a jó oldalát: van még hová fejlődni!

Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés