Soha nem fordult még elő olyan itthon, mint a mai napon, ugyanis a frissen eladott 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozama átlagosan -0,02% volt. Ezzel a vásárlók gyakorlatilag azt mondták, hogy megelégszenek egy kicsi veszteséggel is, csak hadd adjanak kölcsön az államnak 3 hónapra. Ehhez képest a mindenki által megvásárolható lakossági állampapírok továbbra is kiemelkedőt nyújtanak, 1 évre 2%-os hozam ütheti a markunkat. Változásra pedig ne is számítsunk!
Az utóbbi hetekben már többször előfordult, amikor 3 hónapos diszkont kincstárjegyet adott el az állam, hogy arra a befektetők úgy ráugrottak, hogy semmilyen hozamot nem kértek cserébe. Sőt elvétve volt olyan eset, amikor a beadott ajánlatok között negatív hozam is előfordult. Most az a történelmi esemény is bekövetkezett, hogy a mai napi aukción az átlaghozam is negatív volt, méghozzá -0,02%.
Érdemes egy kicsit ízlelgetni ezt a bejelentést, mert ellentmond a szokásos logikának, vagyis annak, hogy egy befektetésért mindig pozitív hozamot várunk el. A bárki által vásárolható 3 hónapos kincstárjegyre is korábban ez a logika volt érvényes. A nevéből is adódik, hogy diszkont árfolyamon, vagyis 100% alatt értékesítették, majd a lejáratkor (3 hónap múlva) a befektető megkapta a névértéket, vagyis a 100%-ot. A kettő különbsége adta a hozamot, teljesen logikusan.
Ez a jól bejáratott rendszer fordult fel fenekestül, a beadott ajánlatok ugyanis rendre meghaladták a 100%-ot kedden. Ez olyan, mintha le akarnád kötni a betéted és megelégednél azzal, ha beteszel 3 hónapra 1 000 050 forintot és cserébe 3 hónap múlva csak 1 milliót kapsz vissza. A példa alapján 50 forinttal szegényebb leszel.
Mindez azért következhetett be, mert a jegybank olyan intézkedéseket vezetett be, ami a bankokat is lépéskényszerbe hozta. Korábban a bankok a fölös pénzüket rendszerint a jegybanknál parkoltatták, viszont tavaly október óta fokozatosan csökken az a keret, amit a bankok szabadon használhatnak. Úgy képzelhetjük el, mintha egy bank nem fogadna el az 1 milliós betétemet, hanem csak mondjuk a felét vagy harmadát.
Ugyanezzel szembesültek a bankok is, csak ők a jegybanknál nem tudták lekötni a pénzüket. Így megjelentek nagyobb tételben a rövid állampapírok piacán, például a 3 hónapos diszkont kincstárjegyeknél is. Márpedig, ha sokan akarnak vásárolni, akkor gyorsan megy fel az árfolyam és ezzel együtt az elérhető hozam is csökken. Úgy látszik, annyira jól sikerült a keretek szűkítése, hogy itthon is beköszöntött a negatív hozam kora.
Mellékesen jegyeznénk meg, hogy ehhez képest óriási előnyben vannak azok, akik a lakossági állampapírokat vásárolják meg. Az intézmények (bankok, biztosítók, alapkezelők) ebből nem vehetnek, pedig nagyon kecsegtető a hozamuk, főleg a korábbiak fényében. Az egyéves kamatozó kincstárjegy 2%-ot fizet, a kétéves kincstárjegy 2,5%-ot, míg az 5 éves prémium államkötvény 3,8%-os hozammal vehető meg.
Nincs mese, meg kell ragadni minden lehetőséget, ha ilyen körülmények vannak. A nagy szerencsénk, hogy nem nekünk kell fizetni ügyfélként az államnak a megtakarításunkért, hanem fordítva. Ne is reménykedjünk, hogy ebben rövid távon változás áll be, a lekötött betétek és a mindenki által megvehető – éven belüli – állampapírok gyakorlatilag a betett pénzt fizetik vissza.
