loading
Hírdetés

Elszomorító: egy átlag magyar csórónak számít Európában

Bankmonitor
szerző: Bankmonitor

Nem is olyan régen jelent meg a TÁRKI Társadalmi Riport című kiadványa, amiben a publikált tanulmányokból rendkívül sok érdekes információ kiolvasható. Minket most azonban elsősorban a magyar társadalom vagyoni helyzete és a középréteg jellemzői érdekeltek. Az elöljáróban elmondható, hogy hazánkban nem tekinthetők kirívó mértékűnek a vagyoni egyenlőtlenségek, a magyar háztartások majdnem fele még a globális középrétegbe is belefér. Ugyanakkor a kutatások a vagyonnal nem rendelkezők magas arányát, és a középosztály gyenge helyzetét súlyos problémaként jelölik meg.

A következőkben a hazai vagyonok társadalmi rétegek közti eloszlásáról szóló tanulmány legfontosabb gondolatait foglaljuk össze:

  • Az adatok alapján hazánkban az egy felnőttre jutó vagyon 2015-ben 30 796 dollárt tett ki (kb. 9 millió forint), amellyel messze elmaradunk a nyugat-európai országoktól, de a régióban is csak Lengyelország és Szlovákia értékét múljuk felül.
  • Az elemzői becslések alapján a globális középréteg vagyona nagyjából 50 – 500 ezer dollár (7 – 70 millió forint) között szóródik, ami alapján a hazai lakosság 39 százaléka tartozik a középrétegbe, míg a nyugat-európai országokban 60-70 százalékra tehető ez az arány.
  • A lakosság nettó pénzügyi vagyona (vagyis a megtakarítások és a hitelek különbsége), összesen 32 ezer milliárd forint volt, ami egy főre vetítve átlagosan 3 milliót tett ki 2014-ben. A készpénz, betét aránya 34 százalékot tett ki a pénzügyi vagyonból, míg az értékpapír 11 százalékra rúgott. A részvény és egyéb részesedés közel 50 százalékos aránnyal képviseltette magát.
  • Viszont az adatok alapján aggasztónak tűnik, hogy a háztartások fele jóformán semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, a nehezen pénzzé tehető ingatlanokon, készpénzen és bankbetéten kívül.
  • 40-45 százalékot kóstál azon háztartások aránya, akiknek 7 millió forintnál több vagyonuk van, vagyis a globális középrétegbe sorolhatóak.
  • El nem hanyagolható 5 százalékot tesznek ki a leggazdagabbak is, vagyis akik vagyona még a 70 millió forintot is meghaladja. Ez a réteg nagyságrendileg 200 ezer háztartást foglal magában, melyek háromnegyede 70 és 150 millió forint közötti vagyonnal rendelkezik, de körülbelül 250 háztartás vagyona még a 3 milliárdot is meghaladja.
  • Ami jó hír lehet, és egyben gátló tényező is, hogy a nehezen mobilizálható lakástulajdon a háztartási vagyon nagy részét teszi ki, ami még nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően magas. A TÁRKI által megkérdezett háztartások 95 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakott, tehát a legalacsonyabb vagyonnal rendelkezőknél az ingatlan a legmeghatározóbb vagyonelem.
  • Továbbá a háztartások fele rendelkezik gépjárművel is, és további 3 százalékuk beszámolt egyéb ingóvagyonról is (ékszer, értékes vagyontárgy).
  • A felmérés alapján az összesített vagyon mediánja 11,3 millióra jött ki, amit a háztartások 44 százaléka nem ért el, viszont a vagyoni középréteg 55 százalékot tett ki.
  • A vagyontalanok aránya Budapesten a legkisebb, ugyanakkor a vagyoni középréteg is itt képviselteti magát a legnagyobb arányban.
  • Ugyanakkor szemmel látható, hogy nagyon sokat számít az iskolai végzettség, ugyanis a felsőfokú végzettséget felmutatók háromnegyede tartozott a középrétegbe.

Ugyanakkor a jövedelmi egyenlőtlenségek kevésbé nagyok, mint a vagyonban tapasztalhatók, viszont a kutatók a középosztály kedvezőtlen helyzetére is felhívják a figyelmet.

  • Jövedelem alapján a hazai középréteg aránya magasnak mondható, ugyanis a népesség mintegy háromnegyede sorolható ide, de az sem mindegy hogy a népességarány szerint hogyan részesednek az összes jövedelemből.
  • 2014-ben a középréteg aránya 32 százalék volt a teljes népességen belül, viszont az összes jövedelem mindösszesen 29 százalékát tudhatta magáénak ez a réteg.
  • A legalacsonyabb jövedelmet elérők 2014-ben a népesség mintegy 18 százalékát tették ki, viszont az összes jövedelemhez való hozzájárulásuk csupán 7 százalék volt.
  • A társadalom mindösszesen 5 százalékát kitevő jómódú réteg ugyanakkor az összes jövedelemből is jelentős 16 százalékos részt tudott kiszakítani 2014-ben.
  • Vásárlóerő-paritáson nemzetközileg összevetve igen gyenge a hazai középréteg helyzete, legfeljebb akkora vásárlóerővel rendelkeznek, mint a például portugál középréteg legkevésbé tehetősei.
  • A kutatók szerint a legnagyobb probléma az, hogy nem volt lehetőség igazi középosztálynak kialakulni hazánkban. A középréteg helyzete nagyon gyenge, nem rendelkezik elég tartalékkal, megtakarítással, ebből kifolyólag egy-egy vészhelyzetet nehezen vészel át.

Amennyiben az Aegon Alapkezelőnél abszolút hozamú alapokba fektet, bármennyit is érjen el +1%-ot bónusz hozamot kap! Mindezt ingyen.

Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés