Az elöregedő társadalmakban (így Európa nagy részében) bevett szokás a nyugdíjkorhatárok emelése. Ezáltal enyhülnek a nyugdíjkassza terhei, hiszen az idősödő dolgozók tovább fizetnek adót, és rövidebb ideig kapnak majd nyugdíjat. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, jelenleg hány év a nyugdíjkorhatár nemzetközi viszonylatban. Az is kiderül, mire számíthatunk a következő években Magyarországon.
A különböző államokban nagyon eltérő nyugdíjkorhatárokkal lehet találkozni. Léteznek szigorúbb országok, ahol már most is magas a nyugdíjkorhatár, és engedékenyebb országok is, ahol még kedvező feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni. Azonban a legtöbb európai ország osztja azt az álláspontot, hogy a következő évtizedben emelkedniük kell a korhatároknak. Az alábbi ábra megmutatja, hogy 2020-ban hogyan alakult az általános öregségi nyugdíjkorhatár a kontinens 12 különböző helyén. (Az átlagos nyugdíjba vonulási kor természetesen eltérhet ettől.)
Látható, hogy az adatok mindenhol a 60-67 éves intervallumban helyezkednek el, de azon belül nagyon változatosan alakulnak. A lengyel és osztrák nők például 60 éves korukban már elhagyhatják a munka világát, míg olasz társaik csak 67 éves koruktól tehetik meg ezt. Magyarország ebből a szempontból a középmezőnyhöz tartozik: nálunk jelenleg 64,5 év az öregségi nyugdíjkorhatár. Ugyanakkor a legtöbb helyen már döntöttek a korhatárok emeléséről, amit a társadalom fokozatos elöregedése indokol.
Hirdetés
Hirdetés
Ausztria:
Az Ausztriában dolgozó nők még sokáig élvezhetik kivételes helyzetüket. Csak 2024-ben kezdődik meg a korhatár emelkedése, melynek során évente fél évvel kerül majd feljebb a küszöb. Így 2033-tól a férfiakhoz hasonlóan a nők is csak 65 évesen kezdhetik majd el a nyugdíjas éveiket. A széles körben elterjedt korkedvezményes nyugdíj az osztrák dolgozók számára is elérhető: akik hosszú biztosítási jogviszonyt tudnak felmutatni, ők néhány évvel korábban is visszavonulhatnak.
Csehország:
A cseheknél mindenkire egyöntetűen 63 éves és 8 hónapos nyugdíjkorhatár vonatkozik. A jövőben ezt fokozatosan fogják emelni, míg 2030-ra eléri a 65 évet. Speciális szabályok vonatkoznak a gyermekes nőkre, egészen 2036-ig. A cseh állam célja, hogy a várt élettartam egynegyedét tegyék ki a nyugdíjban töltött évek, így a későbbiekben jó eséllyel további emelés is várható.
Franciaország:
Franciaországban jelenleg meglehetősen magas, 66 éves és 7 hónapos a nyugdíjkorhatár. A hosszú biztosítási jogviszony azonban itt is korkedvezményes nyugdíjra jogosít: 41,5 évnyi szolgálati idő után már 62 évesen is teljes nyugdíj igényelhető. Aki korábban szeretne nyugdíjba vonulni, megteheti, de ez a kapható nyugdíj összegének csökkenésével jár. 2023-tól a francia nyugdíjkorhatár 67 év lesz.
Horvátország:
A horvát férfiak nyugdíjkorhatára 2020-ban 65 év volt, a nőké pedig mindössze 62,5 év. A következő években először a nők korhatára emelkedik addig, amíg eléri a férfiakra vonatkozó szintet. A hatályos jogszabályok értelmében utána majd együtt emelkedik a két nem képviselőire vonatkozó küszöbérték, egészen a 67 éves életkorig.
Németország:
Németország a szigorúbb országok közé tartozik: 2020-ban 65 éves és 8 hónapos nyugdíjkorhatárt alkalmazott mindkét nem esetében. A jövőben ez egy darabig évi 1 hónappal, majd évi 2 hónappal emelkedik, amíg eléri a 67 évet. Akik kellően hosszú szolgálati idővel rendelkeznek, ők kb. 2 évnyi korkedvezményre jogosultak.
Olaszország:
Az olasz nyugdíjkorhatár egységesen 67 év, ami a legmagasabbnak számít a vizsgált országok körében. 2022-től ez annak függvényében fog majd változni, hogy miként alakul az adott egyén várható további élettartama.
Románia:
Romániában a férfiakra vonatkozó korhatár 65 év, a nőké kb. 61 év 4 hónap. 2023-ig a nők korhatára évente kb. 4 hónappal emelkedik, majd utána kicsivel lassabban, míg eléri a 63 évet.
Szlovákia:
Szlovákiában kedvezőnek mondható, kb. 62 év 7 hónap az általános korhatár. Ez 2023-ra fokozatosan 64 évre fog emelkedni, de egy jelenleg hatályos döntés értelmében annál feljebb már nem emelkedik.
Szlovénia:
Az általános nyugdíjkorhatár Szlovéniában 65 év, azonban a nők legalább 20 évnyi jogviszony igazolásával már 64,5 évesen visszavonulhatnak. 40 évnyi jogviszonnyal mindkét nem képviselői már 60 éves korukban igényelhetik a nyugdíjukat. A gyermekes nők ezen felül további korkedvezményben is részesülhetnek.
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban 2020-ban és 2021-ben 64,5 év (egészen pontosan 64 év 183 nap) a nyugdíjkorhatár. Ennek a fél éves szétválasztásnak az oka, hogy a rendkívül nagy létszámú Ratkó-gyermekek most érik el ezt a küszöböt. Az ő nyugdíjba vonulásuk pedig nagyon megterhelte volna a nyugdíjrendszert, ha 1 év alatt ment volna végbe. 2022-től a magyar nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedik, így az 1957-től született aktív dolgozókra már ez érvényes. A magyar társadalom a nyugdíjrendszer szempontjából aggasztó mértékben idősödik, ezért előbb-utóbb minden bizonnyal további korhatáremelés is várható, még ha erről egyelőre nem is született döntés.
Hogyan lehet védekezni a korhatár emelkedése ellen?
Mindenkire igaz, hogy a nyugdíj-előtakarékosság kulcsfontosságú. De a különböző nyugdíjcélú megtakarítások között lényeges eltérések vannak, ezért érdemes körültekintően választani közülük. Akinek a 65 éves nyugdíjba vonulás a legfőbb szempont, neki a nyugdíjbiztosítás az optimális választás. Ennél az egy megtakarítási formánál ugyanis nem befolyásolja a megtakarítás hozzáférhetőségét a korhatár emelkedése. Akik most kötnek nyugdíjbiztosítást, ők 65 éves korukban biztosan megkapják a felhalmozott pénzösszeget, függetlenül a majdani nyugdíjkorhatár aktuális állásától.
A legmegfelelőbb nyugdíjbiztosítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.
