Ha ingatlant adsz el, akkor egyáltalán nem mindegy, milyen költségekre számíthatsz. Különösen fontos ez akkor, ha a befolyt összegből másik lakást vásárolnál, esetleg még hitelt is vennél fel mellé. Megmutatjuk, hogy mikor, mennyit kell fizetned, illetve milyen költségeket számolhatsz el.
Korábban foglalkoztunk már a lakásvásárlás kapcsán felmerülő költségekkel, most pedig az eladás utáni személyi jövedelemadó kötelezettségről olvashatsz részletesen. Ezt akkor kell megfizetni, ha drágábban adod el az ingatlanod (lakás, üdülő, termőföld, építési telek stb.), mint amennyiért pár évvel korábban vásároltad. Pedig többnyire ez a helyzet, hiszen Budapesten 2013-tól mostanáig átlagosan nagyjából 90 százalékkal nőtt a használt lakások négyzetméterára, de vidéken is 30-50 százalékos volt az átlagos emelkedés üteme.
Ha magánszemélyként értékesítesz ingatlant vagy vagyoni értékű jogot (haszonélvezetet), akkor az ebből szerzett jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetned. Jövedelemnek az eladásból származó bevétel és az elszámolható költségek különbözete számít. Abban az extrém esetben, ha a költségek meghaladják az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, akkor természetesen nem kell adóznod.
Hirdetés
Hirdetés
Ezek számítanak bevételnek:
- Eladási ár.
- Az ingatlanért cserébe kapott dolog piaci értéke.
- A vevő által fizetett késedelmi kamat.
Ezek a költségek csökkenthetik az adóalapot:
- Az ingatlanért eredetileg fizetett vételár.
- A szerzéssel kapcsolatban fizetett illeték.
- A vásárlás óta végrehajtott értéknövelő beruházások (pl. nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) értéke.
- Állagmegóvással kapcsolatban végrehajtott beruházások értéke. Ide tartoznak az eladás előtt (24 hónapon belül) végrehajtott olyan állagmegóvással kapcsolatos munkák, amelyek értéke meghaladja az átruházásról szóló szerződésben szereplő összeg 5 százalékát. Ilyen lehet például a festés, a tapétázás vagy éppen a parkettázás. Fontos, hogy minden ilyen költséget számlával kell tudnod igazolni.
- Öröklés esetén az az összeg, ami alapján az illetéket megállapították. Ha az öröklés illetékmentes volt, akkor a hagyatéki leltárban szereplő összeget kell figyelembe venni.
- Ha ajándékozás útján történt a tulajdonszerzés, akkor az eladás utáni bevétel (vételár) 75 százalékát kell figyelembe venned. Ebben az esetben más költségeket már nem számolhatsz el!
- A vásárlással kapcsolatban kifizetett ügyvédi költség és szakértői díjak.
- Az eladással kapcsolatban kifizetett költségek (hirdetés, ingatlanközvetítői jutalék, értékbecslő díja, tulajdoni lap igénylése stb.).
Fontos, hogy a kiadásokat számlával vagy egyéb okirattal is igazolnod kell, ám az adóbevalláshoz nem kell benyújtanod, elegendő, ha ezeket öt évig megőrzöd.
Mennyit kell adóznod?
Az ingatlan „tartásának idejével” sávosan csökken, hogy a számított összeg (bevétel csökkentve a költségekkel) mekkora hányada számít adóköteles jövedelemnek. Amennyiben 2018-ban adsz el egy olyan ingatlant, amit 2016-ban vagy ezt követően vásároltál, akkor a teljes számított összeg után meg kell fizetned a 15 százalékos jövedelemadót, ám ha a lakást, házat vagy telket 2012-ben vagy ezt megelőzően vásároltad, akkor már nincs személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséged. A számított jövedelem az alábbi módon csökken:
Amennyiben a NAV készíti el az adóbevallásodat, akkor figyelj arra, hogy ingatlan eladás esetén szükség lehet kiegészítened a bevallási tervezetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes e-SZJA felületén. Ha magad készíted az adóbevallásodat, akkor természetesen szerepeltetned kell a bevallásban az értékesítéssel szerzett jövedelmedet is.
Ha lakáseladás után vásárolnál, ehhez pedig hitelre is szükséged van, akkor keresd meg a legkedvezőbbet részletes Lakáshitel kalkulátorunkkal!
