Érdemes vajon akár huszonévesen elkezdeni félretenni a nyugdíjas évekre, vagy ez még túl korai, és ráér a dolog később is? Illetve, ha félreteszünk, havonta mekkora összeget kell megtakarítani ahhoz, hogy értelmezhető nyugdíjunk legyen végül? Ezekre a kérdésekre igyekszünk most válaszolni.
Az ábránkon láthatod, hogy az átlagos öregségi nyugdíj bizony nem képes lépést tartani a nettó bérek emelkedésével, így aztán míg 2011-ben 35,7%-os volt a lemaradása, addig most ugyanez 87% körül van. (A 2021-es átlagbért az első kilenc hónap adatai alapján számoltuk ki.) Ezen a 2021. novemberi 1,2 %-os, illetve a nemrég bejelentett, 2022-re vonatokozó 5%-os nyugdíjemelés sem tud érdemben változtatni, már csak azért sem, mert a gazdaság gyors felfutásának következtében szinte minden szektor munkaerőhiánnyal küzd, így a bérek további emelkedése várható.
Ám a bérek és az öregségi nyugdíj összegének eltérő emelkedése nem az egyetlen probléma, ugyanis ott az a fránya nyugdíjbomba is. Ez a jelenlegi állami nyugdíjrendszer azon sajátosságából fakad, hogy az aktuális nyugdíjasok ellátását az aktív korúak befizetései állják. Mivel azonban elöregedő társadalomban élünk, vagyis az idősek és a nyugdíjaskorúak aránya mind nagyobb, egyre kevesebb keresőnek kell biztosítania a mind több nyugdíjas megélhetését. Az állam ezt két módon képes lekezelni: vagy a nyugdíjszámítást kell úgy módosítani, hogy a befizetések elégségesek legyenek, ami a gyakorlatban az új nyugdíjak csökkentését jelentené, vagy a nyugdíjkorhatárt emelhetik meg. Általában ez utóbbit lépik meg, már csak azért is, mert a születéskor várható élettartam folyamatosan nő, így ezt kompenzálni kell valahogy.
Ez persze nagyon távoli probléma egy most huszonéves fiatal számára, ám nem érdemes mégsem halogatni a nyugdíjmegtakarítás elkezdését, mert minél később kezdi ezt el valaki, annál nagyobb részét kell a jövedelemének erre a célra elköltenie. Látható, hogy a havonta félre tett összeg radikálisan befolyásolja a nyugdíjkorhatár elérésekor felvehető összeg nagyságát, miközben havi 40 ezer forint megtakarítás jelenleg a nettó átlagbér mintegy 14%-át jelentené.
Sok fiatal azért bizonytalan, mert félnek egy hosszú, akár négy évtizedre szóló elköteleződéstől, hiszen ki tudja, mi történik a jövőben. Fontos ugyanakkor, hogy a legtöbb nyugdíjbiztosítás esetében az első 2-3 évet követően a havi befizetések összege csökkenthető vagy növelhető, vagyis az aktuális jövedelmi helyzetünkhöz igazítható a félretett összeg. Amennyiben a jövedelmünk jelentős mértékben csökken, esetleg megszűnik, akkor pedig a befizetés ideiglenesen szüneteltethető, így egy nehezebb időszak is átvészelhető.
Bár a nyugdíjmegtakarításhoz anyagi vészhelyzet esetén hozzá lehet férni, pontosabban idő előtt visszavásárolható, ez jelentős pénzügyi veszteséget jelent már csak azért is, mert a kapott állami támogatást 20%-kal növelten kell visszafizetni ilyenkor. Emiatt ezt semmiképpen nem javallott. Hogy ezt elkerülje valaki, mindenképpen célszerű meghatározott összegű vésztartalékot összegyűjteni, ami jövedelemkiesés esetén 3-6 hónapig fedezi a kiadásokat anélkül, hogy a hosszú távú megtakarításokhoz hozzá kellene nyúlni.
Ugyanakkor a legalább 40%-os rokkantság vagy a biztosított lejárat előtti halála esetén nem kell az állami támogatást visszafizetni! Fontos az is, hogy haláleset bekövetkeztekor a megtakarítás az állami támogatás összegével együtt öröklődik, utána azonban öröklési illetéket nem kell fizetni.
Ha megnéznéd, hogy mekkora mekkora összeget kell mostantól félretenned ahhoz, hogy értelmezhető nyugdíjmegtakarításod gyűljön össze, akkor tégy egy próbát a Bankmonitor nyugdíjkalkulátorával:
