loading

Nyugdíjkorhatár-emelések: ne reméld, hogy megúszhatod az öngondoskodást!

Süle-Szigeti Bulcsú
szerző: Süle-Szigeti Bulcsú

Kíváncsi vagy, mire számíthatsz idős éveidben? Szeretnél majd 65 évesen (vagy akár előbb is) nyugdíjba vonulni, de félsz, hogy megemelkedik a korhatár? Kattints, és tudd meg, milyen trendek uralkodnak ebben a kérdéskörben, és mit tehetsz azért, hogy bebiztosítsd a helyzetedet!

A nyugdíjkorhatár-emelési ciklus végeztével felmerül a kérdés, hogy megoldottuk-e ennyivel a nyugdíjproblémát. Hosszabb távon számítanunk kell az idősek létszámának növekedésére, és ezzel párhuzamosan az adófizetők létszámának zsugorodására. Ha valaki szeretne biztonsággal felkészülni idős éveire, akkor mindenképpen foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Éppen ezért most megvizsgáltuk, milyen kilátásaik vannak a mai aktív korú dolgozóknak: mennyi időt fognak nyugdíjban tölteni, és hogyan tudják reálisan megtervezni az idős éveiket.

Várható-e a nyugdíjkorhatár további emelkedése?

Magyarországon 2022-től 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár: a kormányzati kommunikáció szerint ezt követően egyelőre nincs napirenden a további emelés. A demográfiai trendek alapján azonban valószínűsíthető, hogy a következő évtizedekben szükség lesz ilyen jellegű beavatkozásokra; máskülönben a nyugdíjrendszer fenntarthatósága kerülne veszélybe. A fejlett világ társadalmait szinte kivétel nélkül sújtja az elöregedés problémája, ilyen körülmények között pedig a korhatáremelés jelentheti a legkézenfekvőbb megoldást.

Az idősek eltartottsági rátája, és az öregedési index

A társadalom korösszetételét leíró mutatók egyértelműen jelzik az elöregedés folyamatát. Látható, hogy az idősek aránya az aktív népességhez képest 22%-ról 30% fölé emelkedett az utóbbi 2 évtizedben. Az idősek és a gyermekek aránya ugyanebben az időszakban 91%-ról csaknem 140%-ra nőtt, azaz már jóval többen vannak a nyugdíjas korúak, mint a 15 év alatti gyermekek! Emiatt szinte borítékolható, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében előbb-utóbb érdemben emelkedni fog az alapértelmezett korhatár. (Érdemes még megemlítenünk a kivándorlás jelenségét, amely több százezres nagyságrendben érinti az aktív korosztályt, és még tovább rontja a fenntarthatóságot.)

Igaz-e, hogy nem érjük meg a nyugdíjas kort?

Gyakran lehet találkozni olyan vélekedéssel, hogy fölösleges az időskori megélhetésünkkel foglalkozni, mivel úgysem érjük meg a nyugdíjkorhatárt. A gondolat hívei jellemzően a születéskor várható élettartam értékeiből indulnak ki, de ezzel figyelmen kívül hagynak egy nagyon fontos tényt. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a kérdéskörről, inkább a 65 éves korban várható élettartamot kell megvizsgálnunk, hiszen a mi szempontunkból most ez a releváns. Ezeket az adatokat, illetve a korhatár változását az alábbi ábra szemlélteti.

A 65 éves korban várható élettartam, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár változása Magyarországon

Sajnos sokan vannak azok, akik a 65 éves kor betöltése előtt elhunynak, és természetesen őket is mind figyelembe veszik a születéskor várható átlagos élettartam becslése során. Éppen ezért a 65 éves kort megérők körében lényegesen magasabb a várható élettartam: 2016-ban egy 65 éves nő még 19 életévre számíthatott átlagosan, míg egy 65 éves férfi előtt várhatóan még 15 év állt. (Az egészségügy fejlődése és a javuló életszínvonal révén ráadásul ezek az értékek emelkedő trendet mutatnak.) Ugyan az utóbbi 30 évben a nyugdíjkorhatár is sokat emelkedett (a nőké 10 évet, a férfiaké 5-öt), mégis azt látjuk, hogy a korhatár még csak meg sem közelíti a várható élettartamot!

Mennyi időt fogunk nyugdíjban tölteni?

Láthattuk, hogy súlyos tévedés arra számítani, hogy nem fogjuk megérni a nyugdíjas kort. A valóság ezzel szemben az, hogy már jelenleg is 2 millió főre rúg a nyugdíjasok létszáma, és a nyugdíjkorhatár emelkedésével egyidejűleg a várható élettartam is folyamatosan növekszik! Fontos tényező még, hogy nagyon sokan kihasználják a női korkedvezmény lehetőségét: ugyanis a magyar nők 40 évnyi szolgálati idő felmutatásával az öregségi korhatár betöltése előtt is nyugdíjba vonulhatnak! (És a nemzetközi gyakorlattal ellentétben ilyenkor is teljes nyugdíjat kapnak, azaz nem sújtja őket semmilyen levonás.)

Ezek alapján a reális hozzáállás az, ha idős éveink megtervezésekor úgy számolunk, hogy a korhatár alakulásától függetlenül akár még évtizedekig kell majd gondoskodnunk a megélhetésünkről. Nagyon sokan lesznek azok, akik 70 éves nyugdíjkorhatár esetén is 20-25 évet töltenek el nyugdíjban. Ez idő alatt pedig nem mindegy, hogy kizárólag az állami nyugdíjból kell majd megélnünk, vagy addigra már valamilyen más módon is bebiztosítottuk az anyagi helyzetünket.

Mit tehetsz, ha aggódsz a korhatáremelés miatt?

A nyugdíjkorhatár emelkedése egy valós veszély, ezért érdemes kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyekkel védekezhetünk ellene. Azok lesznek a legkényelmesebb helyzetben, akik már 65 éves korukra felhalmoznak elegendő saját megtakarítást, és megengedhetik maguknak, hogy akár a korhatár betöltése előtt is letegyék a lantot. Jó hír, hogy még az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási formák között is létezik olyan, amellyel ezt megvalósíthatjuk. A nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatár betöltése minősül a szerződés lejárati időpontjának! Azaz mindazok, akik még idén kötnek nyugdíjbiztosítást, biztosak lehetnek abban, hogy 65 évesen hozzáférnek a megtakarításukhoz, függetlenül attól, hogy időközben miként változott az állami nyugdíjkorhatár! (Más konstrukciók azonban teljesen ki vannak szolgáltatva a nyugdíjkorhatár emelkedésének, ezért ebből a szempontból is kulcsfontosságú a körültekintő választás.)

Mennyi pénzt lehet összegyűjteni idős korunkra?

A legfrissebb felmérések szerint a magyar emberek átlagosan kb. havi 20-30 000 forintot tesznek félre a nyugdíjmegtakarításaik keretein belül. Most megnéztük, várhatóan mennyi pénzük lesz azoknak a megtakarítóknak, akik különböző életkorokban kezdték el az öngondoskodást. Az eredményeket az alábbi ábra szemlélteti.

Mennyi pénz gyűlhet össze egy nyugdíjmegtakarításban havi 30 000 forintból?

Az időtényező fontossága itt is látványosan kirajzolódik: minél előbb kezdjük a megtakarítást, annál több pénzből gazdálkodhatunk majd idős korunkban. Ezt két ember példáján keresztül konkrétan is megvizsgálhatjuk. 30 éves korban kezdve akár 26 millió forint is összegyűlhet egy nyugdíjcélú megtakarításban. Ellenben akik 50 éves korukig halogatják ezt a projektet, nekik csak 8 millió forintjuk lesz idős éveikre. Ha feltételezzük, hogy ezeket az összegeket 20 évre kell majd elosztani, akkor a korán ébredőknek havi 109 000 forint lesz a nyugdíjkiegészítésük, míg a Pató Páloknak alig havi 34 000 forint. A nyugdíjmegtakarítást tehát nem lehet halogatni, mert ezzel saját magunkat hozzuk nagyon nehéz helyzetbe!

Számold ki a kalkulátorral, hogy mennyi pénzed gyűlhet össze idős korodra! Használd ki a 20%-os (legfeljebb évi 280 000 forintos) állami támogatást is, melyhez kérd szakértőink segítségét!