Nouriel Roubini napjaink egyik leghíresebb közgazdásza. Véleményes szerint az orosz-ukrán háború elsődleges következménye egy új hidegháborús környezet kialakulása, mely az energiapiacokon keresztül begyűrűzve stagflációhoz fog vezetni. Mi ez a stagfláció, hogyan hat a mindennapi pénzügyeinkre és milyen mértékben segíthet az elmúlt évek pénznyomtatása a jegybankok részéről?
Az orosz gazdaság mindössze a globális GDP 3%-át teszik ki. Ukrajna jelentősége még kisebb. Mindebből nagyon könnyen azt a téves következtetést vonhatnánk le, hogy az orosz-ukrán háború viszonylag kicsi és rövid távú hatást fog gyakorolni a gazdasági környezetre és a pénzügyeinkre. Mindez azonban távolról sem igaz; Oroszország világpolitikai szerepének teljes átalakulása, az ország energia készletei, valamint ezen túlmenően a két ország egyéb alapanyag és élelmiszer ellátásában betöltött szerepe miatt a válság hatása.
A két ország által a világgazdaság számára szállított energia, alanyagok és élelmiszer vonatkozásában szállítási problémák lesznek. Magyarra elfordítva: drágábban lesz elérhető mindez. Drágább energia, élelmiszer és alapanyag pedig elkerülhetetlenül érdemi inflációs nyomást alakít ki a gazdaságban.
Az inflációhoz pedig – elsősorban a korábbi nemzetközi politikai viszonyok megbomlása miatt kialakuló régi-új típusú hidegháborús környezet miatt – nagyon erős bizalmi törés fog kapcsolódni. Alacsonyabb bizalmi szint a lakosság, a vállalatok és a kormányzatok részéről. A bizalom hiányának elsődleges következménye az óvatosság, kevesebb napi szintű költés és fogyasztás, kevesebb beruházás, több tartalékolás. A fogyasztás és beruházás visszaesése pedig értelemszerűen egyet jelent az alacsonyabb gazdasági növekedéssel; stagflációs értelmezésben nulla növekedéssel, vagy gazdasági visszaeséssel.
A változások gyorsaságát és kiterjedtségét semmi nem mutatja jobban, minthogy a háború kitörését követő egy héten belül vége van a Sberbank működésének Ausztriában is és Magyarországon is.
Hirdetés
Hirdetés
Segíthet-e korábbi idők csodafegyvere a mesterségesen alacsony kamat és a pénz pumpálása a gazdaságba?
A 2008-as nagy gazdasági válságot követően a jegybankok által agresszívan alacsony szintre vitt kamatok és a gazdaságba pumpált pénz jelentős mennyiség a gazdaságélénkítés többé-kevésbé új megközelítését jelentette, mely sikeresnek is tűnt.
Miért ne lehetne továbbra is ugyanezt a módszert alkalmazni?
Mert ez a módszer nem működik kiugróan magas inflációnál. Márpedig ma az USA-tól Magyarországig történelmi magasságokban lévő inflációval szembesülünk. Ha még több pénz kerülne a gazdaságba 8%-os infláció mellett 1-2%-os kamaton, akkor az olaj lenne a tűzre. Ez ma nem működőképes. Első körben az inflációt kellene 2-3%-os szint alá vinni. Az amerikai és az európai jegybank a háború kirobbanása előtt még szép reményeit dédelgette, hogy az aktuális inflációs hullám csak átmeneti. Ezért volt lehetséges az, hogy 6-8%-os infláció mellett egészen nevetséges kamatszinteken lehet(ett) hitelt felvenni.
Mit jelent a stagfláció a mindennapi pénzügyeinkben?
Ha a fentiek mindennapi megjelenési formáját próbáljuk előre vetíteni az átlag magyar család életére, akkor a következőket látjuk:
- megtörhet az elmúlt évek béremelkedési trendje (inflációhoz viszonyítva kisebb emelkedés)
- a hitelkamatok tovább nőhetnek (lakáshitel kamatok , személyi kölcsön kamatok)
- érdemben megtörhet az ingatlanpiac lendülete, vége a száguldó lakásáraknak
- megtakarítási oldalon sokkal nehezebb lesz érdemi kamatot, hozamot elérni: mind a részvények, mind a kötvények rosszabbul fognak teljesíteni (míg a bankbetétek kamatai érdemben nem fognak felzárkózni az inflációhoz)
Roubini is tévedhet…
Ugyan egy Nobel-díjas közgazdászról beszélünk, aki a 2008-as nagy pénzügyi válságot pontosan előre jelző kevés szakemberek egyike volt, ő is tévedhet. Sőt 2008 óta már többször is tévedett. Amit jelenleg állít, sajnos meglehetősen logikus. És végezetül; jelenleg sokkal nehezebb előrejelzéseket megfogalmazni, mint normál időszakban.
Legfontosabb, témához kapcsolódó írásaink:
- Mit tegyen, aki aggódik a forint gyengülés miatt?
- Csökkenő tranzakciószám az ingatlanpiacon
- Biztonságban van-e most a pénzünk?
