loading

Hiába vágták meg az alapkamatot, nem lesznek olcsóbbak a lakáshitelek

Az MNB az elmúlt hónapokban két lépésben, összesen 0,3 százalékponttal csökkentette az alapkamatot. A módosítás szinte azonnal megjelent – mind a meglévő, mind az új folyósítású kölcsönök esetében – a változó kamatozású hitelek kondícióiban. Ugyanakkor a hosszú kamatperiódusú, fix kamatozású kölcsönök – jelenleg jellemzően ilyen konstrukciót igényelnek a lakásvásárlók – kamata érdemben nem módosult. A Bankmonitor szakértői szerint a legújabb adatok, piaci folyamatok alapján sajnos kamatcsökkenésre a közeljövőben sem lehet számítani.

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a lakáshitel kalkulátorunk.

A jegybank két lépésben 0,6 százalékra csökkentette az alapkamatot, a kamatvágást a változó kamatozású hitelek referencia mutató értékének változása miatt – jelenleg ez jellemzően a BUBOR – a rövid kamatperiódusú hitelek igen gyorsan lekövettek. (Azt azonban hozzá kell tenni, hogy szeptemberre a BUBOR 0,01-0,04 százalékpontos emelkedése miatt a változó kamatozású kölcsönök is minimálisan drágulni fognak.) Ez elsősorban a már meglévő lakáshitellel rendelkezők – például a régi deviza hitel adósai – számára volt jó hír.

Ugyanakkor az érdeklődők jelenleg elsősorban a hosszú kamatperiódusú kölcsönöket keresik, melyek kondíciói csak minimálisan változtak az elmúlt hónapokban. Az elmúlt időszak eseményei alapján a Bankmonitor szakértői nem is várják, hogy ezek olcsóbbak lesznek a közeljövőben. De mi lehet ennek az oka?

  • A bankok kamatköltségét jól tükröző 5 és 10 éves futamidejű eszközök hozama – mind a BIRS, mind az állampapírhozam –  megemelkedtek az elmúlt időszakban, nagyságuk már meghaladja a kamatvágás előtti értéket.
  • A vártnál magasabb infláció – júliusi nagysága 3,8% volt – vélhetően a gazdaság helyreállásáig velünk marad. Azonban a befektetők is magasabb hozamot várhatnak el ilyen körülmények között.
  • A vártnál jelentősebb GDP visszaesésre ugyan reagálhatna a jegybank további kamatcsökkentéssel is, az MNB azonban határozottan kijelentette: az alapkamat további csökkentésére jelenleg nincs lehetőség. Ugyanakkor a állampapír vásárlási programot kiterjeszti a jegybank, nagyobb összegben – heti 40 milliárd forintért – fog vásárolni hosszú futamidejű állampapírt az MNB.
  • A külföldi fertőzésszámok emelkedéséből eredő bizonytalanság miatt a külföldi állampapírhozamok is megemelkedtek az utóbbi időben.

Hogyan alakult a bankok kamatköltsége az elmúlt időszakban?

Az alapkamat 0,3 százalékpontos csökkentését követően a hosszú futamidejű hozamok is mérséklődtek. (Az 5 és 10 éves hozamok nagyon hasonlóan reagáltak a különböző változásokra az elmúlt hónapokban, mi a jelenleg legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú kölcsönhöz kapcsolódó BIRS mutató értékét vizsgáltuk meg tüzetesebben.)

A 10 éves BIRS – az a kamat, amelyen a bankok kölcsönt adnak egymásnak 10 éves futamidőre – augusztus elejére elérte az 1,24 százalékos szintet, vagyis 0,24 százalékponttal volt alacsonyabb, mint a júniusi kamatvágás előtt. Ha ezen értéken stabilizálódott volna a helyet, akkor – a gazdaság rendeződését követően – akár kamatcsökkenés is jöhetett volna, a dolog azonban teljesen másképp alakult.

Az 5 és 10 éves BIRS alakulása a kamatvágásokat követően

A trend azonban teljesen megfordult: a 10 éves BIRS értéke augusztus 25-én 1,68% volt, ezzel a mutató jelentősen meghaladja a június végi értékét is. (Ilyen magas értéke a mutatónak utoljára 4 hónappal ezelőtt, április 28-án volt.)

Természetesen a hozamokra hatással lehetett a váratlanul magas infláció, ugyanakkor érdemes megnézni a nemzetközi tendenciákat is. Külföldön – és sajnos hazánkban is – újra emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, azt pedig nem tudni még, hogy erre milyen válaszlépéseket terveznek bevezetni az egyes országok. Ilyen bizonytalan helyzetben a külföldi hozamok emelkedésére lehet számítani. 

A régiós országok 10 éves futamidejű állampapírhozamait nézve hasonló, emelkedő tendenciát láthatunk. A magyar állampapírhozam az augusztus 5-i adathoz képest 15 százalékkal emelkedett – 2,00 százalékról 2,32 százalékra -, ennél valamivel kisebb mértékben, 7,5 százalékkal emelkedtek a lengyel állampapírhozamok ugyanebben az időszakban. Ugyanakkor a cseh 10 éves futamidejű állampapír hozama közel 30 százalékkal növekedett ebben a hónapban. Vagyis a nemzetközi, azon belül a regionális állampapírhozamok alakulása is a hitelkamatok csökkenése ellen hat.

Mit léphet a MNB a vártnál nagyobb GDP-csökkenésre?

A második negyedéves adatok alapján a hazai gazdaság teljesítménye (GDP) a vártnál nagyobb mértékben – a KSH adatai alapján éves szinten 13,6% volt a visszaesés – csökkent. Ebben a helyzetben a gazdaság élénkítésére a jegybank akár tovább is vághatná az alapkamatot, ami a hozamcsökkenéseken keresztül a hitelkamatokra is hatással lehetne  Erre azonban nem kerül sor, az MNB tájékoztatása alapján nincs lehetőség az alapkamat további csökkentésére.

Ez érthető is, hiszen a jegybank várakozása szerint a jelenlegi, relatív magas infláció velünk marad a gazdasági kilábalás hónapjaiban is. Egy hozamcsökkenés pedig nem lenne jó hatással a forint árfolyamára – a befektetőknek még kevésbé lenne vonzó Magyarország -, ugyanis a potenciális külföldi befektetők elmaradhatnának. A forint további gyengülése pedig az importált áruk drágulása miatt tovább növelhetné az inflációt is.

Ugyanakkor a jegybank kibővíti a hosszú futamidejű állampapírok vásárlási programját. A jövőben hetente 40 milliárd forintárt fog vásárolni 10 évnél hosszabb futamidejű állampapírt az MNB – eddig heti 15 milliárd forintért vettek – ezzel további likviditást biztosít a piacnak a jegybank. Ezen lépésével a megnövekedett állami kiadások finanszírozásában is szerepet vállalna a MNB. Ez a döntés a kereslet növekedése miatt az állampapírhozamok csökkenésének irányába hathat, ugyanakkor várhatóan nem fogja pusztán ez a lépés a korábban leírt elemeket teljes mértékben ellensúlyozni.

A gazdaság élénkítését a beruházások támogatásán keresztül valósítaná meg továbbra is az MNB: az eddig megismert NHP Hajrá és a növekedési kötvényprogram lenne erre a célra a megfelelő eszköz.

Elképzelhető a hitelkamatok emelkedése?

Ahogy a korábbi ábrán is látható, a 10 éves BIRS 4 hónapja nem volt olyan magas szinten, mint jelenleg. Emiatt sokakban megfogalmazódhat egy kérdés: emelkedhet a hosszú kamatperiódusú hitelek kamata?

Ez is egy lehetséges forgatókönyv, hiszen a BIRS tekinthető a hitelek kamatköltségének. Ugyanakkor idén többször is meghaladta a BIRS nagysága a jelenlegi értékét, a hitelkamatok azonban nem tértek el jelentősen abban az időszakban sem a jelenlegitől.

Azonban érdemes továbbra is nyomon követni az állampapír hozamok, illetve a BIRS alakulását. Emellett nagyon komoly hatása lehet a járvány alakulásának is: a hazai és külföldi fertőzések számának növekedése és az esetlegesen emiatt bevezetett korlátozó intézkedések befolyásolhatják a hitelbírálatot és a kamatkondíciókat.

A Bankmonitor szakértői szerint az alapkamat csökkentése ellenére jelenleg nagyobb az esély a hitelkamatok kisebb mértékű emelkedésére – bár ez a lehetőség sem a legvalószínűbb forgatókönyv-, mint a csökkenésre.

Szakértői cikkek
Kapcsolódó tartalmak
5 gyakori tévhit a lakáshitelekről

Nagyon sok félreértés kering a köztudatban a lakáshitelekkel kapcsolatban, ezek egy része pedig csak az igénylés során derül ki, ami komoly problémákat okozhat. Ezekből gyűjtöttünk össze néhány jellemzőt. 1. A...

családi nyaralás
Lehet olcsóbb egy lakáshitel, mint egy Babaváró kölcsön?

Nagyon sokféle állami támogatás érhető már el hazánkban. A különböző kedvezményeket eltérő feltételekkel lehet igényelni és nem mindet lehet összekombinálni. Nagyon fontos a körültekintő tájékozódás, több millió forint múlhat ugyanis...