A bankbetétek esetében általában pontosan tudom mennyi pénzem lesz a futamidő végén. De mit tehetünk csökkenő kamatok mellett? Vagy hosszabb lekötést, vagy valamilyen alternatív befektetést választunk. Ilyen lehet a befektetési alap. Befektetési alapoknál a hozamomat az fogja meghatározni, hogy az alapban lévő részvények, kötvények és egyéb befektetések értéke, hogyan változott az adott időszakban. Ezeknek az eszközöknek más és más a kockázata, így kiemelten fontos, hogy milyen időtávra tudjuk a befektetésre szánt összeget nélkülözni.
El kell döntenünk, hogy jól szeretnék-e aludni, vagy jól szeretnénk enni. Ugyanis a hozam és a kockázat összefügg: minél nagyobb kockázatot vállalok, annál nagyobb a potenciális nyereség. Viszont a kockázat növekedésével annak az esélye is növekszik, hogy kevesebb pénzt kapok vissza, mint amennyivel indultam.
Mitől függ a befektetési alap hozama?
A befektetési alap hozam az alapban lévő eszközöktől függ. Egy részvényalap hozama a benne szereplő részvények árfolyam változásától, emelkedésétől, vagy csökkenésétől függ, a kötvényalap a kötvények árfolyam mozgásától, illetve a kötvények által fizetett kamatoktól, míg egy vegyes alap a benne szereplő papírok árfolyamától.
Nézzünk egy leegyszerűsített példát!
A hozam meghatározására: van egy alapunk, amiben egy részvény, illetve egy kötvény található 50-50 százalékban. A részvény egy év alatt hozott 10 százalékot, a kötvény 5 százalékot, akkor az alap teljesítménye 7,5 százalék. Így a mi befektetésünk hozama is pontosan 7,5% lesz (a költségek levonása előtt). Természetszerűen ilyen befektetési alap – mely mindössze egy részvényt és egy kötvényt birtokol – nem létezhet, mert a kockázatok megosztása miatt törvényi kötelezettsége az alapkezelőnek, hogy lényegesen több befektetést hajtson végre.
A kockázathoz kapcsolódó főbb mutatószámok
A kockázat az a bizonytalanság, hogy előre nem tudom megmondani mennyit fog érni a pénzem egy befektetésben. Minél kevésbé tudom megbecsülni a várható hozamot, annál nagyobb a kockázat. A kockázat mérésére a szórást alkalmazzuk.
Szórás: Két ugyanakkora hozamú (például 10%), azonos kategóriájú (például részvény) alap közül azt érdemes választani, aminek kisebb a szórása. De önmagában egy alapra is tudjuk értelmezni a szórást. Például egy alap éves hozama 10 % amíg az éves szórása 5%, akkor ez azt jelenti, hogy a hozama az esetek 70 százalékában 5 és 15% között fog várhatóan elhelyezkedni egy év múlva. Tehát a szórás megmutatja, hogy a befektetésünk átlagos teljesítményétől átlagosan mennyire tér el a befektetés hozama. Ha egy befektetés éves teljesítményéhez hozzáadom, és levonom a szórást, megkapom azt a sávot, amin belül nagyrészt mozog a befektetés árfolyama.
Sharp mutató: Két ugyanakkora hozamú (például 10%), azonos kategóriájú (például részvény) alap közül azt érdemes választani, aminek nagyobb a Sharp mutatója. A mutató egyszerre ad információt a kockázatról és a hozamról: ha például egy alap hozama 8% a szórása 4%, amíg a kockázatmentes hozam (mondjuk egy egyéves állampapír hozama) 6%, akkor a Sharpe-mutató értéke 0,5. Ha van egy alap, aminek ugyanígy 0,5 a Sharpe-mutatója, akkor az azt jelenti, hogy minden egyes felvállalt 1 százalékpont kockázatért 0,5%pont extra hozamot várhatunk cserébe. Tehát azt mutatja, hogy egységnyi kockázatáért cserébe milyen extra hozamot nyújt a befektetésünk.
Szeretnél hasonló cikkeket olvasni? Töltsd le oldalunkról ingyenes kiadványunkat! A befektetési alapok mellett olvashatsz bankszámlákról, bankbetétekről és sok más hasznos tudnivalóról.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
