loading

Nézd meg, hogyan változtak az ingatlanárak 10 év alatt az inflációhoz képest

Általános vélekedés, hogy a lakóingatlan biztos befektetés, ami annyiban mindenképp igaz, hogy bár a lakások és lakóházak forgalmi értéke is nagyban konjunktúra-függő, kevésbé hajlamosak olyan kilengésekre, mint más befektetési formák. Ráadásul az ingatlanokkal elérhető hozamokban a hasznosítással – bérléssel – elérhető bevétel is fontos szerepet kap, ami ugyancsak stabilitást erősítő elem. Persze az ingatlan a magyarok számára inkább a saját lakhatást szolgálja, nem pedig befektetés, de arra azért mindenki kíváncsi, hogy legfontosabb vagyontárgyának értéke éppen hogy áll.

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a lakáshitel kalkulátorunk.

A magyar ingatlanpiac kettészakadt nyertesekre és vesztesekre: az egyes régiók és települések árszintjei egészen más irányokba mozognak, ami leginkább annak függvénye, hogy hol találnak az emberek munkalehetőséget, elfogadható bért, illetve merre vásárolnak a befektetők. Ez utóbbi kör fontosságát jól mutatja, hogy a befektetési céllal vásárlók adják a budapesti piac 36, míg a vidéki  27 százalékát.

A táblázatból jól látszik, hogy a teljes lakáspiac forgalmi értékének változása éppen csak felül múlta az inflációt, a különbség mindössze 2,1 százalékos volt az elmúlt egy évtizedben. Ehhez képest látványos Budapest kimagasló teljesítménye, ahol a használt lakások 2007 és 2018 első féléve között 79,3 százalékkal, míg az újépítésű lakóingatlanok 64,4 százalékkal drágultak átlagosan. Ez bőven felül múlja az elmúlt évtized 43 százalékos (KSH szerinti) inflációját.

Budapest ráadásul 2018-ban is jól teljesít, hiszen a téglalakások ára augusztusig 12 százalékkal emelkedett, ami az év egészére várt 3 százalék körüli inflációs célhoz képest jó teljesítménynek számít.

Egészen más látszik Pest megyét vizsgálva, hiszen itt az árak infláció alatt változtak: a városokban 16,6, míg a községekben 43,1 százalékkal múlták alul a pénzromlást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az árak 2018 első felében nagyjából ott tartottak, ahol 2007-ben is voltak.

Jól látszik a megyeszékhelyek dominanciája az egyébként jól teljesítő régiókban is. Közép-Dunántúlon például a megyeszékhelyek 13 százalékkal drágultak az infláció fölött, miközben a városok 22,4 százalékos, a községek pedig 38 százalékos mínuszban voltak.

A leszakadó régiók azonban minden településtípus tekintetében mínuszban vannak, legalábbis ha az áremelkedést csökkentjük az inflációval. Észak-Magyarországon például a megyeszékhelyek 35 százalékos, a városok pedig 39,3 százalékos mínuszt szedtek össze, ám még rosszabb számokat látnánk, ha az elmúlt időszakban nem lett volna itt is jelentős áremelkedés.

Kapcsolódó tartalmak
Ez a weboldal sütiket használ
Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. További részletek
Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.