loading
Hírdetés

3,8 százalékos volt az októberi infláció, de sokan még nagyobbnak érzik a drágulást

Fülöp Norbert
szerző: Fülöp Norbert

A vártnál nagyobb mértékben, átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest. Szeptemberhez viszonyítva 0,5 százalékkal nőttek az árak, míg az év első tíz hónapjában átlagosan 2,8 százalékos volt az emelkedés. Ha úgy érzed, az élet ennél jobban drágult számodra, akkor az azért is lehet, mert az ingatlanok drágulása egyáltalán nem szerepel a KSH fogyasztói kosarában, de a lakásbérlés is csak nagyon kis súlyt kap.  

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a lakáshitel kalkulátorunk.

Először is nézzük, hogy mi drágult, illetve mi lett olcsóbb az elmúlt egy évben! A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az elmúlt egy évben az üzemanyagok (16,2%) és a dohányáruk (7,3%) ára nőtt jelentősen, az utóbbiban már a jövedéki adó októberi emelése is megjelent.

Az élelmiszerekért 4,6 százalékkal kellett többet fizetni az egy évvel korábbinál, ezen belül azonban a zöldségek drágultak legjobban. Az idényáras élelmiszerekért átlagosan 20,5 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül is a burgonya (40 százalék) és a friss zöldség (38,6%) ára lőtt ki rakétaként. A megélhetést leginkább befolyásoló élelmiszerek közül a liszt 7,6, a kenyér 5,5 százalékkal, a baromfihús pedig 3,3 százalékkal drágult, miközben a sertéshús 2,8 százalékkal lett olcsóbb.  Az édesszájúak azonban nem örülhetnek, mert a cukor 20,2 százalékkal került többe.

A háztartási energiánál 1,3 százalékos volt az infláció, ezen belül a palackos gáz ára 12,7, a tűzifáé 9,5 százalékkal emelkedett, ez utóbbi a legszegényebb réteget érinti leginkább. A vezetékes gáz, az áram és a távfűtés ára ezzel szemben a tavaly októberivel megegyezik.

A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek mérsékelt, 0,8, illetve 0,2 százalékos áremelkedést mutattak, az új autók ára 6,4 százalékkal nőtt, a használtaké viszont 8,5 százalékkal csökkent.

Hírdetés

Hírdetés

Miért lett magasabb az infláció?

A vártnál magasabb inflációs adatban nagy szerepet játszott a forint gyengülése, illetve a tartós fogyasztási cikkek ennek köszönhető 0,2 százalékos drágulása. Ez 2016 szeptembere óta a legnagyobb emelkedés, de először fordult elő az elmúlt 12 hónapban az is, hogy éves összevetésben nem csökkentek, hanem nőttek az árak ebben a termékkörben.

A forint tartós gyengülésének másik következménye az októberi 2,6 százalékos maginfláció, ami azonban még alatta marad az MNB 3 százalékos inflációs céljának, ezért emiatt azonnali monetáris reakció nem várható. Az ING elemzői szerint azonban könnyen előfordulhat, hogy a maginfláció az MNB által jelzett 2019 közepénél hamarabb éri el a jegybank által meghatározott célértéket.

infláció hatása

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője éves átlagban idén 3 százalékos inflációra számít, bár azt nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a következő hónapokban is efelett lesz a drágulás mértéke. A tartósan alacsony import infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Suppan Gergely is úgy kalkulál, hogy az MNB középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával is.

Nyeste Orsolya, az Erste bank szenior makrogazdasági elemzője szerint novemberben és decemberben már 3,5 százalék környékére lassulhat az éves infláció. 2019 elején is relatíve magasan, 3,5-4 százalékos sávban maradhat az árak éves növekedési üteme, míg éves átlagban 3,3 százalékos lehet a 2019-es infláció, az idei évre várható 2,9 százalék után.

Miért érzik sokan magasabbnak a pénzromlást?

Az ingatlanpiaci bumm óriási drágulást hozott a magyar ingatlanpiacon, amit az is jól mutat, hogy a magyarországinál csak az ír piacon nőtt gyorsabban a lakóingatlanok ára. 2018 első felében a lakások átlagban 8,2 százalékkal drágultak, ami jóval meghaladja a 2017-es 5,9 százalékos emelkedést. Az újépítésű lakásoknál 7,6 százalékos drágulást mutat a KSH statisztikája, szemben a múlt év egészére jellemző 6 százalékos áremelkedéssel.

Ehhez képest az ingatlanok áremelkedését a KSH nem veszi figyelembe az infláció kiszámításánál, de a rakétaként kilövő bérleti díjak is mindössze 1,185 százalékos súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, ami szinte biztosan alacsonyabb a kelleténél. Éppen a magas bérleti díjak miatt mind többen igyekeznek inkább saját ingatlant vásárolni, általában lakáshitelből, hiszen a kedvező kamatszint miatt a havi törlesztő sokszor alatta marad a bérleti díjnak, miközben idővel saját tulajdonhoz juthatnak. Ha a vásárláshoz hosszú kamatperiódusú, akár a teljes futamidőre fixált lakáshitelt választanak, akkor ráadásul a kamatkockázatot is csökkenthetik.     

Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés