300 forint fölé kanyarodott ismét az euró árfolyama. Záporoznak a kérdések: váltanunk kell, vagy felesleges? Fel fog szaladni az euró árfolyam? Milyen erők mozgatják a történetet? Mit tegyek, ha van megtakarításom? Mit tegyek, ha hitel felvétel előtt állok?
Mi történt?
Múlt hét kedden újfent kamatot csökkentett az MNB és a jegybank elnöke nem zárta ki a további csökkentést sem. A forintban elérhető kamattöbblet az euró kamatok felett így tovább csökkent, azaz egyre kevésbé éri meg a külföldieknek forintban kamatoztatni pénzüket.
Senkinek ne legyenek illúziói, a forint euróval szembeni árfolyamát a külföldi befektetők magatartása határozza meg (illetve az erre adott reakciók az MNB és a kormány részéről). Ha a külföldi befektetők úgy gondolják, hogy már olyan kevés a forintban elérhető kamattöbblet, hogy nem hozzák ide a pénzüket, akkor a forint gyengülni fog.
Független a jegybank? Mit akarnak elérni?
A múlt héten olvashattunk, hallhattunk pár interjút Matolcsy Györggyel a jegybank elnökével, melynek főbb állításai: az MNB független, kizárólag az érdekli, hogy a magyar infláció mérsékelt maradjon.
Érdemes ebbe a pohárba tiszta vizet önteni:
A fejlett világ jegybankjainak függetlensége a 2008-as válságot követően megszűnt. Új normák alakultak ki a világban, ahol az elsődleges cél a gazdaság és a pénzügyi stabilitás megőrzése, illetve a gazdasági növekedés támogatása. És ezzel nincs is semmi gond.
Hazánkban hasonlóan változott a célrendszer (még akkor is, ha ez a hivatalos kommunikációban nem tükröződik): az alacsony kamat, a speciális hitelprogramok mind a gazdaság élénkítését hivatottak szolgálni. A forint euróval szembeni árfolyama pedig a magyar export versenyképességét támogatja. (És ezzel sincs egyedül az MNB… 2008. óta egyfajta leértékelési verseny folyik a nagyhatalmak között saját devizájukat illetően minden fronton: dollár, jen, jüan… és végül euró).
Mi várható? És miért?
Térjünk rögtön a lényegre: szubjektív megítélésünk szerint a magyar gazdaságirányítás 290-300 forintos euró árfolyamnál érzi magát komfortosan. Ha tartósan 300 fölé gyengül a forint, akkor jön egy kis forint erősítő torna (aminek számtalan formája lehet még a kamatemelést megelőzően). Ha 290 forint alá megy az euró, akkor nyugodtan lehet tovább kamatot csökkenteni, szüksége van az exportnak az árfolyam támogatására.
Miért lehetünk biztosak abban, hogy nem lesz 330 forint az euró?
Biztosak persze nem lehetünk benne, de nézzük a valószínűségeket. A magyar államadósság 40%-a devizában van nyilvántartva. Így 10% forintgyengülés 4%ponttal megnöveli az államadósságot (ami manapság nagyon rosszul néz ki az adósságot finanszírozó befektetők számára), illetve 10%-kal megemeli a deviza adósság kamattörlesztésére fordított összeget (és így a költségvetési hiányt jelentősen megtolja). Ott van továbbá az a tény, hogy a forintban meglévő államadósságból további közel 25%-ot külföldi befektetők birtokolnak. Számukra a forint gyengülése a befektetésen elért nyereséget csökkenti (leszámítva a fedezett árfolyam pozíciókat). A forint gyengülése tehát a forintban kibocsátott államkötvényeken elvárt kamatot növelni fogja, mivel a külföldi befektetőket ez kompenzálja a megnövekedett árfolyam kockázatért.
Fentiekből adódóan, nem tudunk másra következtetni csak arra, hogy marad a 290-300 forintos árfolyamsáv az euróval szemben. Ha ez elmúlt 5 évre visszatekintünk, akkor jól látható, hogy 300 forint felett csak nagyon rövid ideig tartózkodott az árfolyam.
Eurót kell venni?
Nem. Amennyiben a logikánk helyes és a külső korlátok miatt (államadósság) nem maradhat tartósan 300 felett a forint árfolyam akkor többszörös veszteséget okoz az euróra váltás: egyrészt alacsonyabb az elérhető kamat, másrészt az átváltás jelentős költséget fog okozni.
Akkor mégis mit tegyünk a pénzünkkel?
Kilőttük a forintgyengülésre spekulálást. Ha forintban maradunk, akkor a következő lehetőségek vannak: (1) megszokjuk az alacsony kamatot és egészen addig nem heveskedünk, amíg az infláció feletti kamatot kapunk a bankban, (2) szétnézünk az alternatív lehetőségek között és olcsó, hatékony megtakarításként befektetési alapot választunk – feltéve, hogy ténylegesen sikerül megérteni milyen kockázattal jár ez.
Amennyiben rég halogatott ingatlan vásárlásunkat tervezzük végrehajtani és hitelre van szükségünk, akkor érdemes a történelmi mélyponton lévő kamat előnyeit kihasználva 5 éves kamatperiódussal hitelt választani. A kamatperiódus azt mutatja meg, hogy mennyi ideig fix a kamat. 5 éves kamatperiódussal a hitelfelvétel első 5 évében nem hat hitelünkre a kamatok esetleges emelkedése.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
