MNB alapkamat 0.90 % EKB alapkamat 0.00 % REGISZTRÁCIÓ

Mégis mit tegyek, kivegyem, vagy bent tartsam a pénzt a cégben?

  • 2017.01.27.
  • szerző: bankmonitor.hu

Mérhetetlenül sok cég van Magyarországon, ráadásul azon belül is magas aránnyal képviseltetik magukat a kisebb cégek. A szektor jelentős bevételt generál és az egyre jobban alakuló külső környezet miatt egyre égetőbb a kérdés, hogy mit kezdjünk a pénzükkel: kivegyük vagy sem. A kérdés eldöntése nem egyszerű feladat, de ha átnézik a gyűjtésünket, akkor sokkal könnyebben jutnak dűlőre.

Sokak számára nem csengenek ismeretlenül a hazai cégformák, gyakorta fordul elő, hogy nem egy egyszerű alkalmazottként, hanem cégtulajdonosként látjuk el ugyanazt a munkát. Számtalan indokkal (például adózással) magyarázhatjuk, hogy ennyire elterjedtek itthon a vállalkozások, most egy speciális témakört járunk körbe, méghozzá azt, hogy mihez kezdjünk a cégben képződött vagyonunkkal.

Itt azokra az összegekre gondolunk, amit nem fordítanánk a saját cégünk fejlesztésére, hanem saját befektetési vagy vásárlási célból, azt fel akarnánk használni. A következőkben kiderül számunkra, hogy nem egy egyszerű eldöntendő kérdésről van szó, vagyis nem lehet azt mondani, hogy csak a kivétel vagy a bent tartás lehet az egyetlen járható út. Mindenképpen mérlegelni kell és utána dönteni.

Az adófizetés elkerülhetetlen

Ha a saját pénzünket akarjuk felhasználni, de az a cégben képződött, akkor azt figyelembe kell vennünk, hogy a mostani szabályok szerint a 15 százalékos osztalékadót és a 14 százalékos (maximum 450 ezer forintos) egészségügyi hozzájárulást a kivételkor mindenképpen ki kell fizetnünk. Azt nem tudjuk, hogy a jövőben miként változnak az adószabályok, viszont a kivétel időzítésével átmenetileg az adófizetést későbbre kitolhatjuk.

Első ránézésre megérheti mindenképpen a vagyon cégen belüli tartása, mert 3,2 millió forintos összegig a pénz 29 százalékát is „elveszíthetjük”. Az eho felső korlátja miatt viszont ennél nagyobb összegnél a fizetési terhünk a 15 százalékhoz közelít. 10 millió forintnál már csak 19,5 százalék, addig 50 milliónál 15,9 százalék, amivel számolnunk kell. Kiváló motiváló tényező lehet a magas adóteher a profit megőrzésére a cégen belül, bár ennek mértéke a kivett vagyonnal arányosan csökken.

Rugalmasan használható a céges vagyon, de…

Egyáltalán nem kell úgy tekintetnünk a cégben hagyott vagyonra, mintha az nehezen felhasználható lenne. Amennyiben mi irányítjuk a céget, és netalántán 100%-os tulajdonosok vagyunk, akkor viszonylag tág keretek között rendelkezhetünk a cégben felhalmozott vagyonnal. Gondoljunk csak arra, ha cég nevére vásárolunk ingatlant, autót vagy telefont. Az egyensúlyra fokozottan ügyelni kell, mert ha túl sok ilyen célú kiadásunk van, akkor az egészségtelen kockázattal párosul, a NAV ugyanis egy idő után megtalálhat bennünket.

Nem árt ezt a költekezést határok közé szorítani, mert könnyedén beleeshetünk abba a csapdába, hogy úgy tekintünk a cégen belüli tőkére, mintha az teljesen a mi privát vagyonunk lenne. Ez magával hozza azt a következményt is, hogy nem megfelelő kockázatú pénzügyi döntéseket hozunk. Gondoljunk csak bele, hogy hagyományosan esetben nem sok keresnivalója van a cégben kockázatosabb befektetéseknek, így például egyes vállalati kötvényeknek, befektetési alapoknak és részvényeknek.

Ráadásul gyakran itt nem is állnak meg a cégvezetők, és a cégen belül tartott értékpapírokat arra használják fel, hogy pótlólagos finanszírozást szerezzenek. Tipikus példája ennek a lombard hitel, ami értékpapír fedezete mellett nyújt hitelt rövid távra a cégnek. Érdemes átgondolni, hogy valóban szükséges-e ilyen formában extra kockázatot felvállalni vagy inkább más megközelítés lenne a kifizetődő.

Igen ám, de mi van akkor, ha beüt a krach

Amikor jól megy a cég szekere, akkor hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, mi történik, ha a céggel mégis baj lenne. Azonnal nem gondolnánk rá, de ha a cégen belül tartjuk a vagyont, akkor az viseli a vállalkozás fenntartásából eredő normál kockázatokat. Így akár a teljes bent lévő pénz elúszhat, ha a cégünk becsődöl.

Kiemelt jelentősége van ennél a pontnál a cégformának. Az egyéni vállalkozások tulajdonosai és a betéti társaságok beltagjai korlátlan felelősséggel tartoznak a cég kötelezettségeiért, vagyis baj esetén mindenüket bukhatják. Ezért sem elvetendő azt a stratégiát követni, hogy ha a cégben felhalmozódik extra jövedelem, akkor azt arra fordítsuk, hogy magasabb tőkeigényű cégformát választunk, például kft-t. Utóbbinál a felelősségünk is korlátozott, így bizonyos mértékű vagyonvédelmet élvezhetünk.

Megkötik a kezünket a befektetéseknél

Talán az egyik legnagyobb különbség akkor adódik, ha saját pénzügyi céljaink elérése érdekében befektetésekre lenne szükségünk. Magánszemélyként egy sor kedvezménnyel találkozhatunk. Rögtön ott vannak a lakossági állampapírok, amelyek a nevükből adódóan is elérhetetlenek a cégek számára.

Továbbgondolva, ha mi biztonságos befektetést keresünk, de egyben a betéteknél magasabb hozamot szeretnénk, akkor ki kell vennünk a cégből a pénzt, különben csak a hagyományos állampapírokat vásárolhatjuk meg. Csak egy példa, az egy éves kamatozó kincstárjegy 2,25 százalékos hozamot ad, míg az egy éves hagyományos diszkont kincstárjegy mindössze 0,23 százalékot. Csak itt 2 százalékpont a veszteségünk.

További érvágás, hogy a befektetéseken elért hozam adóköteles (a legtöbb esetben 15 százalékos kamatadóval találkozunk), amit magánszemélyként egy tartós befektetési számla megnyitásával könnyedén lenullázhatunk. Ehhez csak a nyitás évét követő 5 évig nem szabad hozzányúlnunk a számlához (3-5 év között 10 százalékos az adóteher). Cégek viszont nem nyithatnak TBSZ-t, cserébe viszont nem is kell kamatadót fizetniük, hiszen a kamat és pénzügyi eszközökből származó jövedelmeket a társasági adó formájában fizetik meg, ami egységesen 9 százalékos 2017-től.

Két egymásnak ellentétes hatást láthatunk. Egyrészt a pénzügyi eszközök nagyobb része csak magánszemélyként érhető el, másrészt viszont ha nem TBSZ-ben gondolkozunk, vagy csak rövidebb időtávban, akkor a cégen belül tartott vagyon adózási oldalról is jobbnak tekinthető. És a magasabb hozamcéljainkat sem kell feltétlenül feladni, a bankok és a befektetési szolgáltatók is tárt karokkal várnak bennünket, ha a céges vagyont gyarapítanánk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Szakértői cikkek

Mobilfizetés

Szakértői cikkek

Vállalatfinanszírozási hírek

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

A Bankmonitor Csapata

Blogajánló

  • Lakásfókusz

    Már az irodában is otthon érezhetjük magunkat

    A munkahelyünkre igencsak ritkán gondolunk úgy, mint egy nyugodt, otthonos helyre, ahová a kötelességeinken túl is szívesen járunk be. Ezen kíván változtatni a myhive nevű vadiúj irodamárka, amely az otthonos megvalósítást ötvözi a modern irodák sajátosságaival. A márka nemrég debütált Magyarországon, aminek köszönhetően öt irodaház is teljesen átalakul.