Szeptemberben minden hiteltípus iránt jelentősen visszaesett a kereslet, akár az előző hónaphoz, akár az előző év azonos időszakához viszonyítunk. A lakáscélú és a szabad felhasználású lakáshiteleknél 38% felett volt éves alapon a csökkenés, míg a személyi hiteleknél 16% volt ugyanez. Eközben a hitelek tovább drágultak, így a lakáshitelek átlagos kamata már 9,27 százalék volt szeptemberben. A Bankmonitor szakértői szerint a drágulás miatt mind fontosabb, hogy az igénylő megtalálja a számára elérhető legkedvezőbb ajánlatot, mert az egyes bankok árazásában jelentős különbségek vannak.
Az MNB friss statisztikái szerint az újonnan felvett lakáshitelek átlagos kamata 9,27% volt szeptemberben, ami 0,82%-kal magasabb az augusztusinál, míg az egy évvel korábbi értéknek (4,57%) több mint duplája. Eközben az újonnan kötött lakáshitel szerződések értéke szeptemberben 79,3 milliárd forint volt, ami 16,7 milliárddal marad el az augusztusi (96 milliárd Ft), illetve 49,3 milliárd forinttal a 2021. szeptemberi értéktől (128,6 milliárd Ft). Ez éves szinten pedig 38,3%-os visszaesés.
A szeptemberben kötött lakáshitel-hitelszerződések kamatfixálása csaknem teljes egészében éven túli volt, az átlagos hossza pedig 136 hónap, vagyis 11,33 év volt. A Bankmonitor szakértői szerint ez nem is meglepő, hiszen a lakáshitelpiacon korábban is a 10 éves kamatperiódusú termékek domináltak, ám egyre többen választják a végig fix kamatú konstrukciókat. Ennek oka lehet a kamatkockázat csökkentésére való törekvésen túl az is, hogy a 10 éves kamatperiódusú és a végig fix kamatú hitelek költségei között nagyrészt eltűnt a különbség, így a későbbiekben még inkább ez utóbbiak térnyerése várható.
A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél némileg kisebb drágulást (0,7%) mért havi alapon az MNB, míg éves szinten 3,82% volt az emelkedés, így szeptemberben már 9,81%-os átlagos kamattal lehetett hozzájutni ezekhez. Ennek következtében mindössze 0,54 százalékpont volt szeptemberben a különbség a lakás- és a szabadcélú jelzáloghitelek költségei között, miközben egy évvel korábban még 1,29% volt ugyanez.
A szabad felhasználású hitelekből is kevesebb fogyott: 2021. szeptemberében 5,8 milliárd forint volt a folyósított összeg, míg egy évvel korábban 9,5 milliárd Ft-ot fizettek ki a bankok, ami 39%-os csökkenést jelent.
Itt hasonlíthatod össze a hazai bankok ajánlatait:
– Személyi kölcsön kalkulátor
– Szabad felhasználású jelzáloghitel kalkulátor
– Lakáshitel kalkulátor
– Babaváró hitel kalkulátor
17,2%-os átlagos kamattal lehetett személyi hitelhez jutni szeptemberben, ami havi alapon 0,43%-kal nőtt, míg éves alapon 4,89% volt a drágulás. A drágulás ellenére a személyi hitelek folyósítása kisebb mértékben esett vissza: a szeptemberi, 39 milliárd forint mindössze 7,3 milliárd forinttal marad el a 2021. szeptemberi 46,3 milliárdtól, ami a jelzáloghitelekhez képest lényegesen visszafogottabb, 15,7%-os keresletcsökkenést jelent.
A Babaváró támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott hitelek új szerződéses összege 2022. szeptemberben 32 milliárd forint volt, ami az előző hónaphoz képest 4 milliárd forinttal kevesebb, vagyis még ennél a támogatott terméknél is erős lassulást láthatunk.
Hirdetés
Hirdetés
Mi az oka a visszaesésnek?
A lakáshitelezés szorosan összefügg a lakáspiaci trendekkel, így mivel a Duna House statisztikái szerint 2022. szeptemberében 22 százalékkal kevesebb használt lakás cserélt gazdát az országban, mint egy évvel korábban, a hitelek iránti kereslet megcsappanása is borítékolható volt. A kereslet visszaesése több tényező együttes hatásának tudható be: az emelkedő lakásárak és a dráguló hitelek mind több potenciális vásárlót bizonytalanítanak el, de az is gondot okoz, hogy egyre nagyobb jövedelem szükséges azonos hitelösszeg felvételéhez.
A trend az elkövetkező hónapokban folytatódhat, ugyanis a Bankmonitor lakáshitel kalkulátora által vizsgált tíz hazai bank esetében a hitelek további drágulása figyelhető meg szeptember óta, miközben a pénzügyi és gazdasági bizonytalanságok fokozódtak, például sokan azóta kapták csak kézhez a megemelt rezsiszámláikat. Az infláció eközben éves alapon szeptemberben már elérte a 20,7 százalékot, ennek következtében a keresetek vásárlóértéke drasztikusan csökken, ami ugyancsak nem erősíti a hitelfelvételi kedvet.
Ahhoz, hogy a trend megváltozhasson, csökkennie kell az inflációnak, ami a hiteleket is olcsóbbá teheti, ha pedig ez a jelenleginél alacsonyabb lakásárakkal párosul, akkor az komoly lökést adhat az ingatlan- és a lakáshitel piacnak egyaránt.
