6000 milliárd forint fölé, történelmi csúcsra emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége 2018 végére Magyarországon, ami 18,7%-os növekedés egy év alatt. GDP arányosan nézve ez közel 14,9%, ami az európai rangsorban a hatodik legrosszabb mutató. A Bankszövetség elemezte a helyzetet, és számos javaslattal állt elő a jogalkotók számára, amelyek közül összegyűjtöttük azokat, amelyek a legnagyobb hatással lehetnek az életünkre.
1. Készpénzkorlátozás 500 ezer Ft összeghatár felett
A Bankszövetség egyik javaslata a készpénzhasználat korlátozása az 500 ezer Ft-ot meghaladó tranzakciók esetében, ami jelentős szigorítást jelentene a jelenlegi 1,5 millió Ft-os limithez képest. Azt maga a Bankszövetség is elismeri, hogy a korlátozást már most is nehéz betartatni, ám ezzel kapcsolatban is vannak javaslataik. Az egyik ilyen a készpénzhasználat korlátozásának egybekötése a nyilvántartáshoz kötött és különösen nagy pénzforgalmat generáló adásvételekkel, mint amilyen például az ingatlan- és autóvásárlás. A Bankszövetség azt is jó ötletnek tartaná, ha a számlaadási kötelezettséghez hasonlóan ellenőriznék az 500 ezer Ft feletti összegek elektronikus úton történő kifizetését. A szankció pedig szerintük akár az összeghatár feletti készpénzes adásvételek érvénytelenítése is lehetne, ami biztosan erős motivációs erővel bírna.
A készpénzes összeghatár leszállítása azért lehet hatékony, mert statisztikák szerint a kártyát elfogadó helyeken is mindössze 16%-os a bankkártyás fizetés aránya, ráadásul az is látszik, hogy 15-20 ezer forintos vásárlási összegig nő a kártyás fizetés gyakorisága, majd e fölött ismét csökken. Ez utóbbi trendet lehetne megfordítani a limit leszállításával.
A készpénzállomány visszaszorításával sok országban próbálkoznak és próbálkoztak korábban is, ám a megoldások nagyon különbözőek. Portugáliában és Franciaországban például a cégek és magánszemélyek közötti tranzakciók esetében 1000 euró felett már kötelező az utalás, míg Belgiumban és Olaszországban 3000 euró, Horvátországban 15 ezer euró, Csehországban kb. 14 ezer euró, Romániában 2100 euró a limit. (Külföldiek esetében általában magasabb plafont határoznak meg.)
Hirdetés
Hirdetés
2. Kötelező elektronikus fizetés maghatározott árbevétel fölött
Kötelezővé tenné az elektronikus – kártyás vagy számlás – fizetési lehetőség biztosítását a kereskedők számára bizonyos árbevétel felett.
3. Az online pénztárgéppel rendelkezők számára kötelező lenne a kártyaelfogadás
Egy ilyen lépéssel a kártyát elfogadó üzletek jelenlegi 30%-os arányát lehetne jelentősen növelni.
4. Megszüntetnék vagy csökkentenék az ingyenes készpénzfelvétel összeghatárát
A Bankszövetség megszüntetné a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget, vagy legalább 50 ezer Ft-ra csökkentené annak felső összeghatárát a jelenlegi 150 ezer Ft-ról. Ugyanis az ingyenesség bevezetésének hatására a 2011-es 60 milliós csúcsról 2018 végére 54 millióra csökkent a készpénzfelvételek éves darabszáma, ám az érték eközben 2900 milliárdról 4100 milliárd forintra emelkedett. Ez jól mutatja, hogy az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége önmagában is erősíti a készpénzhasználatot. A kötelező ingyenesség eltörlése persze nem jelenti azt, hogy a bankok nem kínálhatnának a jövőben ilyet, mint ahogy most is van olyan bankszámla, ami 2 évig teljesen ingyenes.
5. Olcsóbban lehetne elektronikusan befizetni a sárga csekkeket
Jelenleg a sárga csekket kapók 54%-a minden esetben készpénzben fizeti a közüzemi számláit, ami különösen azért érdekes, mert a bankkártya tulajdonosok harmada is így jár el. Mindössze 29% azoknak az aránya, akik kizárólag utalással vagy bankkártyás fizetéssel egyenlíti ki az ilyen számláikat. A Bankszövetség ezért azt javasolja, hogy a csekkek kártyás vagy utalásos rendezése minden esetben olcsóbb legyen, mint a postai befizetés. Lehetne is miből kedvezményt adni, hiszen a csekkhez jelentős kezelési költség társul, ami elektronikus fizetés esetén nem indokolt. Ehhez azonban meg kell szüntetni a fizetési nemek közötti különbségtétel tilalmát, így a készpénzmentes tranzakciókat pénzügyileg is jutalmazni lehetne.
6. Készpénzes jövedelem megszüntetése
Több régiós ország vezette be az elmúlt években törvényileg, hogy a munkáltatók kizárólag utalással fizethetik ki alkalmazottaikat. Ilyen szabályozás van például Horvátországban, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovina egy részében. A tanulmány a feketegazdaság visszaszorulását az intézkedés hatására a GDP 0,1-0,3%-ra teszi a vizsgált régiós országokban.
7. A készpénzes nyugdíj megszüntetése
A Bankszövetség szerint célszerű volna az újonnan nyugdíjba vonulókat jogszabályban kötelezni arra, hogy a nyugdíjukat 2020-tól már nem kérhetik címre, postán, készpénzben, kizárólag számlára történhet a járadék kifizetése. Ennek oka az, hogy miközben az aktív korosztály 80%-ának van bankszámlája, a nyugdíjban lévőknél ez a szám csupán 62%, ugyanis a munkavállalók 18%-a nyugdíjba vonuláskor megszünteti a bankszámláját.
Bankmonitor tipp: a készpénz melletti legfontosabb érv általában a magas bankszámlaköltség szokott lenni. Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie, hiszen számos bank kínál ingyenes számlavezetéssel számlát, igaz, ez nem jelent teljes ingyenességet, hiszen a tranzakciókért díjak ettől még lehetnek. A CIB ECO bankszámla – Bankmonitoron keresztüli igénylés esetén – ezért különleges, hiszen ennél 2 évig nem csak a számlavezetés, hanem a bankkártya is ingyenes, mint ahogy az utalásokért, az állandó és csoportos beszedési megbízásokért sem kell fizetni.
Ha megnéznéd, hogy személyes bankolási szokásaiddal melyik bankszámla számodra a legkedvezőbb, akkor hasonlítsd össze az ajánlatokat a Bankmonitor Bankszámla Kalkulátorral.
