A reálkamat gyakorlatilag egy hitel, vagy megtakarítás kamatának és az infláció értékének a különbsége. Azt mutatja meg, hogy az éves áremelkedéshez képest hogyan alakul egy hitel éves költsége, vagy épp egy befektetés nyeresége. Az MNB várakozása alapján a reálkamat nagysága emelkedni fog az elkövetkező időszakban, ami hatással lesz a pénzpiac valamennyi szereplőjére: hiteligénylők, befektetők, bankok számára tehát egyaránt fontos ez a változás.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás háttérbeszélgetést tartott a jegybank november 16-ai kamatemelési döntését követően. Ezen a beszélgetés többek között elhangzott az alábbi kijelentés is:
… a reálkamatok magasabbak lesznek feltörekvő régióban, mint a válság előtti időszakban voltak…
Miért lehet lényeges a reálkamatok emelkedése a magyarok számára? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Hirdetés
Hirdetés
Mi is az a reálkamat?
A reálkamat a piaci kamatok, hozamok és az inflációnak a különbözete. (Ez a piaci kamat lehet egy hitel kamata, egy betéti kamat, vagy épp egy állampapír hozama is.) Ebből megtudhatjuk, hogy mekkora – az éves áremelkedést meghaladó – felárat kaphatunk a befektetésünkre, vagy kell fizetnünk épp a kölcsönünk után.
Ez természetesen egy nagyon lényeges mutató, hiszen teljesen más megvilágításba helyezheti például egy befektetés hozamát. Ugyanis még egy magas nominális kamat mellett is előfordulhat az, hogy a reálkamat negatív. Ez pedig azt jelentené, hogy a befektető megtakarítása lejáratát követően nem tudná a kamatokkal növelt összegből még azt az árucsomagot sem megvásárolni, amelyre a befektetett összeg elég lett volna a megtakarítás indulásakor.
A negatív reálkamatok korszakát éljük
A reálkamatok fokozatosan csökkentek az elmúlt években hazánkban. (Ez igaz mind a megtakarításokra, mind a hitelekre.) Ha a 10 éves futamidejű állampapírok referencia hozamából indulunk ki, akkor elmondhatjuk, hogy már 2019-ben negatív lett a reálkamat. Sőt a 2021-es évben a reálkamat értéke -3,61%.
A Bankmonitor lakáshitel kalkulátora alapján a legolcsóbb 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata is az infláció alá süllyedt az idei évben. Sőt novemberre a reálkamat mértéke -3,06%-os értéket ért el a lakáskölcsönök esetében is.
A reálkamatok alakulására több tényező is hatott az elmúlt években: 2015 és 2018 között az infláció gyakorlatilag 0 közeli értékről megemelkedett a 3%-os célérték közelébe. Ez természetesen a reálkamatok csökkenésének irányába hatott. Ezzel párhuzamosan a hitelkamatok is elkezdtek csökkenni. Ekkor érkezett meg a járványhelyzet, amely jelenleg egy komoly emelkedő inflációs környezetet eredményezett, októberben az éves átlagos áremelkedés mértéke elérte a 6,5%-ot, a hitelköltségek azonban eddig még nem követték le érdemben az inflációs környezet megváltozását.
Milyen értékhez képest emelkedhetnek a reálkamatok?
Egy ilyen átmeneti helyzetben, amikor kifejezetten az infláció csökkentése a cél, jó megoldás az irányadó kamatok – alapkamat, egyhetes betéti kamat – emelése. Ez természetesen együtt jár azzal is, hogy a reálkamatok emelkednek. A jegybank véleménye alapján azonban a reálkamatok emelkedése nem átmeneti lesz. A járványhelyzet elmúltával magasabb reálkamat-környezetben kell a magyar gazdaságnak tovább működnie. Vagyis valamilyen mértékű átrendeződésre hosszú távon is számítani kell.
Mi volt a helyzet közvetlenül a járványhelyzet előtt?
A változás lehetséges forgatókönyvének feltérképezéséhez érdemes alaposabban megvizsgálni a járvány kitörése előtti helyzetet: 2019-ben az infláció mértéke 3,4 százalék volt, a 10 éves állampapírhozamok értéke 2,47%, míg a legolcsóbb, egy évtizeden át fix kamatozású lakáshitelek THM értéke 4,08%.
Mi várható hosszú távon?
A jegybank véleménye alapján a magasabb reálkamatok a járványhelyzet elmúltával, a gazdaság helyreállását követően is velünk maradnak. Ez az állapot a piaci kamatok emelkedésével és az infláció érdemi csökkenésével is elérhető. A járvány előtti állapotokból kiindulva azonban inkább a piaci hozamok, kamatok emelkedésére lehet számítani.
Az infláció ugyanis 2019-ben 3,4 százalék volt, a jegybank célértéke a 3 százalék. (Ettől egy 0,5-1 százalékpontos eltérés felfelé, vagy lefelé még átmenetileg elfogadható.) Vagyis reálisan az infláció nem lesz jelentősen kisebb a 2019-es értékénél.
Mindezekből az következik, hogy a reálkamatok érdemi emelkedése a piaci kamatok emelkedésétől várható. Ez természetesen a megtakarításokra és a hitelekre egyaránt igaz lehet.
Mit jelenthet ez a hétköznapokban?
- A reálkamatok érdemi emelkedése azt jelenti, hogy a piaci hozamok az inflációhoz képest emelkedni fognak. Ez a változás várhatóan hosszabb távon is, a járvány teljes lecsengését követően is velünk marad.
- A reálhozamok emelkedése a járványt megelőző időszakból kiindulva – 2019-re érvényes állapot alapján – nagyobb eséllyel eredményezheti a piaci kamatok, hozamok emelkedését, mint az infláció mérséklődését.
- Ez a befektetők számára azt jelentheti, hogy várhatóan hosszabb távon is magasabb lesz a reál és nominális hozam hazánkban. Vagyis a betéteken, befektetéseken elérhető nyereség emelkedni fog.
- Ugyanakkor a hitelfelvevők számára mindez azt eredményezheti, hogy növekednek a hitelkamatok, ami a havi törlesztőrészletek emelkedését maga után vonná. (Természetesen a kamatemelkedés a meglévő hiteleknél nem azonnal megy végbe: kizárólag a kamatperiódus fordulójakor, az akkor érvényes piaci állapotok alapján árazódnak át a már meglévő kölcsönök.)
