A jelenlegi kamatkörnyezetben a megtakarításokon elérhető nyereség eléggé alacsonynak tekinthető. Sokan éppen ezért inkább otthon tartják a pénzüket, vagy épp nem is takarítanak meg, elvásárolják a teljes fizetésük. De mikor mondhatjuk azt bármilyen megtakarításra, hogy az sikeres? Ennek jártunk utána.
Mindenképpen érdemes megtakarítani!
A jelenlegi kamatkörnyezetben sokszor elhangzik: minek tegyük félre a pénzünk, hiszen az nem termel elég nyereséget. Gyakran érvként merül fel az is, hogy az inflációt el kell érnie mindenképpen a befektetésünk hozamának. Ha ennél kisebb a nyereségünk, akkor jobban megéri ma elkölteni a jövedelmünk, hiszen később a befektetett pénzünkért – még a nyereséggel növelten is – kevesebb árut tudnánk vásárolni, mint jelenleg.
Ez az állítás önmagában igaz is, azonban nem azért spórolunk feltétlenül, hogy a félretett pénzünk értéke megnövekedjen. Általában azért teszünk félre pénzt, hogy később a jövőben egy olyan dolgot – autó, ingatlan – meg tudjunk vásárolni, amelyre jelenleg nincs elég pénzünk. Sokan pedig azért tesznek félre, hogy később ki tudják pótolni lecsökkenő jövedelmüket, például valamilyen nyugdíj-megtakarítással idős korukra gyűjtenek.
Mindenki, aki teheti – sajnos nem mindenkinek a jövedelme teszi ezt lehetővé – az spóroljon, tegyen félre egy összeget. Ez teremt később lehetőséget álmaink eléréséhez. Sőt adott esetben – például egy válság idején – kisegíthet átmeneti anyagi nehézségekből is.
Az így összegyűlt pénzt pedig érdemes lehet befektetni, kérdés azonban, hogy milyen hozamot várjunk el a megtakarításunktól? Többféle véleménnyel, elképzeléssel is találkoztunk az évek során.
Hirdetés
Hirdetés
Mindegy mennyi a nyereség, csak pozitívan jöjjünk ki a dologból
Ezen elv alapján teljesen mindegy, hogy mibe fektetjük a pénzünk, csak lejáratkor nominálisan többet érjen a pénzünk. Ha a befektetés alternatívája ténylegesen az, hogy otthon a párnánkban tartjuk a pénzünk, akkor teljesen jogos ez az elgondolás. Befektetés nélkül nem lesz semmi nyereségünk, ennél pedig bármekkora pozitív szám már többletet jelent.
Fontos azonban egy befektetés kiértékelésénél a járulékos költségeket is figyelembe venni. Ha egy betétlekötést veszünk példaként, akkor nem szabad megfeledkeznünk a bankszámlához kapcsolódó díjakról, pénzünk befizetésének és elutalásának költségéről sem. Amennyiben a betét kamata nem termeli ki ezeket a költségeket, akkor már nem éri meg lekötni a megtakarításunk.
Az elképzelés nagy hátránya, hogy nem tudja kezelni a befektetések kockázatát. Azoknál a megtakarításoknál, amelyeknél a befektetés időpontjában a hozam nem ismert nem is tudjuk előre megmondani, hogy mennyi pénzünk is lesz a jövőben.
A hozam haladja meg az éves infláció nagyságát
Jogos igényünk lehet, hogy a pénzünkért a befektetés lejáratakor legalább azt az árucsomagot meg tudjuk venni, mint jelenleg. Ez a befektetés jó alternatívája lehet a fogyasztásnak, a pénz elköltésének. Ugyanakkor ez a megközelítés sem tudja kezelni a kockázatokat. Ha nem tudjuk előre mennyit keresünk pontosan a befektetésen, akkor nehezen tudjuk összehasonlítani az inflációval. Ráadásul az átlagod áremelkedés nagyságát sem tudjuk előre, emiatt csak két várható, tervezett értéket tudunk összehasonlítani.
A hozam haladja meg az adott piacon elérhető átlagos nyereséget, a referenciahozamot
Számos megtakarításnál szerepel egy referencia mutató, ez a adott befektetés célpiacán elérhető átlagos hozamot kívánja bemutatni. Ezeknél a befektetéseknél az egyik alapvető cél, hogy a referencia hozamnál nagyobb profitot termeljen.
Ezen elképzelés alapján például egy magyar tőzsdei részvényeket vásárló befektetési alap akkor tekinthető jónak, ha a BUX indexnél – Budapesti Értéktőzsde legnagyobb részvényeinek árfolyammozgását leíró mutató – jobban teljesít. Ekkor ugyanis többet keresünk a befektetésünkkel, mint amennyit a magyar tőzsdén átlagosan lehetne.
Ezzel azonban még mindig nem tudtunk meg semmit arról, hogy a többi adott piacon befektető megtakarítási formával – például a több magyar tőzsdei részvényeket vásárló befektetési alappal – mennyi nyereséget érhettünk volna el. Ráadásul nem is biztos, hogy nyereségünk lenne, a referencia mutató éréke negatív is lehet és a fentiek alapján egy befektetést akkor is jónak kell tekintenünk, ha azon veszteséget szenvedtünk el. Az egyetlen elvárás, hogy az kisebb mértékű legyen, mint amit a referencia mutató alapján az adott piacon átlagosan veszíthettünk volna.
Hasonlítsuk össze a befektetésünket a hozzá hasonló megtakarításokkal
Jó megközelítés lehet az is, ha egy adott befektetést teljesítményét a hozzá leginkább hasonló többi megtakarítással hasonlítjuk össze. Például egy fél éves betétet érdemes a többi bank hasonló futamidejű lekötéseivel összehasonlítani. Amelyik a legmagasabb kamatot kínálja az lenne a legjobb számunkra.
Itt is felmerülhet azonban az a probléma, ami korábban: attól mert az egyik befektetés jobban teljesít a hasonló konstrukcióknál még nem biztos, hogy nyereséget érhetünk el vele. Elképzelhető egy válság idején, hogy a részvények árfolyama általánosságban csökken, emiatt aki ilyen befektetést választott annak a pénze kevesebbet fog érni. Persze az persze egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit veszíthet.
Célok és a kockázatok alapján érdemes választani
Mindegyik elképzelésnek megvan a maga igazságtartalma. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a befektetés kiválasztásakor először saját céljainkkal legyünk tisztában. Emellett mérjük fel mennyire tudnánk elviselni a kockázatot, ha pénzünk értéke – akár csak rövid távon is – csökkenne.
Ez alapján már meg tudjuk mondani milyen típusú befektetések lehetnek érdekesek számunkra. Amikor pedig kiválasztjuk a hasonló konstrukciók közül azt az egyet, amibe a pénzünk betennénk, akkor már érdemes a fenti szempontokat is figyelembe venni. Jobban teljesít-e az adott konstrukció – általában, az elmúlt időszakban – a piaci átlagnál, vagy épp a versenytársainál. Ténylegesen nyereséget lehetett-e vele elérni az elmúlt időszakban.
A különböző megtakarítás típusok, egyedi befektetések közül azonban elég nehéz választani, érdemes szakemberhez fordulni,
