Betöltés
loading

Mit tegyek a befektetéseimmel a válság közepén?

Befektetési alapokban, nyugdíjpénztári és biztosítási megtakarításokban található közel 8 000 milliárd forintnyi lakossági vagyon. Ez több, mint a teljes pénzügyi megtakarításunk 20%-a. Ezen vagyon gazdái keresik most a jó választ arra a kérdésre, hogyan dönthetnek okosan egy soha nem látott válsághelyzetben. Jelen írásunkban összefoglaljuk az általános hibákat és a javasolható stratégiákat.

Miért páratlan a mostani válság?

2008-ban egy nagy pénzügyi válság rázta meg a világot, mely a túlzott jelzáloghitelezéshez, a túlfűtött ingatlanpiachoz és az egészségtelen pénzügyi termékekhez kapcsolódott. Ez színtisztán pénzügyi válság volt, mely természetesen negatív hatást gyakorolt a gazdaság minden szereplőjére, és a világ szinte minden országában hosszabb-rövidebb időre recessziót okozott.

Ma egy olyan válságot élünk meg, ahol egy járvány terjedése blokkolja a normál életet. A gazdasági szereplők, vállalatok egy része kénytelen leállni, mert a korlátozó intézkedések miatt a dolgozók nem tudnak eljutni a gyárba, vagy az alapanyag nem érkezik meg a világ túloldaláról. Ahogy az amerikai jegybank, a FED-elnöke fogalmazott: soha nem éltünk meg hasonló válságot. Olyan tényezőket kell előre jelezni érdemi bizonytalanság mellett, melyek nem pénzügyiek és nem gazdaságiak. Mindazonáltal – ahogy Kína és Dél-Korea példája mutatja – a járvány legyőzhető, és biztosak lehetünk benne, hogy idővel Európa és az USA is meg fog vele birkózni.

Pánik, vagy csak a megszokott visszaesés, amit a tőzsdéken látunk?

A tőzsdékre pillantva az láthatjuk, hogy az USA és Európa meghatározó részvényindexei egyaránt 30-40% közötti mértékben estek. Az összehasonlítás kedvéért: az átlagos tőzsdei visszaesés 35% körül alakul a nagyobb válságok során. Nem reagált tehát most sem másképpen a tőkepiac, mint a történelem korábbi válságai során.

Láttunk azonban néhány olyan napot, amikor a 10%-os tőzsdeindex-csökkenést ugyanilyen mértékű emelkedés, majd újbóli csökkenés követte. Leegyszerűsítve: azok a kevésbé tapasztalt befektetők, akik az elmúlt 11 évben – ennyi ideig tartott a szinte töretlen tőzsdei szárnyalás a 2008-as válságot követően – kezdték el pénzüket befektetési alapban, vagy nyugdíjmegtakarítási termékekben elhelyezni, egy olyan tűzijáték közepén érezhetik magukat, ahol nem tudni, hogy a következő petárda hol és milyen színeket kilőve robban fel.

Mit NEM érdemes tenni?

A 2008-as válság nagy tanulsága az volt, hogy azok, akik a 35-40%-os zuhanást követően pánikhangulatban eladtak és visszatértek a bankbetétekhez, nagyon hosszú évek alatt kereshették meg újra az elvesztett pénzüket. (Már, ha egyáltalán sikerült az nekik!)

Akik nem éltek még át hasonlóan jelentős válságokat, azokat sokkolhatja, hogy a számlaegyenlegükön 1, 2,  5 vagy még több millió Ft-tal lecsökkent megtakarításuk értéke. Ezt már lelkileg is nehéz feldolgozni, így minden adott ahhoz, hogy megfontoltság nélkül, pániktól vezérelve döntsünk.

Az alapkérdések, melyekre mindenképpen választ érdemes kapnunk, mielőtt bárhogy is döntenénk:

1. A pénzügyi megtakarításaim mekkora része van kockázatos befektetésekben?
2. Meg tudtam őrizni a megtakarítási képességemet, vagy rövid-közép távon, azaz pár hónapon, 1-2 éven belül szükségem lehet a kockázatos befektetésekben álló pénzre?
3. Aktívan kezelt befektetéssel rendelkezem, azaz szakemberek folyamatosan figyelik a piaci változásokat és ez alapján döntenek a rájuk bízott pénzről?
4. Aktívan kezelt befektetések esetén is érdemes megvizsgálni – ha eddig még nem tettük volna meg -, hogyan teljesített a korábbi válság alatt a befektetéseimet kezelő csapat.

Van egy általánosan rossz kérdés is: pozitívban vagyok még, vagy már veszteséget mutat az egyenlegem? Soha nem az határozza meg ugyanis az aktuális befektetésünk jövőjét, hogy éppen +20%-ban, vagy -20%-ban vagyunk. A pénzügyi és gazdasági kilátások higgadt mérlegelésére van szükség, ami a mai helyzetben egészen biztosan kiegészül a járvány terjedésének előrejelzésére vonatkozó professzionális elemzések tanulmányozásával is.

A média a saját hírei, saját tartalmai iránti érdeklődés fenntartásában érdekelt, így egyáltalán nem biztos, hogy pusztán a hangzatos címszavakból sikerül kialakítani magunkban egy legalább többé-kevésbé objektív jövőképet, ami alapján jó döntést hozhatunk.

Ha kellő megfontoltsággal választottuk ki a befektetésünket, akkor a pánikhangulatban meghozott döntések helyett érdemes a szaktudásban bízni. És nem felejthetjük el azt sem, ha adóoptimalizált struktúrát választottunk – legyen az akár TBSZ, NYESZ, nyugdíjpénztár, vagy biztosítás -, akkor a pánikszerű eladásunk – és pénzkivonásunk hatására – elveszíthetjük az összes megszerzett adóelőnyt. Ez az adóelőny egyébként a megtakarított forintunkra vetítve jelentősen tompíthatja a kedvezőtlen árfolyamváltozások fájdalmas hatását.

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

Kapcsolódó tartalmak

Személyi kölcsön az OTP Banknál? Mutatjuk a havi törlesztőket

Megmutatjuk, mekkora havi törlesztőkre számíthatunk akkor, ha Magyarország legnagyobb bankjánál, az OTP-nél veszünk fel személyi kölcsönt. A személyi kölcsönöket a szabad felhasználás és a gyors ügyintézés teszi igazán vonzóvá, emellett...

dollár

Hogyan válasszam ki életem első befektetési alapját?

Előző cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miként keresheted meg kezdő befektetőként életed első alapkezelőjét, akire jó esetben hosszú távon is rábízhatod befektetni való pénzeszközeid. Most az első...

Blogajánló