loading

Mit töltsünk, hogy töltsünk? Hitelkérelem-kisokos a Széchenyi Hitelhez (2. rész)

Amikor egy vállalkozás hiteligénylést nyújt be, akkor kritikus pont a szükséges dokumentumok megfelelő kitöltése, máskülönben már itt elbukhat a dolog. Korábban már foglalkoztunk a legfontosabb tudnivalókkal a Széchenyi Kártya válságkonstrukcióival kapcsolatban, most azonban a sablonok kitöltéséhez és a szükséges dokumentumok összegyűjtéséhez szeretnénk néhány jótanáccsal szolgálni.

Cikkünk első részében megpróbáltuk összeszedni a legfontosabb tudnivalókat a Széchenyi Kártya válságkonstrukciói iránt érdeklődő, hitelt felvenni szándékozó vállalkozásoknak.  Eljutottunk odáig, hogy a Kavosz honlapján hogyan találjuk meg azokat a kérdőív-sablonokat, amelyeket ki kell töltenünk, illetve azoknak a dokumentumoknak a listáját, amelyeket össze kell gyűjtenünk. Cikkünk második részében a sablonok kitöltéséhez és a szükséges dokumentumok összegyűjtéséhez szeretnénk néhány jótanáccsal szolgálni.

Fontos a rendezett háttér

A hiteligénylő dokumentumok számos kitöltendő adata között sokaknak megakad a szeme, amikor nyilatkozni kell a vállalkozás végső magánszemély tulajdonosairól. Vagyis azokról a személyekről, akik végső soron a kedvezményezettjei lesznek majd a bank által nyújtott, államilag támogatott hitelnek. Jó esetben a tulajdonosok listája már a társasági szerződésből (bt, kft., zártkörűen működő részvénytársaság esetén mindenképpen) kiderül, de ha ezen a listán nemcsak magánszemélyek szerepelnek, akkor bizony a cég formájában működő tagok, részvényesek alapszerződéseit is elő kell venni, egészen addig, amíg a lánc végén eljutunk az összes magánszemélyhez. (Vagyis offshore hátterű céggel nem is érdemes Széchenyi Kártya-hitelkonstrukcióra pályázni.)

A végső tulajdonosok adatait nemcsak a pénzmosásról szóló jogszabályok miatt kérik el a bankok, hanem azért is, mert a Széchenyi Kártya feltételrendszere szerint a vállalkozás legalább 50%-át birtokló magánszemélyeknek készfizető kezességet kell majd vállalniuk a felvett kölcsön után. Több tulajdonos esetén célszerű is jó előre leegyeztetni egymás között a tagoknak, hogy ki és miért hajlandó vállalni a kezes szerepét.

Más okból sem mindegy, hogy kik is az azonosított végső magánszemély tulajdonosok: a hitelminősítés során ugyanis nagyon sokat nyom majd a latban, hogy az ő vállalkozói múltjukban vannak-e sötét, vagy akár csak szürke foltok. A különböző céges adatbázisok segítségével ugyanis percek alatt kiderül, hogy melyikük volt már tulajdonos vagy ügyvezető más, korábban felszámolás alá került vállalkozásban. Egy-egy esetet még talán ki lehet magyarázni, de az, akinek több vállalkozása került a már felszámolás sorsára (akár úgy, hogy előtte nem sokkal tulajdonost váltott a cég) az egyébként makulátlan vállalkozásával is kevés eséllyel jut bankhitelhez.

Kerüljük az időrabló hiánypótlást!

A Széchenyi Kártya hitelek igénylőlapjának másik nehéz fejezetét a különböző kiegészítő gazdálkodási adatok jelentik. Hiszen egy éves beszámolót még csak előhúz az ügyvezető a fiókjából, de egy tárgyidőszaki  főkönyvi kivonatot már nehezebben tud előkeríteni, legfeljebb a könyvelő segítségével. A kitöltendő adatok között pedig vannak olyanok, amelyeket szakértő segítség nélkül igencsak időigényes produkálni. Ráadásul nem ajánlott üresen hagyni a kötelezően kitöltendő rubrikákat, sem pedig pontatlan adatokat közölni – a hiányos adatközlés ugyanis újabb és újabb hiánypótlási köröket eredményezhet, tovább növelve a hitelbírálat amúgy sem rövid átfutási idejét. A pontatlan, vagy rossz adatközlés következményeiről – hiszen többnyire ellenőrizhető tételekről van szó – pedig jobb nem is beszélni, hiszen az ugyanúgy a bizalom elvesztéséhez vezethet, mint az a cégtulajdonos, aki már több vállalkozást tüntetett el adótartozással.

Szóval, ha nehéz és sziszifuszi munka is, de inkább kerestessük ki a könyvelővel az igénylési nyomtatványban bekért pénzügyi adatokat pontosan.  Ezek közül különösen a fennálló bankhitelek és tagi kölcsönök felsorolása lesz majd fontos. Utóbbiaknál – vagyis a tagi hiteleknél – viszont gyakori hiányosság, hogy a kölcsönt nyújtó tagok még szerződést sem kötnek a céggel, ezért nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen futamidővel és kamattal kell azt visszafizetnie majd a vállalkozásnak. Célszerű tehát a tagi kölcsönöket is „lepapírozni”, vagyis írásban rögzíteni azok paraméreit. Egyébként pedig nem biztos, hogy jól veszi ki magát az, ha a megkapott bankhitelből a tulajdonosok gyorsan visszafizetik maguknak a fennálló tagi kölcsöneiket – a bankok nem is nagyon szeretnek kölcsönt adni olyannak, akinél ez a veszély fennáll.

Mindent kétszer ellenőrizzünk!

Szintén fontos lesz megadni a kérelemben a hitelt igénylő cég 3-3 legnagyobb partnerét – a vevői és a szállítói oldalon egyaránt, mégpedig az összes bevételünkből, illetve beszerzésünkből való részesedésükkel, az üzleti kapcsolat kezdetének dátumával együtt. Erre azért van szükség, hogy a hitelt nyújtó bank felmérhesse: mennyire stabil lábakon álló üzleti kapcsolataink vannak és egy-egy vevő, vagy szállító kiesése mekkora zavart okozhat a cégünk működésében. De rákérdeznek a lejárt határidejű szállítói és vevői állományunkra is – csak hogy lássák, hogy a likviditásunk miként alakul. Amennyiben a hitelre pályázó cégnek átütemezett adótartozása van, úgy be kell mutatni nemcsak a NAV-val kötött fizetési megállapodást, hanem az adófolyószámlát is, hogy igazoljuk: az adóhatóság által engedett ütemben fizetjük az adósságunkat.

Végül minden hiteltípus esetében van olyan specifikus része a kérelemnek, amit szintén ki kell tölteni, s amihez újabb dokumentumokat kellhet beszerezni. Beruházási hiteleknél például nagyon pontosan kell megadni, hogy mire is kérjük a pénzt ingatlanvásárlás esetében például tulajdoni lapot, más projektek esetében pedig árajánlatokkal alátámasztott költségvetést is kell produkálnunk.

Ha már minden adatot kitöltöttünk, minden beadandó papírt begyűjtöttünk, minden nyilatkozatot cégszerűen aláírtunk, tanúkkal hitelesíttettünk és persze mindent kétszer leellenőriztünk, akkor jöhet a Széchenyi Kártya hitelkérelem beadása az előre egyeztetett időpontban a Kavosz, vagy valamelyik társzervezetének az irodájában. Nem árt, ha a kérelmet a vállalkozás cégjegyzésre jogosult vezetője viszi be személyesen. Ha ugyanis a sok ellenőrzés ellenére mégis javítani kell az anyagban, legalább kéznél lesz az, aki a cég nevében alá is tudja írni a javításokat…

Szakértői cikkek
Kapcsolódó tartalmak