Az orosz-ukrán háború sajnos tovább folytatódik, a fegyveres konfliktushoz pedig egyre több gazdasági szankció is kapcsolódik. A harcoknak és a szankcióknak pedig komoly hatása lehet az európai gazdaságra, így hazánkra is. Ezeket pedig várhatóan a hiteligénylők is érzékelni fogják a közeljövőben.
Az orosz-ukrán konfliktus sajnos háborúhoz vezetett, vagyis harcok dúlnak a szomszédunknál. Ilyen helyzetre már hosszú évtizedek óta nem volt példa, éppen ezért természetesen komoly hatással lesz a hazai gazdaságra, ezen belül a hitelpiacra is, amelyek közül van, ami már most érződik.
Milyen hatása lehet a fegyveres konfliktusnak a hazai gazdaságra, hitelpiacra?
- A harcok hatással vannak az élelmiszer és alapanyagárakra, vagyis az infláció további emelkedését idézheti elő ez a szomorú helyzet.
- Egy ilyen bizonytalan helyzetben – gazdasági válság, fegyveres konfliktus esetén – a befektetők jellemzően a biztonságosabb országokba, területekre „húzódnak”. Ez azt is eredményezi, hogy a fejlődő országok fizetőeszközének árfolyama gyengül, az elvárt hozamok pedig emelkednek. Ezt a folyamatot a mi régiónkban még inkább fokozza az a tény, hogy a harcok is itt dúlnak a közelben.
- A háború miatti szankciók hatásai mellett sem szabad elmenni. Az Oroszországot sújtó szankciók bizony visszahatnak az Európai Unióra és ezáltal Magyarországra is. Ezeket a hatásokat még nem lehet pontosan átlátni, felmérni, de az biztos, hogy még tovább fokozza a bizonytalanságot a hazai és nemzetközi gazdasági környezetben.
Természetesen az is nagyon fontos, hogy milyen körülmények között érik el háború következményei a magyar gazdaságot, hitelpiacot.
Hirdetés
Hirdetés
Milyen helyzetben érte a hitelpiacot a háború?
Még a COVID járvány hatását sem heverte ki teljes mértékben a hazai gazdaság. A GDP növekedés már jelentős, 7,1% volt a tavalyi évben, ami magas hitelfelvételi kedvvel párosult. Az MNB adatai alapján a kereskedelmi bankok 40 százalékkal több lakáshitelt folyósítottak 2021-ben, mint az azt megelőző évben.
A járvány utáni gyors visszapattanás azonban magas inflációt hozott hazánkban. 2021-ben az éves áremelkedés mértéke 5,1% volt, 2022. januárjában az éves drágulás mértéke 7,9% volt. Sőt, februárban az infláció várhatóan meghaladhatja a 8,0 százalékot is. Ebben a helyzetben – egyáltalán nem meglepő – módon a jegybank elkezdte az irányadó kamatot emelni annak érdekében, hogy az áremelkedést visszaszorítsa a kívánatos 3% körüli szintre.
Ennek keretében az MNB több lépésben az irányadó kamatokat 0,75%-ról 4,6 százalékra emelte. Ezt az emelkedést pedig az új kölcsönök kamata is részben lekövette. A Bankmonitor lakáshitel kalkulátora alapján a legolcsóbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitel THM értéke 2021. júniusában még 3,03% volt, jelenleg már 5,08%-os átlagos éves hitelköltség mellett érhető el egy hasonló kölcsön. Vagyis 2 százalékponttal drágultak a hitelek 9 hónap alatt.
Vagyis a jelenlegi fegyveres konfliktus előtt élénk volt a hitelpiac, ugyanakkor a hitelköltségek már emelkedésnek indultak.
Az új kölcsönök kamata tovább fog emelkedni
Az infláció elleni küzdelem már eddig is indokolttá tette az irányadó kamatok további emelését. Ehhez képest a jelenlegi fegyveres konfliktusnak még van egy újabb árfelhajtó hatása az energiaárak és alapvető nyersanyagok árának emelkedésén keresztül. Ráadásul a forint is tovább gyengül – 2022.03.01-én közel 380 forintot kellett fizetni egyetlen euróért – ami szintén az inflációt növelheti.
Ebben a helyzetben sajnos borítékolható, hogy az MNB folytatni fogja a szigorítást, vagyis az irányadó kamatok további emelése várható. Ami az új hitelek további drágulását eredményezheti. Sőt, jelen helyzetben ez a folyamat fel is gyorsulhat.
Vagyis a hitelek kamatemelkedése tovább folytatódhat, sőt a háború miatt a drágulás még akár fel is gyorsulhat.
Elhúzódó konfliktus esetén a bankok is szigorítani fognak
Az emelkedő kamatkörnyezet nem éri feltétlenül meglepetésként az ügyfeleket, ezzel a tényezővel már találkoztak az elmúlt fél évben, igazából a további kamatemelkedés is várható volt. (Legfeljebb a drágulás üteme és annak gyorsasága okozhat meglepetést.)
Az orosz-ukrán háborúnak azonban lehet egy másik komoly hatása is a hitelpiacra. A jelenlegi helyzet a régiónkban igen bizonytalan – nem tudni meddig tart a háború és mi lesz annak a végkimenetele -, márpedig a kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot a bankok kockázatként érzékelik.
Ezt a kockázatot pedig még tovább fokozzák a bevezetett szankciók, ezen intézkedéseknek ugyanis az Európai Unióra is komoly hatása lehet. Ezeket a hatásokat pedig senki nem látja előre pontosan. (Például senki nem gondolt arra hetekkel ezelőtt, hogy a Sberbank Magyarország Zrt. végelszámolását el fogja rendelni az MNB.)
Ez a bizonytalanság, növekvő kockázat pedig meg fog jelenni a bankok bírálatában is. Várhatóan szigorúbb feltételek mellett fognak a jövőben hitelezni a hazai pénzintézetek. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan milyen mértékben fognak változtatni jelenlegi gyakorlatukon a pénzintézetek: a szigorítások nagy mértékben attól is függhetnek, hogy a harcok és szankciók mennyi ideig fognak még tartani.
Várhatóan azonban a bankok hitelezési kedve csökkenni fog. Vagyis nehezebben lehet majd hitelhez jutni az elkövetkező időszakban.
Érdemes gyorsan lépni a hiteligénylőknek?
Az elkövetkező időszakban várhatóan drágábban és nehezebben lehet lakáshitelhez jutni. A Bankmonitor szakértői mégsem javasolják azt, hogy a lakásvásárlást tervezők kapkodni kezdjenek. A jelenlegi helyzetből eredő bizonytalanság bizony a vevők helyzetét is komolyan érintheti. Még egyáltalán nem látszik a fegyveres konfliktus minden gazdasági hatása, ebben a helyzetben pedig egy ilyen komoly pénzügyi döntést meghozni csak alapos mérlegelés után lehet.
Teljesen érthető tehát, ha a lakásvásárlást tervezők kivárnak, elhalasztják döntésüket. Fontos azonban tisztában lenni azzal is, hogy ez a lépés azt is eredményezheti, hogy várhatóan – átmenetileg mindenképpen – nehezebben és drágábban tudnak kölcsönhöz jutni az érintettek a jövőben.
