Most kell lakáshitel, pont amikor magasak a kamatok? Ha úgy alakul, később lecserélheted majd olcsóbbra!

A jelenlegi, magas lakáshitel kamatok mellett sokan elbizonytalanodnak, hogy szabad-e ilyen áron hitelt felvenniük, hiszen egy 20 millió forintos, fix kamatú lakáshitelnek akár 30 ezer forinttal is több lehet most a havi törlesztője, mint egy éve volt, emiatt pedig 3,8 millióval kell végül többet visszafizetni a banknak. Ám jó tudni, ha ismét alacsonyabbak lesznek esetleg a kamatok, akkor a most felvett hitel kiváltható, ami jelentős megtakarítást jelenthet! Mutatjuk, miről is van szó.

A lakáshitelek kamata jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, például egy 20 millió forintos – 20 éves futamidő, 400 ezer forint nettó igazolt jövedelem és 40 millió forint értékű ingatlanfedezet esetén – kölcsön kamata jelenleg 7,35 százalékról indul, miközben pont egy évvel ezelőtt még 4,52 százalék volt a legkedvezőbb ajánlat a Bankmonitor hitelkalkulátora szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy míg most a legjobb esetben is 161 ezer forint lesz a havi fizetnivaló erre a hitelre, egy éve még 128 ezer forintból meg lehetett ugyanezt úszni. Így aztán két évtized alatt 30,6 millió forint helyett bizony 38,6 millió forintot kell összességében visszafizetni a banknak, ami komoly különbség.

A helyzet azonban az, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet nem feltétlenül marad velünk több évtizeden keresztül, bár az is igaz, hogy a kamatpálya jelenleg megjósolhatatlan, egyszerűen azért, mert túl sok benne a változó elem. Amennyiben azonban a kamatok ismét csökkennének, akkor akár ki is váltható a most felvett hitel, amivel jelentős megtakarítás érhető el.

Mi történik, ha csökkennek a hitelkamatok?

Tegyük fel például, hogy a jelenlegi 7,35 százalékos kamattal veszünk fel 20 millió forint lakáshitelt, ami után fixen 161 ezer forintot törlesztünk. Amennyiben a kamatok egy év múlva mondjuk éppen az egy évvel ezelőtti szintre csökkennek, vagyis lehetőség lesz 4,52 százalékos kamattal lakáshitelhez jutni, akkor érdemes lehet megejteni egy hitelkiváltást. Ebben az esetben a 25. hónaptól 161 ezer forintról 129 400 forintra csökkenne a havi törlesztő, ami miatt összességében 38,6 millió forint helyett 31,8 millió forintot kellene a bank részére visszafizetni. Pontosabban valamivel többet, ugyanis a végtörlesztés költsége általában a visszafizetett összeg 1 százaléka, így ebben az esetben 191 ezer forintba kerülne a hitel kiváltása.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy a kamatok két év alatt csökkenni fognak, vagy ha csökkennek is, az éppen ilyen mértékű lesz. Ám a hosszú kamatperiódusú hitelek referenciamutatójaként funkcionáló BIRS mutató mégis csak valami ilyesmit jelez számunkra, hiszen jelenleg a 20 éves BIRS alacsonyabb a 10 évesnél, ez pedig alacsonyabb az 5 évesnél. (A BIRS az a kamat, amennyiért a bankok hitelt adnának egymásnak meghatározott futamidőre, így leegyszerűsítve a bank által kihelyezett pénz beszerzési árának is tekinthetjük.) Az, hogy a hosszabb futamidőre alacsonyabb a BIRS mutató, azt jelzi, hogy a bankok alapvetően a közeljövőben számítanak magasabb kamatokra, a későbbiekben csökkenést várnak, ami a lakáshitelek árába is begyűrűzik idővel. Ez a helyzet egyébként viszonylag új, hiszen 2022-ben még nem volt olyan jegyzési nap, hogy a 20 éves BIRS olcsóbb lett volna a 10 évesnél, 2022. március vége óta azonban ez már átalános lett.

Mikor éri meg kiváltani a meglévő lakáshitelt?

Fontos kérdés ugyanakkor, hogy pontosan mit is jelent a hitelkiváltás, és mi kell ahhoz, hogy ez sikerüljön? A hitelkiváltás nem más, mint egy új hiteligénylés, aminek a célja nem más, mint hogy lecseréljünk egy vagy több meglévő kölcsönt. Ez akkor éri meg természetesen, ha az új kamat alacsonyabb a meglévőnél, hiszen így a havi törlesztő lefaragható. Mivel új hiteligénylésről van szó, mindenképpen hitelképesnek kell hozzá lenni, vagyis rendelkezni kell megfelelő jövedelemmel, valamint a kiváltandó hitel törlesztésének is zökkenőmentesnek kell lennie.

A hitelkiváltás előnye, hogy a bank ebben az esetben kizárólag azt nézi, hogy az aktuális jövedelmünk elbírja-e az új hitel törlesztőjét, a régi hitellel már nem számolnak, hiszen az úgy is megszűnik. Ha nem kiváltási céllal, hanem mondjuk szabad felhasználással igényelnénk hitelt azért, hogy abból a régebbi tartozásunkat kiegyenlítsük, akkor ez nem így volna, vagyis a jövedelmünknek az új és a régi törlesztőket együttesen kellene elbírnia. Ezzel kapcsolatban az úgynevezett JTM-szabályt kell ismernünk, miszerint 500 ezer forint nettó igazolt jövedelem alatt legfeljebb a kereset 50 százaléka fordítható hiteltörlesztésre, míg ennél nagyobb bevétel esetén 60 százaléknál ránt be az adósságfék.