A nyugdíjcélú megtakarításunk kiválasztásakor nem elhanyagolható szempont a költségmutató, de a körültekintő döntéshez még sok más dolgot is figyelembe kell venni.
Egy befektetés kiválasztásakor meghatározó (de nem az egyetlen) szempont, hogy milyen díjakkal és költségekkel jár együtt az adott konstrukció. Fontos, hogy ilyen szempontból is körültekintőek legyünk a döntéshozatal során, de a ló másik oldalára sem szabad átesni: hiba lenne kizárólag ez alapján választani az elérhető alternatívák közül.
Hogyan lehet összehasonlítani a költségeket?
Ma Magyarországon a leggyakoribb nyugdíjcélú megtakarításokat az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások képviselik. A különböző típusok összehasonlíthatósága érdekében jött létre az úgynevezett teljes költségmutató (TKM), amelyet úgy képzelhetünk el, mint a hitelek esetében a THM-et. Ezek a sztenderdizált mutatók abban segítenek az ügyfeleknek, hogy „almát az almával” tudják összevetni. A költségmutató azt szemlélteti, hogy – adott paraméterek mentén – megközelítőleg mennyivel alacsonyabb hozamot érne el a befektetés egy elméleti, költségmentes befektetéshez képest. A TKM tehát egy, az ügyfelek transzparens tájékoztatására szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen szám segítségével fejezi ki a megtakarítás költségeit.
A típuspélda a következő paramétereket veszi alapul:
- a biztosított 35 éves személy;
- a biztosítás időtartama rendszeres díjas szerződéseknél 10-15-20 év, egyszeri díjasoknál 5-10-20 év (mindhárom időtartamra el kell végezni a kalkulációt);
- rendszeres díjas szerződéseknél a díjfizetés gyakorisága éves, a fizetés csoportos beszedéssel (banki levonással) történik, a befizetés havi 25 ezer forint;
- továbbá azt feltételezi a példa, hogy a megtakarítást a futamidő alatt nem szüneteltetik, nem díjmentesítik, nem vásárolják vissza, és egyéb módon (pl. biztosítási szolgáltatás következtében) sem szűnik meg.
A nyugdíjbiztosítások esetében a típuspélda még annyival kiegészül, hogy a számítás figyelembe veszi azt a sajátosságukat, hogy a megtakarítás a nyugdíjba vonulás időpontjában szolgáltat.
Hirdetés
Hirdetés
Mit nem tud megmutatni a költségmutató?
Fontos, hogy a TKM csak egyetlen élethelyzetet mutat be, így nem képes tökéletesen reprezentálni az ettől eltérő paraméterekkel rendelkező megtakarításokat. Például nem tudja modellezni a befizetések összegének megváltoztatását (növelés, csökkentés), és nem is vesz számításba semmilyen váratlan élethelyzetet. Nem mindig teljesül, hogy az ügyfél megszakítás nélkül, akár 20-30 évig fizeti a megtakarítását, soha nem módosít díjat, nem szüneteltet, és soha nem is vesz ki pénzt.
További hiányossága a költségmutatónak, hogy az eseti befizetéseket sem veszi figyelembe, holott kifejezetten célszerű használni az eseti számlát a plusz pénzek elhelyezésére, mert ezáltal akár az éves adójóváírásunkat is maximalizálni tudjuk. Jó hír, hogy az eseti számlákra történő befektetésnél jóval kevesebb költségelvonás történik, mint egy megtakarítás elindításakor. Ha ilyen igényünk van, célszerű megvizsgálni ezt a szempontot is.
Milyen szempontokat kell még figyelembe venni?
Befektetési lehetőségek és hozamkilátások:
A hosszú távú befektetések egyik legfontosabb aspektusa a hozampotenciál: kulcskérdés, hogy milyen befektetési lehetőségek állnak rendelkezésre, és milyen várható teljesítményre képesek az elérhető eszközalapok. Ilyen értelemben a költségmutató csak az érem egyik oldala, hiszen sok esetben az alacsonyabb költségű alapok hozamkilátásai is mérsékeltebbek. Elképzelhető, hogy a legkisebb költségű alapok kiválasztásával 15-20 év múlva végül kevesebb lesz a befektetésünk egyenlege. Tehát nem érdemes mindenáron a legolcsóbbra törekedni: például egy teljes kiőrlésű, magos kenyér is drágább, mint a fehér kenyér, de jóval egészségesebb is!
Elérhető kiegészítők:
Mindegyik szolgáltató más és más előnyöket kínál a megtakarítók számára: beszélhetünk itt bónuszjóváírásokról, rugalmassági elemekről, befektetési stratégiákról, vagy kiegészítő biztosítási lehetőségekről. Fontos megvizsgálni, hogy adott esetben mennyire lehet likvid a szerződés, és milyen kiegészítőket kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálásában (pl. befektetések online átcsoportosításának lehetősége, rugalmasság), vagyis hogy a termék mennyire személyre szabható.
Érzékelhető, hogy a nyugdíjcélú megtakarításunk kiválasztásakor nem elhanyagolható szempont a költségmutató, de a körültekintő döntéshez még sok más dolgot is figyelembe kell venni. Éppen ezért javasolt kikérni egy független szakértő véleményét, akitől a lehető legjobb, személyre szabott ajánlatot kaphatjuk kézhez.
A nyugdíjcélú megtakarításokhoz évi 20%-os (legfeljebb 280 000 forintos) állami támogatás is igénybe vehető. Az optimális nyugdíj-előtakarékosság kiválasztásához használd a Bankmonitor kalkulátorát!
