Nyugdíj: öt parancsolat, amit véss az eszedbe
Mára egyértelmű, hogy nyugdíjas éveid szinte kizárólag úgy lehetnek nyugodtak, ha magad is teszel érte. Az már fél siker, ha eldöntötted, hogy megtakarítasz öregkorodra. De az elhatározás nem elég: segítünk, hogy gyakorlatban is megvalósítsd az elképzeléseidet, és elkerült az 5 leggyakoribb hibát is.
1.) Túl későn kezded el
Fiatalkorban rengeteg hibát elkövetünk, amit később megbánunk. A nyugdíjtakarékosság hiánya ne legyen közöttük! Minél később kezded, annál kisebb összeget tudsz összegyűjteni. Ha „csak” havi 10 ezer forintot tudsz félrerakni, akkor a nyugdíjba vonulásodkor akár 22 millió feletti összeggel is rendelkezhetsz. És mennyi gyűlik össze, ha halogatod, és csak az 50-es éveidben kezdesz megtakarítani? Több mint 19 millió forinttal kevesebb.
Tudni szeretnéd Te mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz? Kalkulátorunk segít!
Hírdetés
Hírdetés
2.) Nem teszel félre eleget
Már a nagyanyád is 90 éves koráig élt? Akkor megvan rá az esélyed, hogy neked is matuzsálemi kort szabott a Mindenható. Ami egyrészt áldás (ki ne szeretne sokáig élni), másrészt viszont átok: anyagilag is fel kell rá készülni. Márpedig az emberek többsége alulbecsüli a várható élettartalmát. Adódik ez például abból, hogy aki eljut a nyugdíjas korig, az általában jóval tovább él, mint egy átlagos ember.
Pedig, ha havi 150 ezer forint nyugdíj-kiegészítéssel számolunk, akkor 2 évvel tovább fizetett nyugdíjhoz 3 millió forint extra megtakarítás szükséges. Ezért érdemes inkább magasabb várható nyugdíjban töltött évvel számolni.
3.) Nem jó helyen gyűjtöd a pénzed
Hiába döntötted el, hogy nyugdíjas éveidért már a jelenben is teszel valamit, még mindig nem mindegy, hogyan kezdesz hozzá. Amennyiben ilyen hosszú távon elköteleződsz, akkor érdemes kihasználni a kedvező adózást. A dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítások lehetővé teszik, hogy a saját befizetéseid 20%-át adójóváírás formájában visszakapd. Három ilyen dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítás létezik: az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás. Ezek közül a NYESZ a legolcsóbb, az ÖNYP a legkényelmesebb. Korábban össze is hasonlítottuk ezek költségvonzatát.
4.) Ne legyél túl konzervatív befektető
Amennyiben most kezdesz el megtakarítani nyugdíjcélra, ott állsz a választás előtt: mibe fektess? Az önkéntes nyugdíjpénztárnál segítenek a választásban: életkorod alapján javasolnak egy portfóliót. De egyrészt ezt felül tudod bírálni, másrészt a másik két lehetőségnél (NYESZ és nyugdíjbiztosítás) főként rajtad áll, hogy mibe fektetsz, és ezáltal milyen hozamot érsz el.
Minden kezdő befektető ismeri az alap összefüggést, hogy a befektetés várható hozama nő a kockázatvállalással. Márpedig, manapság kockázatvállalás nélkül könnyen olyan helyzet kerülhetsz, hogy a nyugdíjcélú megtakarításoddal elért hozamod kisebb, mint az infláció. Azaz reálértelemben csökken a megtakarításod: nem tudsz rajta annyi szolgáltatást és árut venni, mint korábban.
Ráadásul amennyiben az első pontot betartva időben elkezdesz megtakarítani, akkor a befektetésed időtávját évtizedekben lehet mérni. És ez akár a legkockázatosabb befektetéseknek is elegendő időt jelent, hogy termőre forduljon.
5.) Ne légy túl agresszív befektető
Viszont attól még, hogy az időtáv kellően hosszú, nem jelenti azt, hogy a legkockázatosabb eszközöket (deviza, határidős ügyletek, stb.) kellene megvásárolnod. Ugyanis ezekkel a befektetésekkel könnyen lenullázhatod a nyugdíjas éveidre félretett vagyonod. Erre megoldást kínálnak az ÖNYP-n és a NYESZ-en belül a befektetési alapok, melyek akár optimális arányban tartalmazhatják a magasabb és alacsonyabb kockázatú befektetéseket.
Ezen felül érdemes a kockázati szintet is folyamatosan figyelni: a futamidő elején inkább magasabb kockázatot vállalni, majd ahogy közeledik a nyugdíjkorhatár, úgy csökkenteni a kockázatot egészen a pénzkivételig, ahol már csak kockázatmentes eszközöket ildomos tartani.