Nyugdíj: öt parancsolat, amit véss az eszedbe
- 2016.09.18.
- szerző: bankmonitor.hu
Mára egyértelmű, hogy nyugdíjas éveid szinte kizárólag úgy lehetnek nyugodtak, ha magad is teszel érte. Az már fél siker, ha eldöntötted, hogy megtakarítasz öregkorodra. De az elhatározás nem elég: segítünk, hogy gyakorlatban is megvalósítsd az elképzeléseidet, és elkerült az 5 leggyakoribb hibát is.
1.) Túl későn kezded el
Fiatalkorban rengeteg hibát elkövetünk, amit később megbánunk. A nyugdíjtakarékosság hiánya ne legyen közöttük! Minél később kezded, annál kisebb összeget tudsz összegyűjteni. Ha „csak” havi 10 ezer forintot tudsz félrerakni, akkor a nyugdíjba vonulásodkor akár 22 millió feletti összeggel is rendelkezhetsz. És mennyi gyűlik össze, ha halogatod, és csak az 50-es éveidben kezdesz megtakarítani? Több mint 19 millió forinttal kevesebb.
Tudni szeretnéd Te mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz? Kalkulátorunk segít!
Nyugdíj-megtakarítás kalkulátor
2.) Nem teszel félre eleget
Már a nagyanyád is 90 éves koráig élt? Akkor megvan rá az esélyed, hogy neked is matuzsálemi kort szabott a Mindenható. Ami egyrészt áldás (ki ne szeretne sokáig élni), másrészt viszont átok: anyagilag is fel kell rá készülni. Márpedig az emberek többsége alulbecsüli a várható élettartalmát. Adódik ez például abból, hogy aki eljut a nyugdíjas korig, az általában jóval tovább él, mint egy átlagos ember.
Pedig, ha havi 150 ezer forint nyugdíj-kiegészítéssel számolunk, akkor 2 évvel tovább fizetett nyugdíjhoz 3 millió forint extra megtakarítás szükséges. Ezért érdemes inkább magasabb várható nyugdíjban töltött évvel számolni.
3.) Nem jó helyen gyűjtöd a pénzed
Hiába döntötted el, hogy nyugdíjas éveidért már a jelenben is teszel valamit, még mindig nem mindegy, hogyan kezdesz hozzá. Amennyiben ilyen hosszú távon elköteleződsz, akkor érdemes kihasználni a kedvező adózást. A dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítások lehetővé teszik, hogy a saját befizetéseid 20%-át adójóváírás formájában visszakapd. Három ilyen dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítás létezik: az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás. Ezek közül a NYESZ a legolcsóbb, az ÖNYP a legkényelmesebb. Korábban össze is hasonlítottuk ezek költségvonzatát.
4.) Ne legyél túl konzervatív befektető
Amennyiben most kezdesz el megtakarítani nyugdíjcélra, ott állsz a választás előtt: mibe fektess? Az önkéntes nyugdíjpénztárnál segítenek a választásban: életkorod alapján javasolnak egy portfóliót. De egyrészt ezt felül tudod bírálni, másrészt a másik két lehetőségnél (NYESZ és nyugdíjbiztosítás) főként rajtad áll, hogy mibe fektetsz, és ezáltal milyen hozamot érsz el.
Minden kezdő befektető ismeri az alap összefüggést, hogy a befektetés várható hozama nő a kockázatvállalással. Márpedig, manapság kockázatvállalás nélkül könnyen olyan helyzet kerülhetsz, hogy a nyugdíjcélú megtakarításoddal elért hozamod kisebb, mint az infláció. Azaz reálértelemben csökken a megtakarításod: nem tudsz rajta annyi szolgáltatást és árut venni, mint korábban.
Ráadásul amennyiben az első pontot betartva időben elkezdesz megtakarítani, akkor a befektetésed időtávját évtizedekben lehet mérni. És ez akár a legkockázatosabb befektetéseknek is elegendő időt jelent, hogy termőre forduljon.
5.) Ne légy túl agresszív befektető
Viszont attól még, hogy az időtáv kellően hosszú, nem jelenti azt, hogy a legkockázatosabb eszközöket (deviza, határidős ügyletek, stb.) kellene megvásárolnod. Ugyanis ezekkel a befektetésekkel könnyen lenullázhatod a nyugdíjas éveidre félretett vagyonod. Erre megoldást kínálnak az ÖNYP-n és a NYESZ-en belül a befektetési alapok, melyek akár optimális arányban tartalmazhatják a magasabb és alacsonyabb kockázatú befektetéseket.
Ezen felül érdemes a kockázati szintet is folyamatosan figyelni: a futamidő elején inkább magasabb kockázatot vállalni, majd ahogy közeledik a nyugdíjkorhatár, úgy csökkenteni a kockázatot egészen a pénzkivételig, ahol már csak kockázatmentes eszközöket ildomos tartani.
Miért felejtik el mindig megírni,. hogy a pénz értéke folyamatosan csökken. Nem pénzben kell takarékoskodni, hanem valami értékállóban/arany. műtárgy stb./ Ha valaki nem ezt teszi a pénze nyugdíjas korára vajmi keveset ér, és nem segíti az öregkori éveket. Pénzbeli takarékossággal az államot segíti, aki nem, hogy ezt, de semmit nem érdemel meg, mert csak a polgárok kifosztásával, és nem időskori megélhetésével törődik.
Kedves Gondolkodó! A cikkeinkben rendszeresen visszajön témaként az infláció, vagyis a pénz értékének fokozatos romlása. A kommentben szereplő többi állításával is vitatkoznunk kell, mert teljesen mást mutat a tapasztalat. Az utóbbi egy évszázad is bebizonyította, hogy nagyon is van értelme pénzben takarékoskodni, hiszen a kockázatmentesnek tekinthető hozamok meghaladták az infláció mértékét. Logikus is valamilyen formában, mert senki sem venné meg ezeket a befektetéseket, ha azon nem lehetne infláció felett nyerni. Márpedig, ha ez így van, akkor a pénzünk vásárlóértéke nő. A pénzbeli megtakarítással magunkat segítjük (saját számlán írják jóvá, mi kerestük meg az alapját képező jövedelmet és adóztuk is le rendesen), mert lesz mire támaszkodnunk, az állam pedig éppen nekünk segít, vagy kedvezőbb adózással vagy támogatással. Túl kockázatos lenne csak aranyba vagy műtárgyba fektetni a nyugdíjas korra, mert kiemelkedő rizikóval jár. Lehet, hogy hosszabb távon nagyobb mértékében megverheti az inflációt, de vannak olyan időszakok, amikor több tíz százalékos veszteség is keletkezhet. Így nem lehet megalapozni egy nyugdíjas megtakarítást, mert tervezhetetlen. Ráadásul csak kivételesen nagy összeg mellett érhetők ezek el, valamint ha el akarjuk adni, akkor arra vevő is kell, aki megkéri a maga árát.
Írja már meg valaki,hogy lehet minimálbérből megtakarítani???!!!
A megtakarított nyugdíj kell a kormánynak !!Ők majd eltüntetik.
A legnagyobb baj ezzel kapcsolatban, hogy sem az adóhivatal, sem a nyugdíjfolyósító nrm ellenőrzi kellőképpen a járulêkok befizetését. Pl
Munkaerőkölcsönző cégek. Szabad préda számukra a munkavállaló.
Mi van az olyanokkal, akik munkanélküli segélyen vannak, dolgoznak, mert a munkáltatónak igy éri meg! Ö meg elesik a TB befizetéstől. Nyögdíj, ugyan már!
Ennyire előre csak az tud takarékoskodni, akinek sok a felesleges pénze, és azt hiszi mindenkinek ugyanolyan sok van.
Ez így igaz, még azt sem adták vissza, amit 2010-ben elvettek/raboltak/ tőlünk! Hogy bízzon bennük a mai fiatalság és a középkorúak bennük? Ismételt falhozállítás!
Ezek baromira általánosságok.
És igaz , amit gondolkodó ír:
“Gondolkodó 2016-09-18 10:09:31 – Válasz
Miért felejtik el mindig megírni,. hogy a pénz értéke folyamatosan csökken. Nem pénzben kell takarékoskodni, hanem valami értékállóban/arany. műtárgy stb./ Ha valaki nem ezt teszi a pénze nyugdíjas korára vajmi keveset ér, és nem segíti az öregkori éveket. Pénzbeli takarékossággal az államot segíti, “
Nekem nyugdíj előtakarékossági betétem volt a Questornál, ami bankként is működött. A szerződéskötéskor azt mondták állami garancia van arra, hogy a pénzt visszafizetik. A Questor csődbe ment, és a befektetőket elkezdtek kártalanítani. A nyugdíj előtakarékossági betétesek nem befektetőknek minősülnek, minket majd akkor fognak, ha marad a vagyonból. Nos, mi a garancia arra, hogy bármelyik bankkal nem fordulhat elő, hogy csődbe megy, és eltűnik a vagyona vagy annak egy része? Semmi! Én többet az életben nem fogok pénzt bankba tenni, és a gyerekeimnek is ugyanezt mondom. Majd, ha egyszer jogállam lesz…
A magyarországi megtakarítások eddigi története nagyon negatív példát mutat.
1990-ben kezdte beengedni Magyarország azokat a pénzintézeteket, amelyek akkor a világban elismerten és megszokottan az egyik legjobb formában kezelték a hosszú távú (nyugdíj is) megtakarításokat. Ezek a biztosítótársaságok.
A kezdeti időszak kudarc volt a befektetők, nevezzük inkább megtakarítók számára (kisebb összegekről van szó).
Az egyik probléma az volt, hogy saját nagyobb nyereségük céljából az ügyfél számára költséges konstrukciókat ajánlott néhány Biztosító.
A legnagyobb problémát az jelentette, hogy Magyarországon rendkívül magas volt az infláció, több éven keresztül (max.32%). Ez az infláció és az ilyen megtakarítások kezdeti magas költsége (jutalékok), elvitte a hozamokat, mert ilyen hozamot nem tudnak kitermelni ezek a pénzintézetek.
Bevezettek nagyon rövid idejű, 5-10 éves megtakarításokat, melyekre ez a konstrukció nem igazán megfelelő.
Ezek miatt ez a megtakarítási forma igazán nem hozott nyereséget, és csalódást okozott a lejáratkor a megtakarítóknak, nem tudtak az utódoknak megfelelő példát állítani.
Csökkent ugyan az inflációnk, de még mindig magas volt. Tapasztalatom szerint évi 4% infláció felett nem működnek jól ezek a megtakarítások.
Aztán bejöttek hozzánk is a kockázati befektetéseket is tartalmazó megtakarítások. Sajnos ezek válságok idején nagy veszteségeket szenvednek, amit csak hosszú idő alatt tudnak kompenzálni.
1996- ban az MSZP nagyon előrelátó módon bevezette a nyugdíjpénztári megtakarításokat, melyek a munkáltatói nyugdíj mellett második megtakarításul szolgáltak, jól működtek, és jó hozamokat hoztak, és hoznak ma is a kitartóan megmaradt nyugdíjpénztáros tagoknak.
Sajnos az Orbán kormány saját öncélú gazdagodása miatt teljesen lejáratta ezt a megtakarítási formát, és bekebelezte az addigi 14 év 3000 milliárd megtakarítását, mely akkor több volt, mint a GDP 10%-a. Az addig megtakarított pénzünket nyom nélkül eltüntették, sem gazdasági növekedést, sem államadósság csökkentést nem eszközöltek belőle. Azóta ilyen megtakarítást nem lehet eszközölni, mely tovább gyarapítja a Kormányt évi 200-250 milliárd elkölthető bevétellel, ami persze nem hoz hozamot.
Jelenleg alacsony az infláció, bár a KSH adatokat jelentősen kozmetikázzák költségvetési trükkökkel, melyek általában egyszeriek.
A MNB próbálja korlátozni az ilyen tevékenységet végző pénzintézetek mohóságát. Több más megoldás is született a megtakarításra. A tapasztalatok alapján sikeresebbek a konstrukciók a kockázat kezelésben.
A fentiekben bemutatott eddigi rossz gazdasági teljesítmény, és a Kormány bizalom rontása ellenére, igazán most érdemes hosszútávú megtakarításokat kezdeni. Sajnos ez az idős generáció számára már nem vigasz. Kiesett 26 év, ami kihasználásával jobb nyugdíjuk lehetett volna.
Vannak Európában jogállamok. Több éve lehet már legálisan külföldön is előtakarékossági programokat kötni. Fideszes politikusok se bíznak a saját Kormányukban, és külföldön takarékoskodnak. (pl Lázár)
Egy kockázat van, az árfolyamkockázat. A külföldi befektetéseket devizában kell kötni, és a Forint árfolyam sajnos legnagyobb rész a Kormányunkon múlik.
Jelenleg gyenge forintot akarnak, de lehet még gyengébb is.
Minimálbér? Tanultál, hogy több legyen? A márkás ruházatban, és az elfogyasztott étel mennyiségében gondoljuk, hogy ki milyen menő…..Nézz körbe a lakásodban, szekrényedben, ott vannak az elértéktelenedett kacatok, a reklámok teletömik a fejeket. Gyógyszertárba megyünk akármilyen apró bajjal, ahelyett, hogy az ősi gyógymódokat vennénk elő. Ha nem akarsz lemaradni, és ész nélkül elköltöd napról napra a fizetésed, nagy bajban leszel később. A fizetés két hétig tart egyeseknek akkor dőzsi-habzsi van, utána bezzeg tudunk spórolni.
Kifogásokat könnyebb találni, mint megoldásokat! Az az általános nézet, hogy egyszer élünk, minek spórolni. Nem visszük a sírba. Tanult emberek is hónapról hónapra élnek, csak más életszínvonalon. Mindenki csak a munkában, bejelentett munkahelyben látja a megoldást.
Mindent meg lehet tanulni, csak ne az állami oktatásba keresd a lehetőséget. Soha nem volt annyi lehetőség, mint most. Fejben mindenkinek vannak ötletei, de ki az, aki el is indul az eltervezett úton? És nem áll le az első nehézség láttán? GONDOLKODJ ÉS GAZDAGODJ! Mindenkinek szép napot!
Az utóbbi egy évszázad sajnos azt igazolta, hogy nem érdemes pénzben takarékoskodni. Bár messze van már a pengős világ, de csak az elmúlt 50 év alatt több mint századára csökkent a pénz értéke. Aki 50 évvel ezelött képes lett volna havi 10000 Ft-ot eltenni azt mindenki irigyelte volna, mert az átlagfizetés 1-2000 Ft lehetett. Ma az átlag dolgozó óránként keres 1-2000 között a 8 órás munkaidővel pedig 168 órát teljesít. Ez igy 168-ad része az 50 évvel ezelöttinek. Mindenesetre ha tud valaki talarékoskodni annak talán a legmegfelelőbb a tartós befektetési számla, mert 6 évente mindig felhasználhatóvá válik a megtakarítás 1/6-od része, ha valami kikerülhetetlen élethelyzetben élni kell valamiből. Ellenkező esetben értékelheti a befektetési stratégiáját, és tehet hozzá további megtakarítást.
Lehet kifogásokat keresni, de ha nem takarekoskodsz, akkor ugy jársz mint sok mai nyugdíjas, aki a korábbi jólétből mélyet vissza zuhant. Most ők azok szidják a rendszert. Nekem eddig csak pozitív tapasztalataim vannak a megtakarítással! Ugyanis ezt a pénzt legalább nem költöttünk el!