A személyi kölcsönökről sokaknak az jut azonnal az eszébe, hogy ezek lényegesen drágábbak, mint egy jelzáloghitel. A személyi kölcsön és a jelzáloghitel két nagyon különböző hiteltípus, ennek ellenére sokszor felmerül a kérdés, hogy melyiket is érdemes valakinek választania. Megnéztük a legfontosabb különbségeket, és ahogy szoktuk, összehasonlítottuk a költségeiket is.
Ha fontos a szabad felhasználás!
Lakáshitelt a túlnyomó többség használt vagy új építésű ingatlan megvásárlására, építésére vesz fel, a szabad felhasználásra történő igénylés aránya ehhez képest elenyésző. Ezzel szemben a személyi hitelek többnyire szabad felhasználásúak, és nagyon ritka az, hogy kifejezetten valamilyen előre rögzített célra, például felújításra vagy autóvásárlásra igényeljék. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a kapott pénz felhasználásába azonban a bank nem szól bele.
A jelzáloghitelekkel kapcsolatban tudni kell, hogy egészen más kamat kérnek a bankok lakáscél, illetve szabad felhasználás esetén, az utóbbi lényegesen drágább, ezért is érdemes összehasonítani a személyi hitelekkel. Például, egy 3 millió forint összegű – 300 ezer forintos nettó jövedelem, 20 millió forint értékű ingatlanfedezet, végig fix kamat – jelzáloghitel THM-e (teljes hiteldíj-mutatója) hasznát lakás megvételére 8,23 százalékról indul, míg kötetlen felhasználás esetén 9,93 százalékos a legjobb ajánlat a Bankmonitor lakáshitel kalkulátor szerint.
Hirdetés
Hirdetés
Melyiknél kell ingatlanfedezet?
A legfontosabb különbség az, hogy míg egy jelzáloghitel igényléséhez mindenképpen szükség van a bank által is elfogadott, megfelelő értékű ingatlanfedezetre, addig a személyi kölcsönnél ez nem feltétel. Az ingatlanfedezet értéke ráadásul meghatározza a felvehető hitel maximális összegét, a bankok ugyanis az érték legfeljebb 80 százalékáig hitelezhetnek, de gyakoribb az 50-70 százalék közötti hitelfedezeti arány. Ez azt jelenti, hogy 50 millió forint ingatlanfedezettel a legjobb esetben is legfeljebb 40 millió forint hitelhez juthatunk, de reálisabb 25-35 millió forint közötti összeggel számolni, különösen szabad felhasználás esetén.
Mennyi az induló költség?
A személyi kölcsönöknek sok esetben egyáltalán nincs előzetes költsége, de vannak bankok, amelyek felszámolnak úgynevezett folyósítási jutalékot, ami rendszerint az igényelt összeg 1 százaléka. Vagyis, ha van ilyen, akkor egy 8 millió forintos kölcsönnél 80 ezer forintos tételről beszélhetünk, ennyivel kevesebb pénzt fog a bank elutalni az adós számlájára.
A jelzáloghitelek költsége lényegesen magasabb, hiszen szükség lesz értékbecslésre, de a közjegyző is komoly kiadást jelent, ezekhez képest a földhivatali ügyintézés díja már tényleg csak hab a tortán. Ezek összességében egy 8 millió forintos szabad felhasználású jelzáloghitelnél 120 ezer forint körüli költséget jelentek, ám a bankok sokszor elengedik ennek egy részét vagy egészét. Arra azonban figyelni kell, hogy kisebb hitelösszeg esetén sem sokkal alacsonyabbak a jelzáloghitel előzetes költségei!
Mekkora lehet a maximális hitelösszeg?
Személyi kölcsönnel legfeljebb 10 millió forinthoz lehet hozzájutni, a maximális futamidő pedig elméletileg 10 év, ám a Bankmonitor által vizsgált bankok most nem engednek 8 évnél többet. Vagyis, ha valakinek 10 millió forintnál nagyobb összegre van szüksége, ekkor a jelzáloghitel jelenthet megoldást, feltéve persze, hogy rendelkezésre áll az ahhoz szükséges ingatlanfedezet. (Ahogy már írtuk, az ingatlanfedezet értékének legfeljebb 80 százaléka lehet az igényelhető összeg, ám reálisabb 50-70 százalékkal kalkulálni.) Persze fontos a kellő nagyságú jövedelem is, hiszen a hiteltörlesztők összege semmiképpen nem haladhatja meg a nettó kereset 50, illetve 60 százalékát. Ezt az úgynevezett JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – korlát szabályozza, amiről itt tudhatsz meg még több fontos információt.
Nem elégséges ingatlanfedezet esetén persze elvileg arra is mód van, hogy valaki személyi kölcsönt és szabad célú jelzáloghitelt egyaránt vegyen fel, ám ehhez elegendő nettó jövedelem szükségeltetik, de a túlzott eladósodottságot is mindenképpen célszerű elkerülni, különösen a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben.
Mennyi az átfutási idő?
Személyi kölcsön esetén, ha minden szükséges dokumentumot sikerült átadni a banknak, akár 5-6 munkanapon belül számlán lehet az igényelt összeg, míg jelzáloghitelnél 1-1,5 hónapos átlagos átfutási idővel lehet számolni. Annyi jó hír azért van, hogy a bankok többsége tartja a befogadáskor érvényes kamatot, ami most, amikor szinte napról napra emelkednek a kamatok, fontos szempont lehet a választásnál.
Melyik az olcsóbb?
A Bankmonitor vizsgálata szerint különösen nagyobb hitelösszeg – például 8 millió forint – esetén alig van különbség egy személyi hitel és egy szabad célú jelzáloghitel havi törlesztője között, 7 év alatt mindössze 211 ezer forinttal kell többet visszafizetni az előbbire. (Természetesen a jelzáloghitel teljes költségébe az egyszeri kiadásokat is beleszámítottuk.) Mindez főleg annak köszönhető, hogy nagyobb igényelt összeg és magas jövedelem esetén – mi 600 ezer forinttal számoltunk – kedvezőbb kamattal adnak személyi hitelt a bankok, így a két típus ára nagyon megközelíti egymást.
