„Nem vagyok megelégedve a jelenlegi önkéntes nyugdíjpénztáram hozamával (kiegyensúlyozottban vagyok), ezért váltanék. Megnéztem a jegybank összehasonlító táblázatát és abban kiválasztottam a 10-15 éves időtávon legtöbbet hozó portfóliókat, de még vacillálok. Még 20 évem van hátra a nyugdíjig, de így is megéri a kockázatosabb portfóliókat választani? Mit vegyek figyelembe a váltásnál?” A kérdést egy érdeklődő küldte, amire most szakértőnk válaszol.
Az év végéhez közeledve rendszerint megnő az érdeklődés a nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek iránt, sokan ilyenkor tudnak csak nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy felmérjék, hol is áll a befektetésük. Azt gondoljuk, hogy a kérdező a lehető legjobb úton halad, hogy megtalálja a jó megoldást. És valószínűleg sok sorstársa lehet, hiszen a legtöbben a kiegyensúlyozott portfólióban vannak, ahol a kötvények vannak túlsúlyban, viszont azért a részvények teljesítményéből is részesedhet a pénztártag.
Mi is úgy látjuk, hogy ha váltáson gondolkozik valaki, akkor nem úszhatja meg az utánajárást. Minden perc, amit a projektbe fektetnek, az meg fog később térülni. Ezért is célszerű a jegybank összehasonlító hozamadatira fókuszálni, hiszen ott elérhetők 10-15 éves adatok. Azért azt is vegyük számításba, hogy ezek a pénztárak által közölt adatok és a teljes – adott portfólióban lévő – tagságra vonatkoznak. Egy tag hozama ettől némileg eltérő lesz, mert a befizetések sem érkeznek be egyszerre, és nem egy időben könyvelik azt le.
Alapesetben azt mondhatnánk, hogy minél kockázatosabb egy portfólió, annál magasabb a tőle elvárható hozam. Ezt mondják a pénzügyi tankönyvek is, viszont a 2008-as válság miatt ez a tétel átmenetileg megdőlt. Ha körbenézünk, akkor ma a közepes kockázatvállalású portfóliók hozták a legtöbbet, míg a nagyobb kockázatúak ehhez képest némileg elmaradóak voltak. Sőt a speciális környezet miatt az alacsony kockázatú portfóliók is kiemelkedő teljesítményre volta képesek.
A jövőben viszont minden remény megvan arra, hogy a tankönyvi definíció érvényesüljön, vagyis a magasabb kockázat együtt járjon a magasabb hozammal. Sőt továbbmegyünk, a mi véleményünk az, hogy a választható portfóliók között is sokkal élesebb különbségeket láthatunk a jövőben. Így sokkal nagyobb jelentősége lesz a váltásnak, hiszen egy jó lépéssel akár évente 1-2%-kal is magasabb hozamot érhet el a kérdező.
Használd nyugdíj-megtakarítás kalkulátorunkat, és teljesen ingyenesen szakértőnk segítségedre lesz, hogy előtakarékossággal minél nagyobb összeget gyűjthess össze.
Ezt elismerve, két lehetséges út van az érdeklődő előtt. Egyrészt választhatja azt, hogy marad ugyanazon a kockázati szinten (kiegyensúlyozott portfóliónál), viszont olyan pénztárba megy át, ahol jobbak voltak a számok hosszabb távon. Másrészt, azt is megteheti, hogy vált magasabb kockázatú portfólióra (növekedési például), mert ekkor joggal várhat egy jól teljesítő portfóliótól a többiekhez képest felülteljesítő portfóliót.
A kérdésből az is kiolvasható, hogy még 20 éve van hátra a nyugdíjig a kérdezőnek. Ha visszaemlékszünk, a kötelező magánnyugdíjpénztárak esetében arról volt szó, hogy ha valakinek 15 éven túl van a nyugdíjkorhatár, akkor érdemes lehet a legkockázatosabb, növekedési portfóliót választania. A 20 év bőven elegendő időt szolgáltathat arra, hogy az átmenetileg gyengébben teljesítő éveket kárpótolni tudja egy magasabb részvényarányú portfólió is.
Azt viszont mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mekkora rizikó fér bele. A magasabb kockázat együtt fog járni azzal is, hogy lesznek olyan évek, amikor akár veszteséggel is zárhat a befektetés, viszont később ezt ellensúlyozhatja később a pénztár. Garanciát nem lehet venni semmire sem, de a tankönyvi logikának hosszú távon ki kell jönnie.
Végül, de nem utolsó sorban arról se feledkezzen el senki, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek semmilyen garanciát a jövőre nézve. Attól még, hogy egy önkéntes nyugdíjpénztár adott portfóliója „x” hozamot hozott, ahhoz képest 5 év múlva teljesen mást is láthatunk. A mi meggyőződésünk, hogy a korábban elérhető, akár 5-10% közötti éves hozamok nem fenntarthatók. Annak is örülni kell, ha az infláció felett 2-3%-ot elérünk. Márpedig ezt lefordítva a magyar helyzetre, az 5-6%-os hozam akár kiugró is lehet a jövőben.
Ha érdekelnek a befektetések és szeretnél megtudni többet a lehetőségeidről, akkor gyere el a Bankmonitor és az Aegon Alapkezelő következő szemináriumára, ahol szakemberek mondják el véleményüket. A rendezvény ingyenes, de a korlátozott férőhelyek miatt regisztrációhoz kötött.
