Hírdetés

Termőföld finanszírozás akár fix 1%-on? Mi múlik az aranykoronán?

szerző: |
 

A termőföldek árának folyamatos növekedése jó alapot szolgáltat az agrárszektor szereplőinek hitelfelvételéhez, amihez a Széchenyi Kártya Program kifejezetten az agráriumban érdekelt vállalkozások számára kínált kedvezményes hitelekkel járul hozzá. A jó minőségű termőföld fedezetével a bankok szívesen hiteleznek. Hogyan alakult ki a földek minőségét mutató aranykorona-rendszer és mennyiben függhet ettől a termőföld vásárlás meghitelezése?

Az ingatlanoknál értékének megállapításakor igen fontos szempont az elhelyezkedés. Jelentős részben érvényes ez az igazság a termőföldekre is. Utóbbiaknál ugyanakkor van egy olyan szempont is, amelyet rendszerint figyelembe vesznek az értékeléskor, legyen szó akár hitelfelvételről, akár pedig bérbeadásról: ez pedig az adott termőföld termőképessége, amelyet hagyományosan a 19. században kidolgozott aranykorona (Ak.) értékel szoktak jellemezni. De honnan is ered ez a mértékegység és mennyire releváns még a napjainkban?

Ferenc József azt üzente…

Az első, szinte mindenki által ismert termőföld-értékelési rendszer kidolgozását Magyarországon Ferenc József kezdeményezte, aki 1849. október 20-án császári nyílt parancsban elrendelte egy földadó-kataszter kialakítását abból a célból, hogy ennek alapján egységes földadót lehessen bevezetni az egész birodalom területén. A pátensben a császár elrendelte a magyar korona országaiban is az egyes földterületek felmérését és termőképességük, jövedelmezőségük alapján azok besorolását.

A részletes kataszteri felmérés csak jóval később, 1856-ban kezdődött el osztrák minta alapján, amit az akkor még passzív ellenállásban lévő magyar nemesség változatos módon igyekezett akadályozni. Részben ennek is köszönhető, hogy a munka dandárát csak a kiegyezés után lehetett elvégezni. Az 1875. évi VII. törvénycikk – szintén a földadó kivetésének alapját megteremtendő – olyan rendszer kidolgozását tűzte ki célul, ami a termőföldek minőségét egy általánosan elfogadható mutatóval írja le. Ez lett végül a máig élő aranykorona-rendszer (akkori nevén: „első magyar hozadéki kataszter”), amelyet az 1887. évi VII. törvénycikkel vezettek be.

Az adóztatás volt a célja

A hozadéki kataszter rendszerben a különböző minőségű és különböző termelési ágakhoz tartozó termőföldek hozadékát, illetve tiszta jövedelmét igyekeztek meghatározni. A törvénycikk így fogalmaz:

A föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonva belőle a gazdálkodási rendes költségeket.

Ez után a jövedelem után kellett adózni egy bizonyos összeget, amit aranykoronában határoztak meg. Innen ered a termőföld minőségének ma is használt elnevezése, amit rövidítve Ak.-ként használunk, mint mértékegységet.

Magyarországon jelenleg egy hektár termőföld átlagos aranykorona értéke 19. A legjobb minőségű termőföldek jellemzően Békés és Tolna megyékben találhatók, ahol 30-hoz közeli aranykorona értékű földeket is találunk. Nem véletlen, hogy ma is ezeken a területeken lehet a legdrágábban termőföldhöz jutni.

A szokásjog tartja életben

Az 1800-as évek végén kialakult aranykorona rendszer és az abból számolt értékeket mára jellemzően elavultnak tartják az agrárszakértők, hiszen azóta például számos földterület relatív elhelyezkedése, piachoz való közelsége – többek között a közlekedés fejlődésével, a trianoni határok meghúzásával – sokat változott. De nem maradt változatlan a talajok termőképessége sem, hiszen a jobban kezelt talajok nyilván ma is jobb termőképességűek, míg az elhanyagolt, tápanyaggal nem pótolt talajok esetében a korábbi termőképesség sincs meg már. Nem számolva azzal, hogy a művelésmód és a termesztett növények hozamképessége is változott, amit szintén nem követett le a rendszer.

Az agrárpolitikai vezetés az utóbbi évtizedekben több kísérletet tett az aranykorona-rendszer helyett egy korszerűbb földminőség-értékelési rendszer kialakítására. Közvetlenül a rendszerváltás előtt már szinte teljesen kidolgozásra került egy 100 pontos ún. „termelőhelyi rendszer”, ami alkalmasnak tűnt az aranykorona-rendszer kiváltására. A kárpótlási törvény végrehajtásakor azonban az állam ragaszkodott ahhoz, hogy a kárpótlás elszámolása aranykoronában történjen, így a 100 pontos rendszer bevezetése máig lekerült a napirendről.

Jelenleg a bankok – amikor agrárhitelt folyósítanak termőföld fedezete mellett – figyelembe veszik ugyan az aranykorona értéket, de emellett minden pénzintézetnek megvan a saját értékelési rendszere, amelyben más tényezőket is számszerűsítenek. Abban, hogy az agrárvállalkozók megtalálják a számukra legjobb hitelkonstrukciót, a Bankmonitor hitelszakértői tudnak segíteni.

Ha érdekel, hogy agrárvállalkozásod milyen összegű  hitel felvételére esélyes, használd a Bankmonitor kalkulátorát!

Nézd meg, hogy mennyi hitelt kaphat a céged!
NHP
Bankmonitor
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Jó hírünk van, az eddig megadott adatok alapján céged hitelképesnek bizonyult!

Az elérhető hitel részleteit e-mailben küldjük meg a számodra:

  • Milyen összegű hitelt kaphat a céged?
  • Milyen futamidő mellett?
  • Mi a különbség a bankok között?
  • Hogyan kerüld el a buktatókat?
NHP
Nincs jó hírünk
  • Sajnáljuk, de céged nem alkalmas hitelfelvételre, több szempontból sem.
Add meg további adataidat és részletesen tájékoztatunk!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Munkatársunk rövidesen felveszi Veled a kapcsolatot!
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Hírdetés