Nagyot emelt inflációs előrejelzésén az MNB. A magyar gazdaság teljesítményét illetően ugyanakkor a jegybank friss prognózisa az idei évre vonatkozóan a korábbi előrejelzésnél magasabb, jövőre viszont lényegesen alacsonyabb növekedéssel számol. A fő számokat kedden már megismerhettük, de a részleteket a ma közzétett jelentésből, és az ezt követően tartott háttérbeszélgetésből tudhattuk meg.
Emlékeztetőként a fő számok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank kedden, a jegybanki alapkamat emeléséről szóló döntését követően ismertetett Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök:
- Az idei év egészére vonatkozóan a fogyasztóár-index 11-12,6 százalék, jövőre 6,8-9,2 százalék között lehet, 2024-ben pedig már az inflációs céllal (3%) összhangban alakul majd.
- A hazai GDP 2022-ben 4,5-5,5 százalékkal, jövőre 2,0-3,0, 2024-ben 3,0-4,0 százalékkal nőhet.
Az új prognózis jelentős módosításokat jelent a jegybank korábbi előrejelzéséhez képest.
Hirdetés
Hirdetés
Legkorábban ősszel tetőzhet az infláció
A friss inflációs jelentésben közölt 11-12,6 százalék közötti fogyasztóiár-index jelentős áremelkedési ütemet feltételez az idei év hátralévő részére. Egy negyedévvel korábban még 7,5-9,8 százalék közötti pénzromlást vetített előre a jegybank. Az idén már publikált adatok közül először májusban haladta meg a pénzromlás üteme a 10 százalékot (a májusi érték 10,7 százalék volt).
Ezeket az adatokat is figyelembe véve az éves 11-12,6 százalékos inflációs adat akkor realizálódik, ha az esztendő hátralévő részében a 12-16 százalékot közelíti az infláció – ahogy az az alábbi ábrán látszik, ezzel számolt a jegybank. Enyhe mérséklődés csak az utolsó negyedévre vonatkozóan lesz az MNB friss prognózisa szerint.
Az előrejelzés módosításának indoklásaként Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért és versenyképességéért felelős ügyvezető igazgatója a mai háttérbeszélgetésen elmondta, hogy az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése költségoldalról továbbra is emeli a globális és a hazai inflációt. Az infláció globálisan magasabban és tartósabban tetőzik majd, mint azt korábban várták. A következő hónapok még az átárazódásokról szólnak majd.
A termelői árak tovább emelkednek és ennek a fogyasztói árakba való átgyűrűzése folytatódik. A nyersanyagárak ugyan közelítenek a csúcsaikhoz, az élelmiszereknél azonban nyáron még folytatódik a gyorsuló emelkedés.
Kormányzati intézkedések hatása az inflációra
Az MNB számításai szerint a kormányzati intézkedések közül a rezsicsökkentés és az árstopok mérséklik az inflációt, a különadók egy része azonban áremelő hatású. Ezek összességében az éves áremelkedést az idén 4,7, a jövő évben 0,7 százalékkal csökkentik.
A prognózis készítésekor a jegybank azzal a technikai feltételezéssel élt, hogy a rezsicsökkentés tartósan megmarad. Az árstopok jelenlegi formájukban szeptember 30-áig lesznek érvényben, de a jövő év közepéig fokozatosan kivezetik azokat. Baksay Gergely kiemelte ugyanakkor, hogy ezek technikai feltevések, amelyekre a számítás során szükség volt. A kérdésről a kormány dönt, az MNB nem rendelkezik információval ezen intézkedések jövőbeni alakulásáról.
Jövőre is marad a magas az infláció
Mindezen tényezők figyelembevételével az infláció az idei 11-12,6 százalékról jövőre 6,8-9,2 százalékra lassul (ez az adat a tavaszi előrejelzésben még 3,3-5,0 százalék volt). 2024-ben pénzromlás üteme 2,5-3,5 százalék lehet (ez a sáv már megegyezik a tavaszi előrejelzésben közölttel).
A jegybank a maginflációra vonatkozó előrejelzését is jelentősen emelte. Ez a 2022-es teljes évre 13,0-14,0 százalék lehet (tavasszal még 7,9-9,4 százalék volt). A jövő évben a maginfláció 6,6-8,2 százalék között alakulhat (3,7-5,1 százalékos sáv szerepelt a tavaszi jelentésben). A 2024-es adat a tavaszi prognózissal egyezően 2,7-3,3 százalék.
Idén még nő a gazdaság és a bérek is emelkednek
A magyar gazdaság teljesítményét illetően a jegybank a tavaszi 2,5-4,5 százalékos növekedési előrejelzésnél gyorsabb, 4,5-5,5 százalékos bővülést vár az idén. Ennek okaként a fogyasztás vártnál gyorsabb első félévi növekedését jelölték meg. Ez utóbbi üteme ugyanakkor jövőre visszaeshet, ami mellett az állami beruházások visszafogása is hatással lesz majd a GDP alakulására – ez a magyarázata annak, hogy 2023-ra a korábbinál mérsékeltebb 2,0-3,0, 2024-re pedig 3,2-3,4 százalékos GDP-bővüléssel számol az MNB (a tavaszi prognózisban 4,0-5,0, illetve 3,0-4,0 százalék volt ez a két adat).
A beruházási ráta így is magas, 25 százalék marad a jegybank várakozásai szerint az idén. Érdemes emellett kiemelni a friss prognózisból, hogy a bruttó átlagkereset a jegybank várakozásai szerint idén 15,8-16,4 százalékkal nőhet (az előző negyedévben még 10,8-12,2 százalékos emelkedést prognosztizált a jegybank). A lakossági reáljövedelem pedig a 5,1-5,7 százalékkal emelkedhet 2022-ben a korábban előre vetített 2,7-5,1 százalékkal szemben.