loading
Hírdetés

Újabb milliárdos pénzügyi csalásról hullt le a lepel

Bankmonitor
szerző: Bankmonitor

A gazdasági életben visszaélésekről gyakran hallani, és sajnos túlságosan hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez az egyes fejlődő országok sajátosságának mondható. Pedig néha még a legfejlettebb országokban is előfordul egy-egy botrány, például az elmúlt időszakban a németeknél zajlott le az egyik legnagyobb szabású adócsalás. A joghézagokat kihasználva a csalók hatalmas mértékű, több mint 10 milliárd eurós összeggel károsították meg a német államot.

Valamilyen csalási botrányról szinte nap, mint nap hallani, de amikor nagyszabású, országhatárokon átnyúló ügyről van szó, akkor már mindenki felkapja a fejét. Hiába ügyelnek fokozottan a nemzetközi adózás szabályozására, mindig akadnak kisebb-nagyobb visszaélések, amelyek miatt elengedhetetlen a fokozatos felügyelet a különböző hatóságok részéréről.

Azt gondolnánk, hogy Nyugat-Európában minden a legjobban megy, és szinte kizárható, hogy itt nagyszabású visszaélésekre bukkanjanak a hatóságok. Vélhetően egy csalás kialakulásának valószínűsége valóban kisebb a fejlett országokban, azonban néha még ott is előfordulhatnak hatalmas port kavaró események, ahol nem is gondolnánk.

Legutóbb pont a németeket érintő nagyszabású adócsalási botrányról hallhattunk, amely ugyan már évek óta húzódik, de az ügy bonyolultsága miatt még most is tart a pontos részletek feltérképezése.

Gyakorlatilag egy német joghézag áll az ügy hátterében, amelyet kihasználva éveken keresztül adózási előnyökhöz lehetett jutni különböző részvényügyletek segítségével. Azonban annyira összekeveredtek a háttérben a szálak, hogy nagyon nehéz dolga volt a hatóságoknak a csalók beazonosításával, főleg úgy, hogy több mint egy évtizedre terjedt ki a csalás.

Jól mutatja az ügy méretét, hogy az 5 országot is érintett (USA, Svájc, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország), valamint a résztvevő bankok és brókercégek száma a 100-at is elérte és a becslések szerint közel 10 év leforgása alatt, mintegy 10 milliárd eurót (3000 milliárd forint) is elcsalhattak.

Hírdetés

Hírdetés

Hogyan is bonyolították le a csalást?

Egész kereskedőhálózat épült ki a csalásra, ami gyakorlatilag abból adódott, hogy a német jogszabályok lehetővé tették, hogy ugyanannak a részvénynek egyszerre két tulajdonosa is lehessen. Emellett a német szabályozás lehetőséget adott arra is, hogy a belföldi részvénybirtokos az osztalékjövedelem után fizetendő adót visszaigényelje, vagyis mentesüljön a teher alól.

Így már nem nehéz összerakni a képletet, ugyanis ezt a két sajátosságot kihasználva a csalók az osztalékfizető részvények adásvételével kétszeresen is vissza tudták igényelni az adót, amivel természetesen az államot károsították meg. Ugyan a csalásban résztvevők megosztották egymás között az ebből eredő hasznot, de kellően sok részvényügyletet lebonyolítva, így is teljesen kockázatmentes jövedelemhez jutottak.

A csalási módszer hosszú éveken át leplezetlenül tudott működni (egészen 1998-ig visszamegy a csalássorozat), amíg 2012-ben egy jogszabályváltozás miatt változás révén eltűnt a kettős birtoklás lehetősége, ami kihúzta a talajt a csalók lába alól.

Ugyanakkor a forrásadó visszaigénylésére épülő adóelkerülési sémát még egészen a tavalyi évig alkalmazni tudták a különböző külföldi befektetők a német bankok segítségével. Ennek az volt a lényege, hogy közvetlenül osztalékfizetés előtt adták kölcsön a részvényeiket a német bankoknak, amelyeknek viszont nem kellett az osztalék után adóznia. Valamekkora díjazás (a meg  nem kapott osztalék 90-95%-át fizették ki a csereügylet keretében) fejében pedig sokaknak megérte, hogy megúszhatták a tőkejövedelem után fizetendő 25%-os adót.

Ebben az esetben tulajdonképpen jogszabályi visszaélés már nem történt, tehát a tevékenység kvázi legális keretek között tudott zajlani. Azonban 2016 tavaszán már ezt is illegálisnak minősítette a német pénzügyminisztérium, mivel a tranzakciók oka egyértelműen az adóelkerülés volt. Ráadásul sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy az egyik nagybank, amelyik nagy tételben bonyolította az ilyen ügyleteket, pont azon intézmények közé tartozott, amely a 2008-as válság után adófizetői pénzből kellett megmenteni a bedőléstől.

Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés