Újabb milliárdos pénzügyi csalásról hullt le a lepel

szerző: Bankmonitor
2017. 04. 24.

A gazdasági életben visszaélésekről gyakran hallani, és sajnos túlságosan hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez az egyes fejlődő országok sajátosságának mondható. Pedig néha még a legfejlettebb országokban is előfordul egy-egy botrány, például az elmúlt időszakban a németeknél zajlott le az egyik legnagyobb szabású adócsalás. A joghézagokat kihasználva a csalók hatalmas mértékű, több mint 10 milliárd eurós összeggel károsították meg a német államot.

Valamilyen csalási botrányról szinte nap, mint nap hallani, de amikor nagyszabású, országhatárokon átnyúló ügyről van szó, akkor már mindenki felkapja a fejét. Hiába ügyelnek fokozottan a nemzetközi adózás szabályozására, mindig akadnak kisebb-nagyobb visszaélések, amelyek miatt elengedhetetlen a fokozatos felügyelet a különböző hatóságok részéréről.

Azt gondolnánk, hogy Nyugat-Európában minden a legjobban megy, és szinte kizárható, hogy itt nagyszabású visszaélésekre bukkanjanak a hatóságok. Vélhetően egy csalás kialakulásának valószínűsége valóban kisebb a fejlett országokban, azonban néha még ott is előfordulhatnak hatalmas port kavaró események, ahol nem is gondolnánk.

Legutóbb pont a németeket érintő nagyszabású adócsalási botrányról hallhattunk, amely ugyan már évek óta húzódik, de az ügy bonyolultsága miatt még most is tart a pontos részletek feltérképezése.

Gyakorlatilag egy német joghézag áll az ügy hátterében, amelyet kihasználva éveken keresztül adózási előnyökhöz lehetett jutni különböző részvényügyletek segítségével. Azonban annyira összekeveredtek a háttérben a szálak, hogy nagyon nehéz dolga volt a hatóságoknak a csalók beazonosításával, főleg úgy, hogy több mint egy évtizedre terjedt ki a csalás.

Jól mutatja az ügy méretét, hogy az 5 országot is érintett (USA, Svájc, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország), valamint a résztvevő bankok és brókercégek száma a 100-at is elérte és a becslések szerint közel 10 év leforgása alatt, mintegy 10 milliárd eurót (3000 milliárd forint) is elcsalhattak.

Hogyan is bonyolították le a csalást?

Egész kereskedőhálózat épült ki a csalásra, ami gyakorlatilag abból adódott, hogy a német jogszabályok lehetővé tették, hogy ugyanannak a részvénynek egyszerre két tulajdonosa is lehessen. Emellett a német szabályozás lehetőséget adott arra is, hogy a belföldi részvénybirtokos az osztalékjövedelem után fizetendő adót visszaigényelje, vagyis mentesüljön a teher alól.

Így már nem nehéz összerakni a képletet, ugyanis ezt a két sajátosságot kihasználva a csalók az osztalékfizető részvények adásvételével kétszeresen is vissza tudták igényelni az adót, amivel természetesen az államot károsították meg. Ugyan a csalásban résztvevők megosztották egymás között az ebből eredő hasznot, de kellően sok részvényügyletet lebonyolítva, így is teljesen kockázatmentes jövedelemhez jutottak.

A csalási módszer hosszú éveken át leplezetlenül tudott működni (egészen 1998-ig visszamegy a csalássorozat), amíg 2012-ben egy jogszabályváltozás miatt változás révén eltűnt a kettős birtoklás lehetősége, ami kihúzta a talajt a csalók lába alól.

Ugyanakkor a forrásadó visszaigénylésére épülő adóelkerülési sémát még egészen a tavalyi évig alkalmazni tudták a különböző külföldi befektetők a német bankok segítségével. Ennek az volt a lényege, hogy közvetlenül osztalékfizetés előtt adták kölcsön a részvényeiket a német bankoknak, amelyeknek viszont nem kellett az osztalék után adóznia. Valamekkora díjazás (a meg  nem kapott osztalék 90-95%-át fizették ki a csereügylet keretében) fejében pedig sokaknak megérte, hogy megúszhatták a tőkejövedelem után fizetendő 25%-os adót.

Ebben az esetben tulajdonképpen jogszabályi visszaélés már nem történt, tehát a tevékenység kvázi legális keretek között tudott zajlani. Azonban 2016 tavaszán már ezt is illegálisnak minősítette a német pénzügyminisztérium, mivel a tranzakciók oka egyértelműen az adóelkerülés volt. Ráadásul sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy az egyik nagybank, amelyik nagy tételben bonyolította az ilyen ügyleteket, pont azon intézmények közé tartozott, amely a 2008-as válság után adófizetői pénzből kellett megmenteni a bedőléstől.

2 Hozzászólás

  1. Janusz

    Na tessék most mi lesz? A fehér, inges, nyakkendős bűnözés a legveszélyesebb. mert ez a rétegnek semmi nem elég. Csak nehogy még magas állami kitüntetést adjanak nekik, hát ez előfordulhat. A közmondás is azt mondja a holló, a hollónak nem vájja ki a szemét. A hazai tolvajok ezekhez képest, ma született bárány.

    2017.04.25.01:28

  2. Miski Mária

    Hát bizony a fehér inges banda a leggyalázatosabb, lsd. Orbán, Matolcsi, Vajna, Simicska, Gyurcsány, stb. A Mészáros pedig lassan kikupálódik és megtanítják neki, hogy melós gatya helyett inget és öltönyt kell viselnie, ha már az Orbán strohmanja. Így dukál.
    Ha meggondoljuk, akkor a németeknél 3000 milliárd Euró kb. akkora mértékű, mint nálunk a 3000 milliárd Ft nyugdíjpénztár, amit mindannyian megszenvedünk és mégis lassan már homályba merült.
    Egyenlőre a nettó befizető országok még lenyelik, az EU-s támogatások szétlopását, de valahol bizonyára nem bánják, hiszen abból a pénzből nem nő ki egy egészséges konkurencia…
    Nem rosszindulatú vagyok, hanem van élettapasztalatom!

    2017.04.25.12:57

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Szakértői cikkek

Személyi kölcsön tudnivalók

A cikksorozat támogatója logo

A Bankmonitor

Velünk időt és pénzt spórolhatsz mert nem kell bemenned egyesével minden bankba. Kalkulátorainkkal összehasonlíthatod a lakossági és vállalati pénzügyi termékeket és a döntésben személyesen is segítünk.

A Bankmonitor Csapata

Szakértői cikkek

Lakáshitel tudnivalók

A cikksorozat támogatója logo

Kapcsolódó tartalmak

A jegybank teszi a dolgát – De mennyire független?

2018. 06. 18.

Az elmúlt években a magyar jegybank soha nem látott szintekre tudta levinni a kamatok szintjét. Azt természetesen be kell látni, hogy a jegybank tevékenysége egyáltalán nem független a nemzetközi környezettől....

Blogajánló

  • alapblog

    180 ezer forint nettóért sem

    Nem tudsz valakit, aki beállhatna ide?  – kérdezte ismerősöm keservesen, aki kisboltjában tulajdonosként a pult mögött állt. Nem a munkára panaszkodott ő, de ha tulajdonosként...

  • Lakásfókusz

    Már az irodában is otthon érezhetjük magunkat

    A munkahelyünkre igencsak ritkán gondolunk úgy, mint egy nyugodt, otthonos helyre, ahová a kötelességeinken túl is szívesen járunk be. Ezen kíván változtatni a myhive nevű vadiúj irodamárka, amely az otthonos megvalósítást ötvözi a modern irodák sajátosságaival. A márka nemrég debütált Magyarországon, aminek köszönhetően öt irodaház is teljesen átalakul.