Hirdetés

Válságban is állják a sarat a nyugdíjcélú megtakarítások?

szerző: |
Frissítve:
 

Egyre erősödnek a válságot (vagy legalább recessziót) prognosztizáló hangok, ilyen körülmények között pedig különösen fontos a befektetések megfelelő kiválasztása. Most utánajártunk, mennyire érezhetik magukat biztonságban a nyugdíjcélra megtakarítók.

Júniusban jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022-es Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése, amely egyedülállóan gazdag információmennyiséget tartalmaz a hazai lakossági befektetésekről. A friss adatok alapján most megnéztük, mi változott az elmúlt egy évben a nyugdíjcélú megtakarítások terén, és arra is fényt derítünk, mennyire tekinthetők válságállónak ezek a befektetések.

Továbbra is dominál az önkéntes nyugdíjpénztár

Ma Magyarországon 1,6 millió főre tehető az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításokat kihasználók száma. Nagy többségüket, 1,1 millió főt az önkéntes nyugdíjpénztári tagok teszik ki, míg a nyugdíjbiztosítással és NYESZ-számlával rendelkező ügyfelek együttesen kb. félmillióan vannak. Hagyományosan a pénztártagokról állnak rendelkezésre a legszéleskörűbb statisztikák, ezért ebben a cikkben rájuk fókuszálunk, de egy későbbi írásban a nyugdíjbiztosítási szektor témáját is feldolgozzuk.

Az egyik legfontosabb adat az ÖNYP-tagok átlagos megtakarítása: a jelentés szerint 2021. végén 1,55 millió forintot tett ki az egy főre jutó számlaegyenleg. Életkor szerinti csoportosítás sajnos nem áll rendelkezésre, de korábbi MNB-s adatokból tudjuk, hogy 2020. év végén a 60 év feletti megtakarítók átlagosan 2,6 millió forintos vagyonnal rendelkeztek. Ha feltételezzük, hogy 20 évet töltenek majd nyugdíjban ezek a pénztártagok, akkor megkapjuk, hogy havi 10-11 ezer forint jövedelemkiegészítésre számíthatnak majd az állami ellátásukon felül.

A befizetések mértéke tavaly lassú növekedést mutatott: 2021-ben kb. havi 9 ezer forintra rúgott az egy főre jutó tagdíjbevétel, ami 7,5%-kal több a 2020-as értéknél. Azonban itt meg kell jegyeznünk, hogy a pénztártagok kb. fele nem fizet tagdíjat, tehát a rendszeresen takarékoskodók valójában a dupláját teszik félre a fenti összegnek.

Hirdetés

Hirdetés

Mennyire válságálló a nyugdíjpénztári befektetés?

Egy portfólió kockázatát és várható hozamát az összetétele határozza meg. A jelentésből részletesen megismerhetjük a pénztártagok befektetési kosarát, amelyet az első ábrán szemléltetünk.

Önkéntes nyugdíjpénztári befektetések összetétele 2021. végén

Első ránézésre szembeötlő, hogy a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a kifejezetten alacsony kockázatú befektetéseket keresik a nyugdíjcélra megtakarítók. A magyar állampapírok részaránya némileg csökkent az előző évhez képest, így 2021. év végén kb. 47%-ra tehető, de az egyéb kötvényekkel és a bankbetétekkel együtt már legalább 58%-ra rúg az alacsony kockázatú eszközosztályok súlya. (Ha pedig feltételezzük, hogy a befektetési jegyek mögött is van valamekkora kötvénykitettség, akkor könnyedén átléphetik a 60%-ot.)

Jó tudni
A túlzott kockázatkerülés hosszú távon jelentős hozamkiesést eredményezhet, éppen ezért érdemes körültekintően kiválasztani az egyéni kockázattűrő képességnek és hozamelvárásoknak leginkább megfelelő portfóliót. Különösen a fiatalabb megtakarítókra igaz, hogy számukra nem feltétlenül lesz kifizetődő a kötvények felülsúlyozása, mert így nagy mennyiségű el nem nyert hozamot kellhet feláldozniuk a biztonságérzet oltárán.

A közvetlen részvénybefektetések mindössze 8,4%-át adták a teljes portfóliónak, míg a hazai és külföldi befektetési alapok összesen 31%-os súlyt képviselnek. A jelentés arról is beszámol, hogy a pénztárak devizakitettsége alig 19%, ebből 8%-ot az eurós és 9%-ot a dolláros befektetések tesznek ki.

A nyugdíjpénztári szektor 2021-ben 2,6%-os hozamot ért el: a viszonylag gyenge teljesítmény főként a kötvények leértékelődésével magyarázható. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a 15 évre visszatekintő szektorszintű hozam évi 5,5%, ami 2,0%-os reálhozamnak felelt meg. Fontos, hogy ebben ez időszakban két válság is volt (2008. és 2020.), tehát hosszú távon egy-egy rosszabb év előfordulása ellenére is stabil hozamot lehetett elérni ezekkel a befektetésekkel.

Hogyan hat a válság a részvény- és kötvénybefektetésekre?

2022-ben lefelé mutató trend határozza meg a befektetési piacot. Az első fél évben az amerikai SP500 tőzsdeindex és a német DAX egyaránt 20%-ot veszített az értékéből. Ilyen körülmények között érdemes eggyel hátrébb lépni, és hosszabb távon megvizsgálni a reálisan várható hozamokat. Szerencsére több mint 100 évre visszamenőleg elérhetők a vonatkozó statisztikák, amelyekből levonhatjuk a megfelelő következtetéseket.

Milyen hosszú távú évesített hozamokat produkált az USA részvénypiaca 1913 és 2022 között?

Gyakori tévhit, hogy a részvénybefektetés általánosságban kockázatos, de a valóság ennél árnyaltabb képet mutat. Az ábrán látható, hogy ha 1913. és 2022. között havi rendszerességgel megvizsgáljuk az SP500 tíz évre visszatekintő hozamát, az esetek 95%-ában pozitív eredményt kapunk. Az esetek kb. 50%-ában pedig az évesített 10%-ot is meghaladta a részvényindex hozama. Elmondhatjuk tehát, hogy aki a történelem során bármikor befektetett az amerikai részvényekbe, ő tíz évvel később szinte biztosan több pénzt vehetett ki az induló tőkéjénél. (Rövidebb távon ez már kevésbé igaz, amint azt az idei év is mutatja, éppen ezért a részvénytúlsúlyos portfóliók alkalmazása csak hosszú futamidő esetén javasolt.)

2021-ben a kötvények piacán is jelentős átrendeződés volt megfigyelhető. A kamatszint emelkedése okán a korábban kibocsátott papírok árfolyama csökkenésnek indult. Ennek magyarázata az az egyszerű összefüggés, hogy pl. a 10%-os kamatok világában már kevésbé vonzó befektetés egy 5%-os kamatot fizető kötvény. Így történhetett meg az, hogy a nyugdíjpénztárak által kínált kötvényportfóliók szinte kivétel nélkül veszteséget termeltek az elmúlt 1 év során.

A pénztári befektetések tehát olyan értelemben válságállónak tekinthetők, hogy több évtizedes megtakarítási futamidő esetén nagyon nagy valószínűséggel számíthatunk pozitív teljesítményre. Ehhez az is fontos, hogy egy lejtmenet idején ne pánikoljunk, mert a mélyponton eladás jelentős veszteséget eredményezhet. Az elmúlt 9 év turbulenciái ellenére a részvényportfóliók 7,2-10,4%-os évesített hozamot termeltek, ami 5-8%-os reálhozamnak felelt meg az adott időszakban. Aki alacsonyabb hozammal is beérte, de mérsékelni akarta a kockázatot, ő a kötvényportfóliókkal is stabil hozamra tehetett szert.

Védelmet nyújt a válság ellen a céldátum-stratégia?

A nyugdíjbiztosításoknál sok esetben automatizáltan elérhető szolgáltatás, de a nyugdíjpénztárakkal is megvalósítható az úgynevezett „céldátum-stratégia”. Ennek lényege, hogy fiatalabb korban magasabb kockázatú portfólióba fektet a megtakarító, és a futamidő végéhez közeledve fokozatosan növeli az alacsonyabb kockázatú kötvények arányát. Ilyen módon eleinte észszerű kockázatvállalás mellett részesedhet a részvénypiac hozamából, majd később egy óvatosabb stratégiával az elért eredmények megőrzésére fókuszál. Sok esetben jól működhet ez a módszer, azonban mindig tekintettel kell lenni a kamatemelkedés által hordozott veszélyekre. Az utóbbi 1 évben paradox módon jobban teljesítettek a részvényportfóliók, hiszen a mostani helyzet jelentős csökkenéshez vezetett a kötvények árfolyamában.

A személyes igényeknek legjobban megfelelő portfólió kialakításában érdemes pénzügyi szakember segítségét igénybe venni. Kérj segítséget a Bankmonitor tanácsadóitól, és biztosítsd be a nyugdíjcélú befektetéseidet!

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A részletes eredményedet
e-mailben fogjuk elküldeni számodra!

Szeretnéd megtudni, hogy
  • mennyi pénzed lesz nyugdíjas éveidre;
  • melyik számodra a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ;
  • mennyi állami támogatást kaphatsz?
Bízd magad független szakértőinkre!
Hirdetés