Egyre többet halljuk azt az ellenérvet az önkéntes nyugdíjpénztárakkal szemben, hogy azok úgyis csak állampapírba fektethetnek, emiatt nem fogják a hozamaik meghaladni az állampapír kamatokat. Így minek választanák azt a nyugdíjcélú megtakarítások közül? Ez azonban csak mendemonda: az önkéntes nyugdíjpénztárak olyannyira fektetnek más eszközbe, hogy vannak olyan portfóliók, ahol az állampapírok aránya sokkal kisebb, mint 50%. Hogyan is lehetett volna 10% feletti hozamot elérni csak állampapír befektetéssel?
A nyugdíjcélú megtakarítások
Jelenleg három dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítás létezik Magyarországon:
- nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)
- nyugdíjbiztosítás
- önkéntes nyugdíjpénztár.
Ezek közül két olcsó megoldás létezik, az első és utolsó. Így a nyugdíjra való felkészülésnél már csak egyetlen kérdés maradt: melyikkel és mekkora hozamot tudnak elérni a szolgáltatók (amit természetesen mérsékelnek a költségek)?
Hirdetés
Hirdetés
Befektetések a nyugdíjcélú megtakarítások mögött
A nyugdíj-előtakarékossági szerződésnél bizonyos keretek között abba fektetünk, amibe csak akarunk: tehetjük állampapírba, befektetési alapba, de akár részvényekbe is a pénzünk. Így a hozamok csak rátermettségünktől függnek.
A legtöbb nyugdíjbiztosítás unit-linked típusú, azaz befektetési egységekhez kötöttek. Ezekre tekinthetünk úgy, mint befektetési alapokra. Itt is szükséges az aktív részvétel a befektetések kiválasztásában, ám már csak egy szűkebb palettáról válogathatunk. Ezt lehet előnyként (előszűrt befektetések) és hátrányként (korlát) értelmezni. De az biztos, hogy itt sem tudunk egyértelmű hozamot a termék mögé állítani, mert ahány befektető, annyiféle hozam lesz.
Az önkéntes nyugdíjpénztári számláknál már más a helyzet. Ezeknek a befektetési lehetőségeit valóban sokkal jobban szabályozza a törvény, mint az előző két nyugdíjcélú megtakarítás esetében. De ez inkább kockázatot maximalizáló adminisztratív korlát. Például hitelintézetek által kibocsátott magyarországi kötvényeken kívüli kötvényekből nem tarthat egyetlen nyugdíjpénztár 10%-ot meghaladó mértékben. Ilyen és ehhez hasonló adminisztratív korlátokkal csökkentik a nyugdíjpénztárak kockázatának maximumát. Ám ez a korlát nem jelenti azt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak csak állampapírba fektetnének!
Ugyanis a tavalyi év során az önkéntes nyugdíjpénztári tagok többsége 5,5-7,7% közötti hozamot ért el költségekkel csökkentve. Ekkora hozamot elérni pedig állampapírral nehezen lehetett volna 2016-ban.
Lássunk egy példát!
Példának választottuk az Erste Nyugdíjpénztárának a portfólióit, mert a honlapjukon könnyedén elérhető, hogy milyen referenciaindexszel dolgoznak az egyes portfólió. Ez tulajdonképpen indirekt módon mutatja a befektetések összetételét is, hiszen csak állampapírokkal nehezen lehetne versenyezni a részvénypiaci hozamokkal.
Ebből is látszik, hogy a nyugdíjhoz közel állóknak ajánlott Kiszámítható portfólióban valóban hatalmas az állampapírok aránya, de a fiatalabb generációnak javasolható Lendület portfólió többségét már nem az állampapírok teszik ki. A tavalyi év során volt olyan önkéntes nyugdíjpénztár, amelyik növekedés orientált portfóliójával több, mint 10%-ot ért el. Nyilvánvaló, hogy nem sikerült volna állampapír túlsúlyos befektetéssel ezt elérni.
